Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 3. szám

3. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27 jaira irányadó feltételekkel és mértékben — jogosult a betegségi biztosítás minden szolgáltatására. 3. A néphadseregből, illetőleg a fegyveres és rendészeti testületekből kivált személy a betegségi ellátásra jogosultságát az illetékes parancsnokság által kiállított „Társadalombiztosítási Igazolvány"-nyal igazolja. Az igazolvány a személyi adatokon felül mindazokat az adatokat tartalmazza (szolgálati idő, leszerelés napja, leszerelési segéllyel ellátottság időtartama stb.), amelyek az igényjogosultság megállapításához szükségesek. 4. A 3. pontban említett személy családtagjai igényjogosultságát a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ helyi szervei által kiállított és záradékolt „Biztosítási Igazolvány"-nyal igazolja. 5. Ha a lesnerelési segéllyel ellátott személy betegsége miatt keresőfoglalkozást nem folytathat, részére táppénz legkorábban a leszerelési segéllyel való ellátás utolsó napját követő naptól jár. Ha a keresőképtelenség már a lszerelési segéllyel való ellátás időtartama alatt kezdődött, a keresőképtelenség első napjának a keresőképtelenséget megállapító orvosi vizsgálat napját keJl tekinteni. A kivált személy keresőképtelenségét csak akkor lehet megállapítani, ha betegsége következtében igazolt polgári szakképzettségének vagy fizikai, szellemi képességének megfelelő foglalkozást nem folytathat. A katonai szolgálati beesztást (munkakört) a keresőképtelenség megállapításánál figyelembe venni nem lehet. A keresőképtelenség elbírálására egyébként a 130/1955. (Eü. K. 8.) Eü. M. számú utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni. 6. A társadalombiztosítás terhére a családtag részére nyújtott kórházi ápolás idejébe a szolgálat tartama alatt a családtag- részére igénybevett kórházi ápolás idejét nem lehet beszámítani. 7. Ha a jelen utasítás hatálya alá eső személy az 1., illetőleg a 2. pontban meghatározott időtartam alatt biztosításra kötelezett munkaviszonyba lép, és ezt követően ő vagy családtagja megbetegszik, jogosult — a biztosított dolgozókra irányadó feltételekkel és mértékben — a betegeégi biztosítás minden szolgáltatására. 8. Ezt az utasítást az 1960. évi november 1. napján kezdődő hatállyal kell alkalmazni. 9. Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 831/F/16/2/1952. (Eü. K. 17.) Eü. M. számú utasítás hatályát veszti. Dr. Simonovits István &. k., az egészségügyi miniszter első helyettese. Vegyes rendelkezések Kitüntetések. Az élelmezésügyi miniszter a felvásárlási feladatok 1960. évi eredményes összefogása érdekében végzett kiemelkedő jó munkájukért Földvári Lajosnak, a Baranya megyei tanács vb. elnökhelyettesének, Farkas Lajosnak, a Fejér megyei tanács vb. elnökhelyettesének, Sarok Antalnak, a Bács-Kiskun megyei tanács vb. elnökhelyettesének és Póznán Andrásnak, a Győr megyei tanács vb. elnökhelyettesének mint a megyei Felvásárlási Operatív Bizottság elnökének az „ÉLELMISZERIPAR KIVÁLÖ DOLGOZÓJA" kitüntető címet adományozta. Telephely közigazgatási határán kívül végzett munka esetén felszámítható költségek szabályozása a magánkisiparban. A telephely közigazgatási határán kívül végzett munka esetén a magánkisiparban felszámítható költségeket illetőén a következők a mértékadók: A megrendelő írásbeli kívánságára a magánkisiparos telephelyének közigazgatási határon kívül végzett helyszíni szerelés vagy javítás esetén a végzett munkának az érvényben levő árhatósági rendelkezések alapján érvényesíthető árán felül az alábbi költségek számíthatók fel: 1. ha a telephely közigazgatási határán kívüli helyszíni szerelést vagy javítást a magánkisiparos maga végzi, a ténylegesen felmerült, szerződésileg kikötött és hitelt érdemlően igazolt útiköltség és szállásköltség, 2. ha a telephely közigazgatási határán kívüli helyszíni szerelést vagy javítást a magánkisiparosnál munkaviszonyban álló alkalmazott végzi, a külszolgálati címen részére térített és a 33/1951. (I. 23.) MT. számú rendeletben meghatározott költségek, 3. a munka elvégzéséhez szükséges szerszámoknak (kéziszerszámok kivételével), anyagoknak és alkatrészeknek — a helyszínre szállításával kapcsolatban felmerült és az érvényben levő poggyászdíjszabás szerinti mértékű szállítási költsége. Az 1—3. pontban meghatározott költségeket a szerelési vagy javítási munka árától elkülönítve, külön tételben kell számlába állítani. Ha a telephely közigazgatási határán kívüli helyszíni szerelés vagy javítás egy kiszállás alkalmával több megrendelő részére történik, az előbbiek szerint meghatározott költségeket a megrendelők között egyenlő arányban kell felosztani, kivéve a szerszámok, anyagok, alkatrészek stb. szállítási költségét, amely csak azon megrendelők résziére számítható fel, amelyek részére végzett szerelési, javítási munka szükségessé tette a szerszámok, anyagok, alkatrészek stb. kiszállítását. Könnyülpari Minisztérium.