Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 3. szám

3. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25 A belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ elnökének 13/1961. (K. É. 2.) Bk. M. számú együttes utasítása az alkoholmentes italok értékesítésének fokozásáról, valamint a cukrászdák szeszesital árusításának szabályozásáról. A szeszmentes italok árusításának fokozása és a cuk­rászdák szakmai jellegének védelme érdekében az aláb­biakat rendeljük. 1. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben és a vendéglátóiparban a szeszesitalokkal kapcsolatos propa­gandát — a kirakati árupropaganda kivételével — a legkisebb mértékre kell csökkenteni. Az élelmiszert áru­sító kiskereskedelmi boltok elárusító helyein legfeljebb a falipolc felület egyharmad részében szabad szeszes­italokat kirakni. Szeszesital (bor, sör, rum, pálinka stb.) vásárokat, kóstolókat, bemutatókat stb. rendezni nem szabad. 2. Valamennyi élelmiszert árusító kiskereskedelmi bolt (az fmsz-i I. és II. cikklistájú boltok kivételével) és ven­déglátóipari üzlet az irányító szervek által megszabott választékban folyékony gyümölcsöket is (továbbiakban: gyümölcslé) kötelesek forgalombahozni. A gyümölcsle­veket úgy kell az üzletben a falipolcra helyezni, hogy azok a vásárlók részére szembetűnő helyen legyenek. A kirakatokban gyümölcsleveket a cikk megismerését elő­segítő feliratokkal együtt megfelelő arányban kell el­helyezni. 3. Az élelmiszer kiskereskedelem és a vendéglátóipar széleskötben rendezzen kóstolással és árusítással egybe­kötött üdítőital-gyümöcslé bemutatókat saját üzleteiben, az üzemekben, iskolákban, kollégiumokban stb. Ahol arra lehetőség van, meg kell szervezni az üdítőital (gyü­mölcslé) állandó iskolai árusítását is. 4. Különös gondot kell fordítani az üdítőitaloknak (gyümölcsleveknek) az országutak mentén és a forgalmi csomópontokon levő élelmiszer kiskereskedelmi és ven­déglátó üzletekben történő árusítására és ezeket megfe­lelő módon propagálni kell. Ugyancsak meg kell szer­vezni az üdítőitalok (gyümölcslevek) árusítását azokon a helyeken, ahol alkalomszerűen nagy tömegek fordul­nak meg (sportrendezvények, vásárok stb.) Erre a célra fel kell használni a mozgóárusítás különböző formáit is. A szövetkezeti kereskedelem a nagy mezőgazdasági mun­kák idejére fejlessze tovább az üdítőitalok mozgóárusí­tását. A palackozott üdítőitalokat a mozgóárusításban és a vonatokon (hajókon) szívószállal kell árusítani. Az élelmiszer kiskereskedelmi boltokban és a vendéglátó­ipar üzleteiben a szívószál vásárlásának lehetőségét a vevők, illetve a vendégek részére lehetővé kell tenni. 5. A vendéglátóiparban a szeszmentes italokat a lehe­tőségek maximális kihasználásával kell propagálni: a) az italárlapokon az üdítőitalokat (gyümölcsleveket) az első helyen kell feltüntetni; b) az étlapokon fel kell hívni a vendég figyelmét az üdítőital fogyasztására; c) az italboltokban és állófogyasztású üzletekben a ! szeszmentés, italoknak külön reklámfeliratokkal és táb- I Iákkal kell propagandát csinálni. 6. Az élelmiszert és italokat árusító üdülők kötelesek vendégeik részére palackozott üdítőitalokat (gyümölcs­leveket) is árusítani. 7. Az élelmiszcrnagykcreskedelmi vállalatok kötelesek a gyümölcslevekből teljes választékot tartani és gondos­kodni területük megfelelő ellátásáról. 8. A szövetkezeti kiskereskedelmi és vendéglátóipari bolthálózat palackozott üdítőitallal történő ellátása ér­dekében a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) taná­csok vb. kereskedelmi osztálya köteles elősegíteni, hogy a tanácsi helyiipar és a föld mű vessző vetkezeti szikvíz és üdítőital előállító üzemek a lehetőségei hez mérten növel­jék az üdítőital palackozók kapacitását. 9. A gyárak, üzemek, iskolák közvetlen közelében, va­lamint a főútvonalak mentén (városokban és nagyközsé­gekben) és forgalmi csomópontokon levő italboltokat 1962. december 31-ig fokozatosan át kell alakítani rövid italokat (rum, pálinka, gyümölcspálinka, konyak) nem árusító kul­turált vendéglátóipari egységekké. 10. Cukrászdában szeszesitalt (sör, bor, borpárlat, ége­tett szeszesitalok, konyak, vermut) — a minőségi likőrök kivételével — árusítani nem szabad. 11. Az utasítás kihirdetése napján lép hatályba. Egy­idejűleg a cukrászda jellegének meghatározásáról szóló 21/1959. (K. É. 3.) Bk. M. számú utasítás* 1/3. pontja ha­tályát veszti. Sebes Sándor s. k., Kovács Rudolf s. k., a belkereskedelmi miniszter SZÖVOSZ elnökhelyettes, első helyettese. * Az utasítást a Tanácsok Közlönye 1959. évi 9. száma közli. A közlekedés- és postaügyi miniszter 44/1960. (Közi. Ért. 24.) K. P. M. számú utasítása az állami gépkocsik kötelező karbantartásáról és javításáról. A Gazdasági Bizottság 10.224 1960. számú határozatá­nak 4. pontja alapján az állami gépkocsik kötelező kar­bantartását és javítását az alábbiak szerint szabályo^, zom: 1. A jelen utasítás hatálya az államhatalmi és államigaz­gatási szervek, intézetek, intézmények, valamint az ál­lami vállalatok által üzemben tartott valamennyi gép­kocsira és pótkocsira (a továbbiakban: állami gépkocsi) kiterjed: 2. §. (1) Az állami gépkocsikat minden 1000—1500 km telje­sítmény után I. számú, minden 10 000—15 000 km telje­sítmény után II. számú műszaki szemlének kell alávetni. (2) Ha különleges körülmények (a gépkocsik, illetőleg az általuk rendszeresen igénybevett utak állapota, a gyári előírások stb.) indokolttá teszik, az üzemben tartó szerv főmérnöke (műszaki vezetője) egyes állami gép­kocsik tekintetében elrendelheti, hogy az I. és II. számú műszaki szemlét az (1) bekezdésben meghatározottnál ki­sebb teljesítmények után kell megtartani.

Next

/
Thumbnails
Contents