Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 83. szám

83. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 807 Utazási, élelmezési és szállásköltség, keresetveszteség megtérítése. M. r. 23. §. (1) Személyes megjelenésre kötelezett igénylőnek, illetőleg családtagnak, úgyszintén a megidézett tanúnak utazási költséget csak abban az esetben lehet megtéríteni, ha a személyes megjelenésre kötelezett igénylőt, illetőleg beidézett más személyt lakóhelyétől négy kilométernél távolabb eső helyre rendelik. Csak a legolcsóbb közlekedési jszköz költségét lehet megtéríteni, de csak akkor, ha az egyszeri utazás 1 forintnál (az oda-visszautazás 2 forintnál), az autóbuszon való utazás 1,50 forintnál (az oda-visszautazás 3 forintnál) többe kerül. Távolságra való tekintet nélkül meg kell téríteni azonban a közlekedési költséget, ha az igénylő az orvosi megállapítás szerint nem járhat. (2) Élelmezési költség címén napi 12 forint jár annak, aki személyes megjelenése miatt hat óránál több nappali órát kénytelen lakóhelyétől négy kilométernél távolabb tölteni. (3) Szállásköltség megtérítés címén napi 12 forintra van igénye annak, aki személyes megjelenése miatt éjfélen túl lakóhelyétől távol tartózkodni kénytelen. (4) A megállapítási eljárás során megidézett tanút az utazási, élelmezési és szállásköltségen kívül keresetveszteség megtérítés is megilleti. Keresétveszteség címén egy-egy napra 30 forintnál nagyobb összeget téríteni nem lehet. A keresetveszteség címén térítésben részesülő személy részére élelmezési költség címén napi 6 forint jár. (5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni az igénylő kísérőjére, ha a személyes megjelenésre kötelezett igénylő állapota olyan, hogy az a kíséretet szükségessé teszi. • (6) Az (1)—(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a jogorvoslati eljárás során is alkalmazni kell. Az ipcnylő részére azonban utazási, élelmezési és szállásköltséget csak akkor lehet megtéríteni, ha az igénylő által megtámadott határozatot az igénvlő javára részben vagy egészben megváltoztatták. (7) Az (1)—(6) bekezdés alapján járó térítéseket az ONYI terhére az SZTK illetékes megyei alközpontja ''kirendeltsége) fizeti ki. M. r. 24. §. A 23. §. (1)—(5) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az orvosi vizsgálatra berendelés és a kórházi (gyógyintézeti) megfigyelésre utalás esetében is alkalmazni kell. Ha a kórházi (gyógyintézeti) megfigyelésre utalt igénylő (nyugdíjas) ellátást és szállást a kórházban (gyógyintézetben) kap, részére élelmezési és szállásköltség nem jár. M. r. 25. §. Ha az igénylő jogerősen elutasított igényét a határozathozatal napjától számított egy éven belül újból előterjeszti, az utazási, élelmezési és szállásköltséget csak akkor lehet megtéríteni, ha részére az újabb igénybejelentés alapján nyugdíjat állapítottak meg. M. r. 26. §. A bírói eliárás során felmerülő utazási, élelmezési és szállásköltség, illetőleg keresetveszteség megtérítéséről a bíróság határoz. Bejelentési kötelezettség. M. r. 27. §. (1) A Tszny. hatálya alá tartozó minden termelőszövetkezet köteles tagjairól az 1958. évi január hó 1. napján fennállott állapotnak megfelelően az SZTK-nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) felhívásában kitűzött határidő alatt, a felhívás mellékleteként megküldött „Összeíró jegyzék"-ben bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a termelőszövetkezet elnevezésének és székhelyének megjelölésén kívül a) a tag családi — és utónevét — (asszonyoknál a leánykori nevét is), b) a tag születésének időpontját (év, hó, nap) és helyét, c) a tag anyjának leánykori nevét, d) a tagnak a bejelentést teljesítő termelőszövetkezetbe történt belépése időpontját (év, hó, nap), e) a tag által a belépéstől kezdődően az egyes naptári években teljesített munkaegységek számát, f) a keresőképtelenséget okozó betegség, terhesség, szülés, katonai szolgálat, továbbképző tanfolyam, vagy a közgyűlés határozatára létesített munkaviszony miatti távollét napjainak számát [VR. 21. § (4) bekezdés] azokban a naptári években, amelyekben a férfi tag a százhúsz és a női tag a nyolcvan munkaegységet nem teljesítette, g) azt az időtartamot, amely alatt a tag a termelőszövetkezettől a szociális alap terhére táppénzben, vagy természetben nyugdíjat kapott. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt bejelentést a termelőszövetkezet elnökének és könyvelőiének kell aláírnia és a termelőszövetkezet bélyegzőjével ellátva, ajánlott küldeményként kell az SZTK illetékes megyei alközpontjához (kirendeltségéhez) beküldeni. M. r. 28. §. (1) A termelőszövetkezet köteles a 27. § (1) bekezdésének a)—d) pontjában felsorolt adatokat az 1958. évi január hó 1. napját követően naptári negyedévenként, a naptári negyedévet követő minden hónap 15. napjáig bejelenteni az újonnan belépő, valamint azokra a tagokra vonatkozóan, akiknek a tagsága a negyedév folyamán megszűnt. (2) Azokra a tagokra vonatkozólag, akiknek a tagsága a negyedév folyamán megszűnt, közölni kell a megszűnés időpontját és azt is, hogy a naptári év kezdetétől a tagság megszűnéséig hány munkaegységet teljesítettek. M. r. 29. §. Az 1958. évi január hó 1. napját követően megalakult termelőszövetkezetek működési engedélyük kiadásától számított harminc napon belül kötelesek megalakulásukat — a taglétszám megjelölésével — az SZTK illetékes megyei alközpontjánál (kirendeltségénél) bejelenteni és annak felhívására — a kitűzött határidőn belül — a tagok adatait közölni. M. r. 50. §, (1) A termelőszövetkezet köteles minden naptári év február hó végéig a termelőszövetkezeti tagok által az előző naptári évben