Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 67. szám

67. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 637 kell megvalósítani. Ennek 46—48%-át az ipar fejlesztésére, 17—19%-át pedig az állami és a szövetkezeti mezőgazdaság fejlesztésére kell fordítani. Ezen túlmenően ösztönözni kell arra, hogy községfejlesztési alapból és a lakosság megtakarításaiból, különösképpen a kulturális létesítmények építése és az egyéni lakásépítkezés fokozódjék. A kitűzött célok megvalósítását a beruházások növekvő hatékonysága mellett kell elérni. A beruházási tervekben a leggazdaságosabb megoldásokat kell előirányozni, hasznosítani kell a beruházási költségek csökkentésére a modern technika előnyeit. A termelő célú beruházásoknak jelentősen emelniök kell a munka termelékenységét és a termelés műszaki színvonalát, megfelelően csökkentve a termékegységre jutó önköltséget. 94. §. Az iparban és az építőiparban a termelési költségek színvonalát mintegy 10 százalékkal, az állami mezőgazdaságban 7 százalékkal, a közlekedésben 10 százalékkal kell csökkenteni. Az állami kiadásokat nemcsak a gazdaság, hanem az államigazgatás terén is a legnagyobbfokű takarékossággal kell előirányozni. 95. §. A népgazdaság fejlődése megköveteli, hogy állandóan szilárdítsuk az ország nemzetközi fizetési helyzetét. A termelés átlagos növekedése üteménél nagyobb mértékben kell növelni az exportképes áruk termelését. Javítani kell az árukivitel gazdaságosságát. Az árubehozatal csak olyan mértékben irányozható elő, amilyen mértékben a kivitel és egyéb nemzetközi fizetési kötelezettségeink pontos teljesítése, továbbá a tervszerű hitelpolitika erre lehetőséget nyújt. A nemzetközi árucsere fontossága a tervidőszakban tovább növekszik. A külkereskedelem dolgozói szervezett piackutatással és megalapozott árpolitikával, segítsék elő a forgalom leghatékonyabb bonyolítását. 96. §. A népgazdaság számára fontos termékekből megfelelő tartalékokat kell képezni, ugyanakkor meg kell akadályozni az anyagok, félkésztermékek, alkatrészek szükségtelen felhalmozódását. VT. FEJEZET. ZÁRÖRENDELKEZÉSEK. 97. §. A magyar népgazdaság fejlődésének az 1961—65. évre az e törvényben foglalt második ötéves népgazdaságfejlesztési terv szab irányt. A Kormány, a különféle állami irányító szervek és a vállalatok vezetői kötelesek a népgazdaságot és az egyes gazdálkodó egységeket úgy irányítani, hogy az e törvényben előírt célkitűzések minél ha-, tékonyabban valósuljanak meg. Legyenek tekintettel arra, hogy a töltényben foglalt célkitűzések megvalósulása a szocializmust építő munkások, parasztok, értelmiségiek gazdag tapasztalatain, szorgalmán, alkotó kpzdeménvp^ésén nyugszik. F tapasztalatokat és kezdeményezőkészséget kötelességük felkarolni, előmozdítani. 98. §. A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a második ötéves tervidőszak éves népgazdasági terveit, valamint az egyes minisztériumok (országos hatásörű szervek) és a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok tervfeladatait határozattal megállapítsa. A Kormány az ötéves terv egyes előirányzatait az éves tervekben a fő feladatok és célkitűzések hatékonyabb megvalósítása érdekében a szükséghez mérten alakítsa. 99. §. E törvény kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1961. évi január hó") napjától kezdődően kell alkalmazni. * * A második ötéves terv megvalósítása a szocialista építés útján újabb magaslatokra vezeti népünket. Az Országgyűlés, elfogadva és törvényerőre emelve további előrehaladásunk e nagyszerű programját, felhívással fordul a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, az értelmiséghez, szocialista hazánk minden polgárához: Erejük, képességeik és tudásuk legjavát adva, segítsék elő nagv nemzeti cél-; jainkat — az ország további felvirágzását, a béke biztosítását, népünk jólétének növelését — magában foglaló második ötéves tervünk maradéktalan megvalósítását! Dobi István s. k., f Kiss Károly s. k., a Népköztársaság a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke. titkára 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszerérői. Népünk legalapvetőbb érdeke, alkotó munkán jának értelme, célja: a szocializmus felépítése hamarosan történelmi tény lesz. A gyors társadalmi haladás, a termelés egyre növekvő igényei következtében mind fontosabbá válnak a kulturális építés feladatai, ezek sikeres megoldása a gazdasági építés meggyorsításán nak is feltétele. A szocializmus építése sokoldalúan művelt embereket kíván, a jövő szocialista állampolgárai pedig joggal várnak az iskolától olyan nevelést, amelynek segítségével erejük és képességeik szerint részt vehetnek az alkotómunkában. A további előrelépést eddigi nagyszerű eredményeink teszik lehetővé. A népi hatalom még" teremtése kulturális fejlődésünkben is új fejezetet nyitott: oktatási rendszerünk alapvetően megváltozott, s olyan eredmr vek születtek, me* Ivekre néoünk joggal büszke. A szocialista társadalom igényei — amelyek összhangban vannak az egyén érdekeivel — azt