Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 20. szám

20. szám. TANÁCSOK K07T.ONYF 237 Az ilyen esetekből adódó, állampolgársági problémák megelőzése érdekében úgy kell eljárni, hogy az anyakönyvi utasítás értelmében fel k^ll jegyeztetni a megjegyzések rovatába az örökbefogadó (örökbefogadók) külföldi állampolgárságát, valamint azt, hogy „a gyermek magyar állampolgár". PL: A szülők jugoszláv állampolgárok (KEOKH szám). A gyermek magyar állampolgár. Ugyanígy kell bejegyezni a külföldi állampolgárságra vonatkozó szöveget a születési anyakönyvi kivonatba is. 16. A Szovjetunióval, a Bolgár Népköztársasággal és a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal megkötött állampolgársági egyezmények egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról Az állampolgársági egyezmények egyes rendelkezéseinek végrehajtása az anyakönyvvezetők hatáskörébe tartozik. Ezért az egységes ügyintézés érdekében az alábbiak szerint kell eljárni: a) A Magyar—Bolgár Állampolgársági Egyezmény (kihirdetve 1959. évi 27. sz. tvr.-rel, megjelent a Magyar Közlöny 1959. évi 71. számában) 8. cikke értelmében az 1960. július 3-a után született olyan gyermekek állampolgársága tekintetében, akiknek egyik szülője bolgár, a másik szülője magyar állampolgár, a szülők közös nyilatkozata dönti el, hogy a kiskorú bolgár vagy magyar állampolgár lesz. A megegyezést tartalmazó — közjegyző vagy a Budapesti Bolgár Nagykövetség által hitelesített — írásbeli nyilatkozatot legkésőbb a gyermek születését követő három hónapon belül be kell mutatni az illetékes anyakönyvvezetőn ek. Amennyiben a szülők egybehangzó nyilatkozata alapján a gyermeket bolgár állampolgárnak kell tekinteni, az anyakönyvvezető a gyermek külföldi állampolgárságára vonatkozó adatot köteles a születési anyakönyvbe bejegyezni. A bejegyzést a „Megjegyzések" rovatába kell eszközölni, ha a nyilatkozat bemutatása a születés bejelentésével egyidejűleg történik és az „Utólagos bejegyzések" rovatába írandó, ha a születésre vonatkozó bejegyzést az anyakönyvvezető már lezárta. A bejegyzés szövege a következő: „A gyermek az 1959. évi 27. sz. tvr. értelmében bolgár állampolgár". Ettől függetlenül az egyik szülő külföldi állampolgársága az idevonatkozó rendelkezések szerint bejegyzendő. A nyilatkozat alapján bolgár állampolgárnak tekintendő kiskorú személyi adatai a magyar állampolgár szülő személyi igazolványába nem jegyezhetők be. Ebben az esetben a kiskorú adatait az illetékes megyei KEOKH. szerv a bolgár állampolgár szülő lakhatási engedélyébe jegyzi be. A feljegyzést követően az ORFK. Igazgatásrendészeti Osztály Állampolgársági Alosztályára a születési bejegyzésről anyakönyvi másolatot kell felterjeszteni, a szülők nyilatkozatát pedig a születési alapiratoknál kell elhelyezni. Az eddig előfordult hasonló bejegyzésekről pótlólag kell felterjeszteni a születési anyakönyvi másolatot. Amennyiben a szülők a kiskorú állampolgárságára vonatkozóan a születést követő három hónapon belül nyilatkozatot nem tesznek, a gyermek magyar állampolgár. Ebben az esetben a gyermek állampolgárságára utaló adatokat a születési anyakönyvben feljegyezni nem kell. A gyermek születési adatait a magyar állampolgár szülő személyi igazolványába be kell jegyezni. b) Magyar—Csehszlovák Állampolgársági Egyezmény (kihirdetve az 1961. évi 6. sz. tvr-el, megjelent a Magyar Közlöny 1961. évi 22. számában) 8. cikkének (2) bekezdésében foglaltak az 1962. március 18-a után született gyermekek állampolgársága tekintetében hasonló rendelkezéseket tartalmaznak, mint a magyar—bolgár állampolgársági egyezmény, — abban az esetben, ha az egyik szülő csehszlovák, a másik pedig magyar állampolgár. Eltérés abban van, hogy a szülők az állampolgárságra vonatkozó nyüatkozatot a születést követő egy éven belül nyújthatják be az illetékes anyakönyvvezetőnek. A végrehajtást illetően az a) pontban foglalt Bolgár—Magyar Egyezményre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. c) A Magyar—Szovjet Állampolgársági Egyezmény (kihirdetve az 1958. évi 2. számú tvr.-el. megjelent a Magyar Közlöny 1958. évi 1. számában) nem tartalmaz rendelkezést az Egyezmény hatályának ideje után született gyermek állampolgárságára vonatkozóan. Ezért ezek a gyermekek az idevonatkozó szovjet, illetve magyar állampolgársági jog szerint ismét kettős állampolgárok lesznek. Az ilyen születési bejegyzés esetén csak a szovjet állampolgár szülő állampolgárságára utaló adatok jegyezhetők fel. A gyermek állampolgárságára vonatkozóan a szülők nyilatkozatot nem tehetnek, illetve nyilatkozatuk a kiskorú állampolgárságára nem bír joghatállyal. Az ilyen gyermeket a magyar állampolgár szülő személyi igazolványába — minden esetben — be kell jegyezni. BM Országos Rendőrfőkapitányság Igazgatásrendészeti Osztály