Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 19. szám

19. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 217 A takarékszövetkezetek által folyósítható kölcsönökkel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása 1. A falusi takarékszövetkezetekről szóló 23' 1959. (X. 15.) P. M. számú rendelet* végrehajtását szabályozó P. M.—SZÖVOSZ együttes közlemény (a továbbiakban: együttes közlemény; Tanácsok Közlönye 1960. évi 29. szám) 7. §-ának c) pontja szerint a takarékszövetkezetek beruházási és termelési, valamint fogyasztási célokra engedélyezhetnek kölcsönöket. a) Beruházási és termelési célú kölcsönök engedélyezhetők : állatvásárlás, szőlő, gyümölcsöstelepítés és felújítás, mezőgazdasági berendezések és felszerelések, növényvédőszerek, takarmánybeszerzés, baromfitenyésztés, kútfúrás, kútjavítás, közművesítés, tatarozás, kisebb építkezés stb. céljaira. Termelési célú kölcsönök a mezőgazdasági tsz-ek tagjai háztáji gazdaságainak árutermelése fejlesztésére, a szakszövetkezetek, hegyközségek, szakcsoportok tagjai, valamint a kerttel, gyümölcsösBei, vagy egyéb mezőgazdasági művelés alá vont ingatlannal rendelkezők részére engedélyezhetők. Irányadó szempont, hogy a mezőgazdasági tsz-ek tagjainak kölcsönei a háztáji gazdaságok árutermelésének fejlesztését a közös gazdaságban végzendő tevékenység sérelme nélkül mozdítsák elő. b) A takarékszövetkezetek által kielégíthető egyéb kölcsönigények fogyasztási célúak. Ilyenek például: kerékpár, motorkerékpár, bútor, egyéb lakásberendezési és felszerelési tárgyak vásárlása, a kölcsönigénylő saját fogyasztására szolgáló sertés beszerzése, házasságkötés, betegség, haláleset stb. 2. Az együttes közlemény 7. §-ának g) pontja a takarékszövetkezetek által nyújtott kölcsönök biztosítására elfogadható fedezeteket mobilizálhatóságuk sorrendjében közli. Az igazgatóság a kölcsönök megszavazásánál törekedjék a sorrend megtartásával mobil (könnyen pénzzé tehető) fedezet megszerzésére. 3. A Takarékszövetkezeti Ideiglenes Ügyrend és Ügyviteli Szabályzat (a továbbiakban: ügyrend) XVI. fejezetének 10. d) pontja szerint „törekedni kell arra, hogy a kölcsönigénylő az engedményezés mellett egyéb fedezetet is nyújtson." Az ügyrend ezen előírása azzal módosul, hogy az illetmény, valamint a tsz járandóság fedezete mellett engedélyezett kölcsönöknél megfelelő egyéb fedezetet is meg kell kívánni. Egyéb fede^ zetként elfogadható például 3000 Ft összeghatár alatti kölcsönöknél — az igazgatóság erre vonatkozó külön határozatának megfelelően — egy fizetőképes kezes; 3000 Ft összeghatár feletti kölcsönöknél két fizetőképes kezes stb. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1959. évi 75. száma közli. 4. Az igazgatóságnak a kölcsön engedélyezése előtt tájékozódnia kell a kölcsönigénylők és a kezesek jövedelmi viszonyairól. Ezért a bérből és fizetésből élő, valamint tsz-tag kölcsönigénylő, illetve kezes esetében a takarékszövetkezet ügyvezetője a kölcsönigénylást elbírálás céljából csak akkor terjesztheti igazgatósági ülés elé, ha a köl-» csönigénylő, illetve a kezes az alábbi adatokat tartalmazó és a munkáltató (a tsz) által cégszerűen aláírt munkáltatói (tsz) igazolást a szövetkezetnek átadja: A kölcsönigénylő (kezes) neve, beosztása, alkalmaztatásának kezdete, lakcíme, havi jövedelme és az azt terhelő havi levonások forint összege, az Országos Takarékpénztárnál, vagy egyéb szervnél fennálló tartozása. 5. A 4. pontban említett munkáltatói (tsz) igazolás nem pótolja az ügyrend XVI. fejezetének 10. d) pontja szerint előírt engedményezési okiratot,amelyet illetmény, vagy tsz járandóság fe* dezete mellett engedélyezett kölcsönöknél mindenkor alá kell íratni az adóssal. (Tsz járandóság fedezet esetén az engedményezési okirat szövegét megfelelően módosítani kell. Pl. a „munkáltató" szöveget „mezőgazdasági termelőszövetkezet" szövegre, az „illetmény" szöveget „járandóság" szövegre kell módosítani.) Ha a munkáltató (tsz) a kölcsöntörlesztő részié-" tekét nem hajlandó az illetményből (járandóságból) levonni és a takarékszövetkezet javára átutalni, a kölcsön csak akkor folyósítható, ha az igazgatóság — az adós fizetőképességét és készségét, valamint az egyéb lekötött fedezetet figyelembe véve — erre vonatkozóan külön határozat tot hoz. Ha a munkáltató (tsz) az engedményezést nem veszi tudomásul, vagyis az engedményezési okiratot nem írja alá, a kölcsönigénylőtől más mobil fedezetet kell megkívánni. 6. A takarékszövetkezet által kezesség fedezete mellett engedélyezett kölcsönöknél az 1. számú melléklet szerinti nyilatkozatot kell a kezessel (több kezes esetében kezesenként külön-külön) a kötelezvény aláírásával egyidejűleg aláíratni. 7. A takarékszövetkezet igazgatósága az olyan — ingatlanfedezet mellett engedélyezett —1 kölcsönöknél az előzetes bekebelezéstől eltekinthet, amelyeknél az engedélyezett összeg a 3000 Ft-ot,lejárata pedig a 6 hónapot nem haladja meg< Ebben az esetben azonban a takarékszövetkezet igazgatóságának — az adós fizetőképességétől és készségétől függően — egyéb fedezetet (pl. egy jó fizetőkészségű és képességű kezest) is meg kell kívánnia, Az ilyen kölcsönök esetében is be kell szerezni a telekkönyvi szemlét, az ingatlant a kötelezvény* ben fedezetül le kell kötni és a kötelezvényt eb* ben az esetben is négy példányban kell elkészí* teni. A kötelezvény 5. pontjának üres soraiba ft