Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 2. szám

2. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15 Az állatforgalmi vállalat az általa leszállításra kerülő növendék és felnőtt szarvasmarhák után a termelőszövetkezetek terhére a vételáron felül kg-onként 0,50 l-t árrést számít fel. Az állatforgalmi vállalatok által szállított szarvasmarhákat az állatíorgalmi vállalat által meghatározott helyen kell átvenni. A szarvasmarha-hizlalási akcióban leszerződött és meghizlalt szarvasmarhák után a termelőszövetkezetet a szerződésben rögzített átvételi áron felül lü—19 db extrém vagy I. osztálvú marha átadása esetén kg-onként 1,— Ft, 19 db-ná] több átadott extrém vagy I. osztályú marha esetében kg-onként 1,50 Ft nagyüzemi felár illeti meg. Az átadásra került szarvasmarhák teljes súlya után a nagyüzemi felár csak abban az esetben fizethető ki, ha az átadásra kerülő szarvasmarha a termelőszövetkezet saját tenyésztéféből származik, vagy a termelőszövetkezet az alapanyagot 150 kg súly alatt vásárolta meg. Ebben a vonatkozásban saját tenyésztésűnek kell tekinteni a tagok által közösbe vitt egyedeket is. Az állatforgalmi vállalat által szállított állatok átalása esetén a nagyüzemi felár csak a ráhizlalt súly után fizethető. A kiválóim hizlalt, fiatal és az export követelményeknek megfelelő, legalább 40 db extrém minőségű szarvasmarhát az állatforgalmi vállalat közvetlenül exportra szállíthatja el. Exportszállítás esetében a termelőszövetkezetet az export vételár illeti meg. Az állatforgalmi vállalatok 1951-től kezdve azokban a termelőszövetkezetekben, ahol egy időpontban 30 vagy ennél több hizlalt szarvasmarha vehető át, kötelesek azok minőségi átvételét a helyszínen elvégezni. A mennyiségi átvétel (mérlegelés) ez esetben is a legközelebbi átvételi helyen történik. 10. A lermelőszövetkezetek tejtennelésének fokozása érdekében részükre a szerződés alapján leszállított tejmennyiség után — egész éven át folyamatosan — literenként 0.20 kg korpát kell áll?mi áron juttatni, abban az esetben is, ha a tejet állami áron közvetlenül a felhasználó intézménynek adják át. A termelőszövetkezetek az általuk termelt tej 50%-át tejszínben is átadhatják a tejgyűjtő állomásoknak vagy az átadott tej 50%-a után fölözött tejet vagy egyéb tejmrllékterméket kaphatnak vissza. A friss tejellátás érdekében nem igényelhető az 50% fölözött tej a fővárosban és környékén, az ipari vidékek és a sajttermelő körzetek területén. Itt a tejellátás érdekében a tejszínleadás mértékét a földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszter más arányban is megállapíthatja. 11. A háztáji szarvasmarhával nem rendelkező termelőszövetkezeti tafiok részére a megadott keretnek megfelelően a tenyészüszőjuttatási akciót fenn kell tartani. A termelőszövetkezeti tagok a kapott tenyészüsző értékét az első felnevelt szaporulatból törleszthetik. A részletes végrehajtásra a jelenleg érvényben levő 1.012,1960. F. M.— Élm. M. számú együttes utasítás, valamint a 37/1960. (Mg. É. 33—34.) F. M. számú utasítás3 az irányadó, azzal a kiegészítéssel, hogy az üszők felvásárlásánál a 4.800 Ft-ot átlagárnak kell tekinteni. A termelőszövetkezetek vezetni segítsék elő, hogy minél több tag igényeljen tenyészüszöt természetbeni törlesztésre. Sertéstenyésztés 12. A termelőszövetkezetek kocaállományukat elsősorban saját nevelésű kocasüldők tenyésztésbe állításával egészítsék ki, illetőleg növeljék. Az állam a kocaállomány saját erőből történő növelését azzal segíti elő, hogy minden saját nevelésű és ezévben elsőízben fialt koca után a termelőszövetkezet igénylésére 800,— Ft középlejáratú hitelt folyósít. A hitelt a bankfiókok az év végén — zárszáma3 Az utasítás a Tanácsok