Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 81. szám

81. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 783 Nagyüzemi felár, a 2 kg súlyt elérő pecsenyekacsák után legalább 150 kg egyidejű átadása esetében, 2,— Ft/kg. Tyúk: Egész évben 18,— Ft/kg Nagyüzemi felár, legalább 150 kg tyúk egyidejű átadása esetében, 2,— Ft/kg. Gyöngyös: Egész évben 25,— Ft/kg Nagyüzemi felár, 250 kg egyidejű átadása esetében, 2,— Ft/kg. Földművelésügyi Minisztérium. • A termelőszövetkezetek által igénybevett kölcsöníakarmány térítési díja. Az Élelmezésügyi Minisztérium — az érdekelt szervekkel egyetértésben — a termelőszövetkezeteknek kölcsönként kiszolgáltatott szemestakarmányok után fizetendő térítési díjat 22,— Ft/q-ban állapította meg. A megállapított térítési díjat az igénybevevő termelőszövetkezetnek a kölcsön igénybevételével egyidejűleg kell kifizetnie. Ez a rendelkezés érvényes akkor is, ha a termelőszövetkezet a részéré kiutalt szemestakarmányt keveréktakarmányra cseréli be. \ Élelmezésügyi Minisztérium, A LEGFELSŐBE BlRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA. Munkajog. A munkáltató felelőssége a szabálytalanul kifizetett családi pótlék esetén kimenthető. A bírói gyakorlatban olyan nézettel Is lehet találkozni, mely szerint a munkáltatónak a családi pótlék igények szabályszerű teljesítéséért az SZTK-val szemben fennálló felelőssége feltétlen, mert a 38/1959. (VIII. 15.) Korm. sz. rendelet kimentési lehetőséget nem biztosít. Ez az álláspont — amint ezt a Legfelsőbb Bíróság megállapította — téves. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozatában elvi éllel mutatott rá arra, hogy a 38/1959. (VIII. 15.) Korm. sz. rendelet 20. §-ának (6) bekezdése szerint a munkáltató a szabálytalanul kifizetett családi pótlékot teljes egészében megtéríteni köteles, ha a családi pótlék jogtalan felvétele a munkáltató mulasztásának a következménye. A munkáltató társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha a munkavállaló tény~ leges munkát nem végez és javadalmazásban nem részesül. Felmerült olyan nézet, mely szerint a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége a munkaviszony fennállása alatt is csak akkor terheli a munkáltatót, ha a dolgozó tényleges munkát végez és ezért javadalmazásban részesül. Ez az álláspont törvénysértő. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozatában az alábbiakra mutatott rá: A 71/1955. (XII. 31.) M. T. számú rendelet 84. §-ának (1) bekezdése szerint a betegségi biztosítási járulékot a munkaviszony tartamára kell fizetni. A 6 1955. (XII. 31.) SZOT számú szabályzat 133. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a járulékot a fizetés nélküli szabadság idejére is fizetni kell. A munkaviszony fenntartása esetén a járulékot az igazolatlan mulasztás, az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztésbüntetés és az üzem időleges szüneteltetése idejére is meg kell fizetni. Ezekben az esetekben a dolgozó nem végez munkát és munkabért sem kap, miért is a munkáltató a fizetendő járulékot az 1/1960. (VII. 10.) SZOT számú szabályzat 17. §-a szerint köteles kiszámítani. Téves tehát az az állásfoglalás, mely szerint a munkaviszony jogi fennállása nem elég a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség megállapításához, hanem ezen túlmenően az is szükséges, hogy a munkavállaló tényleges munkát végezzen és ezért javadalmazásban részesüljön. Az, hogy a munkáltató — a saját körülményeiben rejlő okokból — időlegesen nem foglalkoztatja a dolgozót, részére munkabért nem fizet, egymagában nem eredményezi a munkaviszony megszűnését. A 67/1958. (X5I. 24.) Korm. sz. rendelet 94. §-a rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából a termelőszövetkezeteket munkáltatónak kell tekinteni, de megtérítési kötelezettségük egy összegben való teljesítésére nem kötelezhetők. A bírói gyakorlatban vita merült fel abban a kérdésben, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet az SZTKval szemben fennálló megtérítési kötelezettségének egy összegben tartozik-e eleget tenni, vagy sem. Egy konkrét ügyben pl. a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag balesetet szenvedett, aminek következtében aa SZTK segélyezésben részesítette. Az SZTK a mezőgazdasági termelőszövetkezettől a balesetet szenvedett tag részára nyújtott szolgáltatásoknak és az 5/1959. (V. 8.) Mü. M. sz. rendelet 231. §-a alapján egy öszszegben megállapított baleseti járadéknak megfizetését