Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 80. szám

80. sa&afc TANÁCSOK KMéSSáXR 779 vonatkozásokban a jelen rendelkezéstől indoko­latlanul eltér, a megyei szintű tanács vb. igazga­tási osztályvezető tegyen Javaslatot a végrehajtó bizottságnak az eltérés megszűnteiéire. 3. Az igazgatási osztály az al/rendelt szervek felügyeleti vizsgálatai, valamint a társosztályok­nál végzett ügyiratkezelési vizsgálatod sorári a je­len rendelkezésben foglaltak végrehajtását bizto­sítsa. II. 1. Az ügyiratokat az alszámokra tagozódó sor­számos iktatási rendszerben kell nyilvántartani. 2. Ha a központi iktatót még nem hozták volna létre, az igazgatási osztályvezető tegyen előter­jesztést a járási, járási jogú városi, városi kerü­leti tanács végrehajtó bizottságának arra, hogy — az indokolt kivételektől eltekintve — rendelje el a központi iktatást. A községi tanács végrehajtó bizottságoknál, ha a végrehajtó bizottság hivatali szervezete egy épületben működik, a központi iktatástól eltérni nem lehet. 3. Minden egyes szakigazgatási szerv iratait külön kell nyilvántartani. Ez a külön nyilvántar­tás történhet külön iktatókönyvben, vagy — nem nagy ügy iratforgalom esetén — egy iktatókönyv­ben a szakigazgatási szerv részére megállapított számkereten belül. Kivételesen néhány kis ügy­iratforgalmú szakigazgatási szerv részére közös iktatókönyvet is lehet rendszeresíteni, melybe az ügyiratokat a beérkezés sorrendjében szakmai el­különítés nélkül, folyamatosan kell beiktatni. Egy-egy szakigazgatási szerv részére a fentie­ken kívül külön további iktatókönyveket felfek­tetni nem lehet. Külön kell azonban kezelni az anyakönyvi alapiratokat, az elsőfokú gyám- és­szabálysértési ügyeket, továbbá a főhatóságok ál­tal meghatározott egyéb különleges ügycsoporto­kat. A községi központi iktatásnál csak egy iktató­könyvet szabad rendszeresíteni, ezen belül szám­keret alkalmazása sem szükséges. 4. A hatósági bizonyítványok részére az iktató­könyvben az év elején egy alapszámot kell fenn­tartani és az egyes bizonyítványokat a továbbiak­ban iratjegyzéken kell nyilvántartani. Az irat­jegyzéket az év végén a megfelelő sorszám alatt a bizonyítványok kiadmányozott eredeti példá­nyaival együtt kell irattárba helyezni. Azok a szervek, melyeknél a kiadott bizonyít­ványok száma az évi 5—600 darabot meghaladja, iratjegyzék helyett a Nyomtatványellátó Válla­lat által e célra rendszeresített regiszteres iktató­könyvet használják. Ezeket az iktatókönyveket az év végén a többi segédkönyvvel együtt kell irat­tárba helyezni. 5. Az iktatókönyveket a könnyebb és hitelesebb kezelés érdekében célszerű a tapasztalati adato­kon alapuló terjedelemben már beköttetve meg­rendelni, vagy használatbavétel előtt beköttetni. Ott, ahol nincs bekötött iktatókönyv, az egyes la­pokat tíz ívenként össze kell fűzni és az. éwégi lezárást követően be kell köttetni. Az iktatókönyveket, illetőleg az összefűzött la­í pokat hitelesíteni kell. j Az iktatókönyveket az év végén — a záradék­ban feltüntetve az utolsó iktatási számot — ->z igazgatási osztály (a szakigazgatási szerv) vezető­jének aláírásával és hivatalos pecsétjével le kell zárnia. 6. Az igazgatási osztály (a szakigazgatási szerv) vezetője havonta ellenőrizze és a havi utolsó be­jegyzéssel egy sorban a lap szélén kézjegyével zárja le a bejegyzéseket. Az ellenőrzés alkalmá­val elsősorban a szerv ügyirathátralékát kell vizs­gálni. Az ügyirathátralékot legalább három havon­ként tételesen ki kell mutatni. A szakigazgatási szerv vezetője köteles a hátralék felszámolására haladéktalanul megtenni a szükséges intézkedé­seket. A szerv vezetőjének, továbbá a községi tanács vb. elnökének vagy titkárának személyében tör­tént változás esetén a hivatalátadásról felvett és iktatott jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az utolsó iktatási számot és tételesen fel kell sorolni az átadott, illetőleg átvett ügyirathátralékot. 7. Az ikatókönyv egy-egy sorszámára csak egy egyedi államigazgatási ügy jegyezhető be. Több • ügyfél ügyét egy számra csak abban az esetben lehet bejegyezni, ha a több ügyfél ugyanazon (nem hasonló) ügyben vagy együttesen lép fel. Egyes gyakrabban előforduló, azonos tárgyú ügycsoportoknak (utasítások, szabadságügyek stb.) az évi iktatás megkezdésekor egy-egy sorszámot lehet meghatározni. A tárgyrovatot azonban eb­ben az esetben előre ki kell tölteni. 8. Ha azonos ügyben több ügyfél szerepel, be­küldőként a „fél" megjelölés helyett a beküldő nevét kell 'bejegyezni az iktatókönyv vonatkozó rovatába. 9. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni nem szabad. A tévedésből bejegyzés nélkül ha­gyott sorszámot. — tintával történő áthúzással —• meg kell semmisíteni. 10. Az iktatókönyvben a téves bejegyzést sem kiradírozni, sem leragasztani vagy más módon ol­vashatatlanná tenni nem szabad. Téves iktatás esetén a bejegyzést tintával oly­módon kell áthúzni, hogy bár a megsemmisítés ténye kétségtelen legyen, a bejegyzés továbbra is olvasható maradjon. Ugyanakkor a megsemmisí­tett sorszám „kezelési feljegyzések" rovatában rö­viden meg kell jelölni a megsemmisítés okát és azt, hogy a megsemmisített bejegyzés iratanyaga hol található. A megsemmisítést keltezéssel és kézjeggyel kell ellátni. A megsemmisített sor­számra újabb ügyet bejegyezni nem lehet. Ha az iktatókönyv fontosabb bejegyzéseit (be­érkezés kelte, tárgy) javítani kell, ennek megtör­. téntét ugyancsak keltezéssel és kézjeggyel keli igazolni. Az iktatókönyvben minden végleges érdemi feljegyzést (az elő- és utószámot is) csak tin-

Next

/
Thumbnails
Contents