Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)
1961 / 3. szám
3. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25 A belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ elnökének 13/1961. (K. É. 2.) Bk. M. számú együttes utasítása az alkoholmentes italok értékesítésének fokozásáról, valamint a cukrászdák szeszesital árusításának szabályozásáról. A szeszmentes italok árusításának fokozása és a cukrászdák szakmai jellegének védelme érdekében az alábbiakat rendeljük. 1. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben és a vendéglátóiparban a szeszesitalokkal kapcsolatos propagandát — a kirakati árupropaganda kivételével — a legkisebb mértékre kell csökkenteni. Az élelmiszert árusító kiskereskedelmi boltok elárusító helyein legfeljebb a falipolc felület egyharmad részében szabad szeszesitalokat kirakni. Szeszesital (bor, sör, rum, pálinka stb.) vásárokat, kóstolókat, bemutatókat stb. rendezni nem szabad. 2. Valamennyi élelmiszert árusító kiskereskedelmi bolt (az fmsz-i I. és II. cikklistájú boltok kivételével) és vendéglátóipari üzlet az irányító szervek által megszabott választékban folyékony gyümölcsöket is (továbbiakban: gyümölcslé) kötelesek forgalombahozni. A gyümölcsleveket úgy kell az üzletben a falipolcra helyezni, hogy azok a vásárlók részére szembetűnő helyen legyenek. A kirakatokban gyümölcsleveket a cikk megismerését elősegítő feliratokkal együtt megfelelő arányban kell elhelyezni. 3. Az élelmiszer kiskereskedelem és a vendéglátóipar széleskötben rendezzen kóstolással és árusítással egybekötött üdítőital-gyümöcslé bemutatókat saját üzleteiben, az üzemekben, iskolákban, kollégiumokban stb. Ahol arra lehetőség van, meg kell szervezni az üdítőital (gyümölcslé) állandó iskolai árusítását is. 4. Különös gondot kell fordítani az üdítőitaloknak (gyümölcsleveknek) az országutak mentén és a forgalmi csomópontokon levő élelmiszer kiskereskedelmi és vendéglátó üzletekben történő árusítására és ezeket megfelelő módon propagálni kell. Ugyancsak meg kell szervezni az üdítőitalok (gyümölcslevek) árusítását azokon a helyeken, ahol alkalomszerűen nagy tömegek fordulnak meg (sportrendezvények, vásárok stb.) Erre a célra fel kell használni a mozgóárusítás különböző formáit is. A szövetkezeti kereskedelem a nagy mezőgazdasági munkák idejére fejlessze tovább az üdítőitalok mozgóárusítását. A palackozott üdítőitalokat a mozgóárusításban és a vonatokon (hajókon) szívószállal kell árusítani. Az élelmiszer kiskereskedelmi boltokban és a vendéglátóipar üzleteiben a szívószál vásárlásának lehetőségét a vevők, illetve a vendégek részére lehetővé kell tenni. 5. A vendéglátóiparban a szeszmentes italokat a lehetőségek maximális kihasználásával kell propagálni: a) az italárlapokon az üdítőitalokat (gyümölcsleveket) az első helyen kell feltüntetni; b) az étlapokon fel kell hívni a vendég figyelmét az üdítőital fogyasztására; c) az italboltokban és állófogyasztású üzletekben a ! szeszmentés, italoknak külön reklámfeliratokkal és táb- I Iákkal kell propagandát csinálni. 6. Az élelmiszert és italokat árusító üdülők kötelesek vendégeik részére palackozott üdítőitalokat (gyümölcsleveket) is árusítani. 7. Az élelmiszcrnagykcreskedelmi vállalatok kötelesek a gyümölcslevekből teljes választékot tartani és gondoskodni területük megfelelő ellátásáról. 8. A szövetkezeti kiskereskedelmi és vendéglátóipari bolthálózat palackozott üdítőitallal történő ellátása érdekében a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok vb. kereskedelmi osztálya köteles elősegíteni, hogy a tanácsi helyiipar és a föld mű vessző vetkezeti szikvíz és üdítőital előállító üzemek a lehetőségei hez mérten növeljék az üdítőital palackozók kapacitását. 9. A gyárak, üzemek, iskolák közvetlen közelében, valamint a főútvonalak mentén (városokban és nagyközségekben) és forgalmi csomópontokon levő italboltokat 1962. december 31-ig fokozatosan át kell alakítani rövid italokat (rum, pálinka, gyümölcspálinka, konyak) nem árusító kulturált vendéglátóipari egységekké. 10. Cukrászdában szeszesitalt (sör, bor, borpárlat, égetett szeszesitalok, konyak, vermut) — a minőségi likőrök kivételével — árusítani nem szabad. 11. Az utasítás kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a cukrászda jellegének meghatározásáról szóló 21/1959. (K. É. 3.) Bk. M. számú utasítás* 1/3. pontja hatályát veszti. Sebes Sándor s. k., Kovács Rudolf s. k., a belkereskedelmi miniszter SZÖVOSZ elnökhelyettes, első helyettese. * Az utasítást a Tanácsok Közlönye 1959. évi 9. száma közli. A közlekedés- és postaügyi miniszter 44/1960. (Közi. Ért. 24.) K. P. M. számú utasítása az állami gépkocsik kötelező karbantartásáról és javításáról. A Gazdasági Bizottság 10.224 1960. számú határozatának 4. pontja alapján az állami gépkocsik kötelező karbantartását és javítását az alábbiak szerint szabályo^, zom: 1. A jelen utasítás hatálya az államhatalmi és államigazgatási szervek, intézetek, intézmények, valamint az állami vállalatok által üzemben tartott valamennyi gépkocsira és pótkocsira (a továbbiakban: állami gépkocsi) kiterjed: 2. §. (1) Az állami gépkocsikat minden 1000—1500 km teljesítmény után I. számú, minden 10 000—15 000 km teljesítmény után II. számú műszaki szemlének kell alávetni. (2) Ha különleges körülmények (a gépkocsik, illetőleg az általuk rendszeresen igénybevett utak állapota, a gyári előírások stb.) indokolttá teszik, az üzemben tartó szerv főmérnöke (műszaki vezetője) egyes állami gépkocsik tekintetében elrendelheti, hogy az I. és II. számú műszaki szemlét az (1) bekezdésben meghatározottnál kisebb teljesítmények után kell megtartani.
