Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 68. szám

68. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 663 A palántaágyak permetezéséért költséghozzájáru'ást nem lehet kifizetni. Nem fizethető ki továbbá állami költséghozzájárulás annak a dohánytermelőnek, akit a 8/1961. (IV. 15.) F. M. számú rendeletben előírtak nem teljesítése miatt szabályszerűen lefolytatott eljárás során elmarasztaltak. Á költséghozzájárulás elszámolásához szükséges okmá­nyok beszerzésére a termelőt a vállalat köteles felszó­lítani. 15. A hatósági intézkedésre megsemmisített palánta­ágyakért és dohányültetvényekért a rendelet 3. §-ának a) és b) pontja alapján fizetendő állami segély megálla­pításának alapjául a hatósági intézkedést igazoló okmány és a megsemmisítés tényét bizonyító tanácsi igazolás szolgál. Palántaágy megsemmisítése miatt állami segélyt nem lehet fizetni, ha a megsemmisítés a kiültetés, befejezése után történt. Ugyancsak nem szabad ezen a címen ál­lami segélyt megállapítani azoknak a dohánytermelők­nek, akik a palántaágyat vagy a szántóföldi dohányül­tetvényt nem hatósági intézkedésre, vagy nem dohány­peronoszpóra-fertőzés, illetőleg kártétel miatt semmisítet­ték meg. 16. A rendelet 4. §-a értelmében az 1960. évi körzeti termésátlag 80%-át el nem érő dohányperonoszpóra-fer­tőzés miatt károsult és a bizottság által jogosultnak minősített termelők részére az állami segélyt az aláb­biak szerint kell megállapítani: a) beváltó-üzemenként, illetőleg szárítótelepenként a vállalatnak kimutatást kell készíteni a dohánybeváltó üzem — Hevesi zölddohány esetében a szárítótelep — körzetéhez tartozó terület 1960. évi átlagterméséről. A kimutatást dohányfajtánként kell összeállítani. Az átlag­termést a dohányfajtánként átvett dohánymennyiségből, valamint a ténylegesen beültetett és felmért 1960. évi dohánytermő területből kell kiszámítani olymódon, hogy az átvett dohánymennyiségből le kell vonni a hasznave­hetetlen dohány mennyiségét, valamint a beváltás alkal­mával romlás és nedvesség címén levont súlyt; b) a termelők 1961. évi termésátlagát a termés átvéte­lének befejezése után az a) pontban előírt módon do­hányfajtánként kell megállapítani; a termésátlag meg­állapításánál azonban az egyes dohányfajtáknál a beül­tetett összterületből levonásba kell hozni a hatósági in­tézkedésre vagy anélkül megsemmisített dohányültetvé­nyek területét; c) az állami segély összegének megállapítását az a) és b) pontok alapján kiszámított adatok és a rendelet 4. § (2) bekezdésében előírt összegek alapján kell elvégezni. Ha a termelő nemcsak dohónyperonoszpóra-fertőzést, hanem jégkárt is szenvedett, az elszámolt állami segély­ből levonásba kell hozni azt az összeget, amelyet a ter­melő az Állami Biztosítótól jégkár térítés címén kapott. Ha a peronoszpóra-fertőzés miatt kárt szenvedett ter­melő dohánytermése nem volt biztosítva és emiatt a jégverés által okozott károkra vonatkozó adatok az Ál­lami Biztosító vállalattól nem szerezhetők be, a pero­noszpóra-fertőzés miatt károsult termelő jégkárának mértókét a vállalat köteles megállapítani. A vállalat ezt a megállapítását a szárítás alatt álló dohány szemléje út­ján — még a beváltás megkezdése előtt — köteles meg­tenni. A jégkár által okozott kár megállapítását az Álla­mi Biztosító vállalat által a dohányjégkár becslésénél alkalmazott eljárás szerint kell végezni. 17. Annak a termelőnek a nagyüzemi felárra való jo­gosultságát (30 q termés átadását), akinek a szántó­földi dohányültetvényét dohányperonoszpóra-fertőzés miatt hatósági intézkedésre részben megsemmisítették, illetőleg, akinek az átlagtermése nem éri el az 1960. évi körzeti átlagtermés 80%-át, nem a beváltásra átadott do­hánymennyiség alapján, hanem az 1961. évben beültetett terület és az 1960. évi körzeti átlagtermés 80%-ának fi­gyelembevételével kell megállapítani. Nagyüzemi felár ilyen esetben is csak a ténylegesen átadott dohány­mennyiség után jár. 18. A rendelet 5. §-ában meghatározott állami segély összegének megállapításánál az egyes termelők által be­szállított összes dohánymennyiséget és az átadott „Alá­rendelt" (Hevesi zölddohánynál III. osztályú) minőségű dohánymennyiséget kell alapul venni. A beszállított do­hánymennyiségből le kell vonni a hasznavehetetlen do­hány mennyiségét, valamint a beváltásnál romlás és nedvesség címén levont súlyt. Az ilymódon kiszámított százalékos arányból kell megállapítani azt a dohány­mennyiséget, amely után a termelő részére a rendelet 5. § (1) és (2) bekezdésében előírt állami segély kifizet­hető. Kizárás az állami segélyből. 19. A rendelet 3., 4. és 5. §-ában megállapított állami segélyből ki kell zárni azokat a dohánytermelőket, akik a) az állami segély elbírálásához megtévesztő adatokat szolgáltattak; b) a rendelet és a jelen utasításban foglalt rendelke­zések kijátszásával vagy más módon igyekeztek a maguk részére állami segélyre való jogosultságot vagy a se­gélynek őket meg nem illető mértékét megállapíttatnL Az állami segély Jafizetése. 20. Az állami költséghozzájárulást és segélyt a terüle­tileg illetékes vállalat fizeti ki. Az állami költséghozzájárulás és a rendelet 3. §-a alapján elszámolható állami segély kifizetését 1961. évi december hó 15. napjáig be kell fejezni. Az egyéb segé­lyek elszámolását és kifizetését a dohány beváltását kö­vető 30 napon belül kell elvégezni, a 30 napot minden termelőre külön-külön kell alkalmazni. A kifizetett állami hozzájárulást és segélyt a vállala­tok külön-külön tételként kötelesek számfejteni és nyit* vántartani. A vállalat köteles az állami segély és költséghozzájá­rulással kapcsolatban keletkezett és a termelőre vonat­kozó iratokat a termelő kívánságára felmutatni. Az eset* leges téves elszámolást vagy számfejtést a vállalat hala­déktalanul helyesbíteni köteles. A vállalat az állami segély és költsóghozsájárulás e#* mén keletkezett összes iratokat 10 évig megőrizni kőt** les. 21. Ha a vállalat ennek az utasításnak a 19. pont}*» ban foglaltakat észleli, a kifizetést abban az esetben is megtagadhatja, ha a bizottság a termelő jogosultságát el­ismerte. Ha a vállalat a kifizetést megtagadta, köteles azonnal az I. fokon eljárt bizottságtól újabb döntést kérni. A döntés meghozatala előtt a vállalat köteles az általa észlelt adatokat a bizottság elé tárni. Az I. fokon eljárt bizottság döntése ellen ebben as esetben is fellebbezésnek van helye. Vegyes rendelkezések. 22. Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. Dr. Dabrómki Gyula s. k,, Keserű János s. fc* as élelmezésügyi miniszter földművelésügyi raiaisste** első helyettese, helyettes.

Next

/
Thumbnails
Contents