Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 20. szám

20. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 233 2. Az anyakönyvi bejegyzés alapjának feltün­tetése Az 1957. október hó folyamán kiadott II. sz. tájékoztató 4. pontjában akként intézkedtünk, hogy a jövőben, ha az apai elismerés a gyermek születése előtt, vagy a születés bejegyzéséig tör­ténik, az anyakönyvvezető saját hatáskörében je­gyezheti be az apa adatait az anyakönyvbe. Ezzel kapcsolatban megállapítottuk, hegy olyan esetekben, ha a születés lakáson történt, egyes anyakönywezetck feltüntetik az írásbeli közlés szavakat az anyakönyv megjegyzések ro­vatában, más helyeken pedig ez nem történik meg, és a bejegyzést aláíratják a bejelentővel. A helyes gyakorlat az elsőként említett, s az írásbeli közlés megjelölést a hasonló esetekben a következőkben mindig fel kell tüntetni, a be­jelentővel pedig az anyakönyvi bejegyzést alá­íratni nem kell. Hasonló probléma adódik abból is, ha az anyakönyvi bejegyzést a felügyelők az Au. 154. §-a alapján rendelik bejegyezni, és az utólagos anyakönyvezés egyben családi jogállás rendezés­sel is jár. (Pl. házasságban nem élő anya gyerme­két kell utólag anyakönyvezni, s a gyámhatóság képzelt apát állapított meg.) Ilyen eseteknél is 1— az előbbihez hasonlóan és kivételesen — az utólagos anyakönyvezés tényének feltüntetése helyett az írásbeli közlés szavakat kell az anya­könyvbe bejegyeztetni. A holtnaknyilvánító bírói határozat alapján teljesítendő halotti anyakönyvi alapbejegyzések­nek az anyakönywezetői hatáskörbe utalás óta a bejegyzés alapjának feltüntetésénél több kerület­ben hiba mutatkozik. Nem tüntetik ugyanis fel az eljáró bíróság megnevezését és határozatának számát. A következőkben — éppen úgy, mint korábban — ezt a megjegyzések rovatába be kell jegyezni. Természetes az, hogy nem kerül sor anyakönyvi felügyelői számra való hivatkozásra. (Pl. Kecskeméti j. bíróság Pk. I. 4840/1957/3. sz. holtnaknyilvánító végzése.) 3. Névmutatók vezetése Ellenőrzéseink során tapasztaltuk, hogy orszá­gos viszonylatban nagyon sok esetben tévesen értelmezik a névmutatók vezetésére vonatkozó szabályokat. Több esetben előfordult, hogy emiatt újból anyakönyvezett születési bejegyzéseket anyakönyvvezetők nem tudtak megtalálni. A hiba onnan ered, hogy az anyakönyvvezetők az újból való anyakönyvezés esetén csak az Au. 191. § (6) bekezdésében foglaltakat hajtják végre, s elmulasztják teljesíteni a 190. § (4) bek-ben előírtakat. A családi név megváltozásával járó újból anya­könyvezés esetén nrT7'1"** jelzett §-ban előírtakat teljesíteni kell. Ilyen e. ..tben tehát általában há­rom helyen kell a névmutatóba bejegyezni, Pl. Ha az 1954. évben született és anyakönyvezett Kiss Józsefet örökbefogadták 1961-ben, s családi neve az újból való anyakönyvezés után „Nagy ' lesz, az eljárás a következő: A születést be kell mutatózni: 1. Nagy néven az 1954. évi mutatóba, 2. az 1961. évi mutatóba. Mindkét esetben fel kell jegyezni a megjegyzések rovatába a régi ne­vet és a régi bejegyzés folyószámát. 3. Az 1954. évben Kiss József mutatóbeli bejegyzésénél fel kell tüntetni a megjegyzések rovatában az új csa­ládi nevet, s a régi év és folyószámot áthúzva, az újat kell fölé írni. II. Családi jogállás rendezése, örökbefogadás 4. A gyermek apjának az anya utólagos házas­sága alapján történő megállapítása érdekében teendő intézkedések meggyorsítása. Ellenőrzéseink alkalmával észleltük, hogy sok esetben, amikor olyan nők kötnek házasságot, kiknek rendezetlen családi jogállású gyermekük van, s a férj a házasságkötést megelőzően kizáró kijelentést nem tesz, a gyermek családjogi hely­zetének rendezésére nem történik intézkedés. Ez a körülmény gyakran komoly zavarokat idéz elő, s sérti a gyermekek érdekeit is. A hiányosságok megszüntetése érdekében a következőkben, ha a vőlegény a menyasszony rendezetlen családjogi helyzetű gyermekére kizáró kijelentést nem tesz, az anyakönyvvezető már a házasságkötést meg­előző eljárás lefolytatása alkalmával készítse elő a 7. sz. mintának megfelelő jegyzőkönyvet és bi­zonyítványt. Egyidejűleg beszélje meg a házasu­lókkal a jegyzőkönyvnek a házasságkötés alkal­mával történő aláírását. A házasságkötéskor a jegyzőkönyvet a háza­sulókkal írassa alá, olymódon, hogy az a jelen­levők — tanúk, vendégek —; előtt ne legyen fel­tűnő. így megelőző eljárásról készült jegyzőkönyv anyakönyvi irattárba helyezésével egyidejűleg meg lehet és kell indítani az eljárást a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében. Itt meg kell jegyezni még, amennyiben a vő­legény kizáró nyilatkozatot tesz, az nem akadá-* lya annak, hogy a későbbiek folyamán a gyer­meket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak elismerje. A megadott módszer alkalmazásának előfeltétele természetesen az, hogy a házasságkötést meg­előző eljárásról a jegyzőkönyvet, s különösen a IV. rész 5. pontját pontosan készítsék el. Jelen­leg sok esetben a jegyzőkönyvből nem állapít­ható meg, hogy a vőlegény tudott-e a meny­asszony gyermekéről vagy nem, s tett-e kizárd kijelentést vagy sem. , A megelőző eljárásról készítendő jegyzőkönyv IV; rész 5. pontjának a példatárában meghatáro­zott kitöltési módja félreértésekre ad alkalmat. Ezért a következőkben, ha a vőlegény a meny-*

Next

/
Thumbnails
Contents