Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 25. szám

284 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám. megtartani. A házirendet az otthon adottságainak megfelelően az egészségügyi szakigazgatási szerv állapítja meg. 11. §• A házirendben kell szabályozni: az otthon nyitvatartási idejét; a gondozottak egymáshoz való viszonyát; az étkeztetést; . a térítési díjak mértékét; a tisztaságra vonatkozó előírásokat; a szórakoztató eszközök igénybevételét. 12. §. A házirendet az otthonban jól látható helyen ki kell függeszteni. 13. §. Ha a gondozott a házirendet figyelmeztetés ellenére sem tartja meg és magatartásával az otthon rendjét és nyugalmát veszélyezteti, az otthonból az egészségügyi szakigazgatási szerv vezetője az állandó bizottság véleményének kikérése után kizárhatja. VI. Ügyvitel, irányítás 14. §. Az öregek napközi otthona ügyvitelére, illetőleg számvitelére a tanácsok végrehajtó bizottsága irányítása alatt álló költségvetési szervekre nézve érvényes rendelkezések az irányadók. 15. §. Az öregek napközi otthonában a gondozási munkát állandó főfoglalkozású alkalmazott: szociális gondozónő látja el. Feladata a gondozói munkán kívül még a helyiség takarítása, fűtése, ©z étel felszolgálása, a házirend betartásának ellenőrzése. Ebbe a munkába — önkéntes elhatározás alapján — bevonhatja a gondozottakat is, ezért azonban a gondozottak díjazásra nem tarthatnak igényt. 16. §. A jelen utasítás 1962. március 15-én lépett hatályba. Dr. Simonouits István &. k., az egészségügyi miniszter első helyettese Vegyes rendeikez.é6€k ÁLLÁSFOGLALÁSOK A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA Polgári jog A lakóház személyi tulajdonosa (bérbeadó) a Ptk. 241. §-a alapján a bérleti szerződés bírói módosítását kérheti, ha a bérlő a toldaléképület kivitelezését megakadályozza. Gyakran előfordul, hogy a kertes családi ház tulajdonosa — ha erre az építésügyi szabályok lehetőséget rdnak és építési engedély alapján — toldaléképítkezéssel kívánja a lakóházban levő lakások számát növelni übból a célból, hogy az ilyen módon kialakított lakásba ó maga. vagy hozzátartozója beköltözhessék. A teljes ingatlant bérleti szerződés folytán birtokában tartó bérlő azonban sokszor azzal az indokolással igyekszik ezt a tulajdonosi tevékenységet megakadályozni, hogy az építkezés folytán a bérleti joga korlátozást szenved. Ez a bérlői magatartás lehetetlenné teszi, hogyatul-ndonos az építkezéshez szükséges területrészt birtokába vegye, s azon a kivitelezési munkálatokat megkezdje. Ebben a helyzetben a bérbeadó kénytelen a bírósághoz fordulni és keresetében a teljes ingatlanra vonatkozó bérleti szerződésnek a Ptk. 241. §-a alapján történő bírói módosítását, továbbá a bérlőnek az építési munkálatok tűrésére való kötelezését kérni. A kérdés eldöntésénél a Ptk. 4. §-ában foglaltakra kell figyelemmel lenni. A Ptk. 4. §-a általános alapelvkent kimondja, hogy a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniok, hogy érdekeik érvényesítése a társadalom érdekével összhangban álljon. A polgári jogi viszonyokban kölcsönösen együttműködve és a szocialista együttélés követelményei szerint kell eljárni. A jelenlegi lakáshelyzet megoldása kimagasló társadalmi feladat. Államunk a 15 éves lakásépítési terv megvalósításával kívánja megoldani a lakáskérdést. A megoldáshoz azonban nem nélkülözheti a magánkezdeményezéseket, ezért kölcsön folyósításával és egyéb úton is előmozdítja, hogy minél többen építsenek a saját szükségletük kielégítésére családi házakat, illetve lakásokat. A magánszemélyek által kivitelezett lakásépítkezés tehát jelentős társadalmi érdeket is szolgál. Ha a bérlő lakáshasználati joga a bérbeadó építkezése miatt korlátozást nem szenved, a bíróság — a társadalmi érdek, valamint a tulajdonos és a bérlő érdekeinek gon-