Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 90. szám

90. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1141 lami szerveknél az öltözőben vagy megőrzőben elhelyezett, a dolgozóik tulajdonában álló vagyontárgyakban következtek be, és b) a gépjárműszavatossági károkat. 3. §. (1) A tűzkárok közé tartoznak a villámcsapás vagy robbanás folytán keletkezett károk akkor is, ha a villám vagy robbanás nem okozott tüzet. Nem tartoznak ide azok a károk, amelyeket elektromos áram a vezetékekben vagy a készülékekben okoz, továbbá az olyan pörkölődési és kiégési károk, amelyek láng nélkül keletkeztek, végül amelyeknek oka öngyulladás, erjedés, befülledés vagy más vegyi folyamat. A kártérítés kiterjed a vagyontárgy oltása vagy mentése folytán keletkezett károkra is, ha ezek a teendők a kár csökkentése érdekében szükségesek voltak. Kiterjed továbbá a kártérítés a bontás, romeltakarítás, állványozás, dúcolás és ideiglenes tető költségeire is. (2) Betörés (rablás) folytán keletkezett kár esetére a Jelen utasítást akkor kell alkalmazni, ha az elkövető a vagyontárgy eltulajdonítása céljából a) a vagyontárgy elhelyezésére szolgáló helyiség bejáratát álkulccsal vagy egyéb eszközzel, illetőleg jogellenesen birtokba vett kulccsal nyitja fel, b) erőszakosan behatol vagy bemászik, c) rablást követ el. (3) A pénzkészlet csak az állami szerveknél az erre vonatkozó rendelkezések alapján tartható mennyiségben esik kártérítés alá és az üzem zárása után kizárólag akkor, ha elhelyezésénél a felügyeleti hatóság által előírt biztonsági rendszabályokat betartották. Kártérítés jár akkor is, ha a pénzkészletet a szállításával megbízott dolgozótól rabolták el, feltéve, hogy a biztonsági rendszabályokat megtartották. A kártérítés kiterjed a vagyontárgyakban a betöréssel (rablással) kapcsolatban keletkezett mindennemű rongálásra is. (4) Gépjárműszavatossági károk azok, amelyekért az állami szerv jogszabály szerint annak folytán tartozik kártérítéssel, hogy az üzemeltetésében levő gépi erővel hajtott, forgalmi rendszámmal ellátott jármű közúton vagy zárt telep útjain — gépkocsi vagy motorkerékpár bárhol — közlekedve, halált, személysérülést vagy tárgyrongálást idézett elő, ideértve az idegen tulajdont képező szállítmányban a jármű balesete folytán keletkezett károkat is. 4. §. ' " (1) Nem tartoznak a 2. §-ban megjelölt megtérítés alá: a) az 1000 forintot meg nem haladó tűz és betörés (rablás) folytán keletkezett károk, b) azok a károk, amelyeknek fedezésére az 1. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak értelmében biztosítási szerződés köthető, c) a közlekedés- és postaügyi miniszter felügyelete alatt álló vasúti vállalatok és azok üzemeinek, valamint a postaüzem összes kárai, továbbá az autóközlekedési vállalatok gépjárműszavatossági kárai, d) a tanácsok felügyelete alatt álló közlekedési és fuvarozási vállalatok, valamint a csak meghatározott állami szervek rendelkezésére álló és bizonyos fajú termékek szállítására hivatott (ún. célfuvarozó) vállalatok gépjárműszavatossági kárai. (2) Az állami költségvetés terhére kell megtéríteni az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett szerveknek a külön jogszabályokban [pl. az 1/1960. (XII. 4.) PM— KPM—KKM számú rendeletben] megjelölt idegen államok területén bekövetkező gépjárműszavatossági kárait. 5. §. (1) A 2. §-ban meghatározott esetekben a kárrendezési eljárást mind a károk megállapítása, mind a kártérítések elszámolása tekintetében a Pénzügyminisztérium Biztosítási Főigazgatósága (a továbbiakban: Főigazgatóság) az Állami Biztosító szervei útján végzi. (2) Az állami szervek a 2. §-ban megjelölt káraikat a jelen utasításban szabályozott módtól eltérően nem rendezhetik, a kárösszeget másként el nem számolhatják. (3) Az állami szervek a költségvetési térítés alá tartozó tűz-, betörés- (rablás-) és gépjárműszavatossági káreseteiket legkésőbb nyolc nap alatt az Állami Biztosítónak, az állami szerv telephelye szerint illetékes megyei (budapesti) igazgatóságához bejelenteni kötelesek.