Közlönye 1960. évi 53. számában jelent meg. cláskor — annyi koca után folyósítják, ahány saját nevelésű kocával a termelőszövetkezet január 1-i kocaállománya növekedett. Az 1960. július 1. óta alakult termelőszövetkezeteknél saját nevelésűnek tekintendő az a koca is, amelyet süldőkorban vettek át a termelőszövetkezetbe lépett tagoktól, felnevelték és lemalacoztatták. Ilyen koca esetében azonban a belépéskor esetleg felvett összeget a 800 Ft-os hitelből le kell vonni. Azt, hogy a termelőszövetkezet hány saját nevelésű kocával növelte kocaállományát, a járási mezőgazdasági osztály a bankfiókkal egyetértésben állapítja meg. 13. A termelőszövetkezeti közös kocaállomány kialakítását, illetőleg fejlesztését, valamint minősági javítását tenyészsüldő-kihelyezési akció szervezésével is elő kell mozdítani. A tenyészsertések kihelyezése középlejáratú hitelre vagy természetbeni törlesztés ellenében történhet. a) Az első- és másodéves termelőszövetkezetek, ideértve az ebben az időszakban jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezeteket is, tenyészsüldők és tenyészkocák vásárlására — a saját erőből történő állományfejlesztés kiegészítésére — középlejáratú hitelt igényelhetnek. Azoknak a n'gi termelőszövetk -'éteknek, amelyek kocasüldő vagy koca vásárlására lf>j7. január 1-től hitelt még nem vettek igénybe, vagy az igénybevett hitelből 100 kat. hold szántóterületre vonatkoztatván még nem vásároltak 4 kocasüldőt vagy kocát, legföljebb eddig a mértékig ugyancsak lehet középlejáratú hitelt nyújtani. b) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek az a) pont alapján már hitelt igénybe nem vehetnek, vagy a még igénybevehető hitelük a vásárlandó kocameniviség beszerzésére nem elegendő, kocasüldő-szükségletüket természetbeni törlesztésre történő beszerzéssel fedezhetik. A kocssüldők törlesztéses alapon történő beszerzését elsősorban azoknak a termelőszövetkezeteknek Itel] javasolni, amelyeknek kocaállománya minőségi javításra szorul, vagy amelyek a tervezett hizottsertés árutermelés teljesítéséhez szükséges árusüldő mennyiséget saját állományuk szaporulatából csak újabb kocák beállításával tudják biztosítani. Azt, hogy a termelőszövetkezetek 1957. január 1. óta középlejáratú hitel igénybevételével 100 kh szántóra vonatkoztatva hány kocasüldőt vásároltak, a bankfiókok és a járási mezőgazdasági osztályok állapítják mee. Az egyesült termelőszövetkezeteknél ehhez a megnövekedett teljes szántóterületet és az egyesült termelőszövetkezetek által együttesen igénybevett hitel összegét kell alapulvenni. A természetbeni törlesztésre juttatott tenyészsertések felvásárlásához szükséges vételárra és szállítási költségre a bankfiók hitelt adhat. A hitelt igénybevevő termelőszövetkezet annak 50%-át 1962. év végéig, további 50%-át 1963. év végéig köteles hízott- vagy tenyészsertéssel letörleszteni. Hízottsertéssel történő törlesztés eseten az állatforgalmi vállalatokkal, tenyésztéssel történő törlesztés esetén pedig a TEGI-vel kell az átadásra szerződést kötni. 14. A 13. a) és b) pont alapján a termelőszövetkezetek tenyészsertés-igényének kielégítését a TEGI végzi. A tenyészsertések felvásárlását a TEGI az állami gazdaságoktól és a törzstenyésztő, valamint más. tenyészállatneveléssel foglajkozó termelőszövetkezetekből úgy eszközölje, hogy a kocasüldők kihelyezése 80%-ban szeptember végéig megtörténjék. A termelőszövetkezetek kocasüldő vásárlásának jogosságát, valamint az igényelt sertésfajta tenyésztéséhez szükséges feltételek meglétét a járási mezőgazdasági osztály igazolja. A termelőszövetkezeti kocaállomány tervszerű szaporításának biztosítása és a sertésállomány minőségi javítása céljából az állam kiváló tenyészértékű szülőktől szár-