Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 82. szám

786 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 82. szám. vetőleg 240.000 kh-ra, az esőszerű öntözést pedig legalább 180.000 kh-ra kell fejleszteni. Támogatni kell az egyszerű öntözőberendezések alkalmazását is. 4. Az üzemen belüli öntözőberendezések létesítésének tervezésével egyidejűleg el kell készíteni az üzemfejlesztési és komplex beruházási tervet is úgy, hogy annak alapján az öntözések műszaki terve a helyszínre, a termelési szempontokra, a tudományos kutatások eredményeire és gazdaság goiíságára figyelemmel legyen kidolgozható. 5. Az öntözéses szakképzés fokozásával el kell érni, hogy a tervidőszak végére az öntözéses termelést folytató nagyüzemekben minimálisan szükséges számú öntözési szakember (szakmunkás, technikus, agromérnök stb.) legyen. Ennek érdekében az öntözéssel kapcsolatos felső-, közép- és alsófokú szakoktatást — az igényeknek megfelelően — tovább kell fejleszteni. 6. A kohó- és gépipari miniszter szervezetten gondoskodjék az öntözőberendezések, gépek és eszközök — különösképpen az esőztető-, a szivattyú- és vízmennyiségmérő berendezések — műszaki fejlesztéséről, új típusok kialakításáról. Ennek érdekében i földművelésügyi miniszter és az országos vízügyi főigazgató bocsássa a kohó- és gépipari miniszter rendelkezésére á szükséges tapasztalati és kutatási eredményeket. 7. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szervei a megnövekedett öntözési célkitűzéseknek megfelelően gondoskodjanak az öntözéssel kapcsolatos műszaki tervezési feladatok ellátásáról, továbbá az öntözőfőmű vek és öntözőtelepek építéséről, valamint az elsőrendű öntözőfőművek üzemeltetéséről. A gépállomások által végzett öntözési feladatokat, az ezek ellátására szolgáló gépeket, berendezéseket, felszereléseket és anyagokat folyamatosan az öntözéses nagyüzemek, illetőleg a vízhasznosító társulatok részére — amelyeknél az átvétel feltételei még nincsenek biztosítva, átmenetileg a vízügyi igazgatóságoknak — kell átadni. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szervei a nagyüzemek és vízgazdálkodási társulatok vízhasznosítási feladataiban nyújtsanak segítséget. A vízkészletekkel való gazdálkodás előterébe kell állítani a víztározást. Növelni kell a hasznosítható vízkészleteket, a tiszai hullámtereken, folyami holtágakban, hazai síkvidéki és dombvidéki tározókban. 8. Az üzemen belüli öntözőberendezések létesítéséről, szakszerű üzemeléséről és fenntartásáról a termelő üzemek saját maguk, vagy több nagyüzem vízgazdálkodási társulatai útján kötelesek gondoskodni. A vízgazdálkodási társulatoknak fokozatosan feladatukká kell tenni az állami főművekről leágazó kisebb vízszállító csatornák vagy több nagyüzemet ellátó, de helyi jellegű öntözőművek építését, Az öntözött területeken az elmocsarasodás és másodlagos szikesedés megakadályozása érdekében a káros vizek hatékonyabb elvezetését az öntözőművek létesítésével egyidejűleg kell biztosítani. Az öntözésbe vont talajok termékenységének rendszeresen ismétlődő vizsgálatáról, ellenőrzéséről intézményesen kell gondoskodni. 9. öntözővíznek belvízcsatornában való szállítására a vízügyi hatóság csak akkor adhat engedélyt, ha a vízszállítás a csatorna rendeltetésszerű használatát, továbbá a mellette fekvő területek vízgazdálkodását károsan nem befolyásolja és a víz minősége öntözésre alkalmas. 10. A második ötéves terv irányszámainak megyékre, öntözőrendszerekre történő lebontásával el kell készíteni a területi fejlesztési terveket. A határozatban szereplő fejlesztési irányelvek alapján — az Országos Vízgazdálkodási Ke-* rettervvel összhangban — el kell készíteni az öntözés távlati fejlesztési kerettervét és annak területi lebontását Határidő: a második ötéves öntözési terv elkészítésére: 1961. december 31. a távlati fejlesztési keretterv elkészítésére: 1963. december 31. Felelős: földművelésügyi miniszter, országos vízügyi főigazgató. 11. Az öntöző vizzel való takarékosság és a Vízgazdálkodási Társulatok tevékenységének kiterjesztése érdekében a jövőben az öntözéshez és a haltenyésztéshez szükséges vízdíjat a ténylegesen felhasznált vízmennyiség (m3) alapján kell felszámítani. Ennek megfelelően az országos vízügyi főigazgató — a földművelésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben — tegyen javaslatot a 39/1958. (VI. 10.) Korm. számú rendelet módosítására. Határidő: 1961. december 31. Felelős: országos vízügyi főigazgató. 12. E határozat kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 1.086/1955. (X. 5.) számú minisztertanácsi határozat hatályát veszti. E határozat végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter és az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője együttesen gondoskodik. Kádár János s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke.