Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 61. szám

61. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 569 «— Alföldi borvidéken: héjon erjesztett mélysö­tét Kékfrankos (Nagyburgundi), Kadarka, Oportó, továbbá Olaszrizling, Rajnai rizling, Ezerjó, Bánáti rizling, Furmint, Rizlingszil­váni; —• Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Bogács, Borsodgeszt, Hejce, Kistokaj, Sály, Tard, Tibolddaróc községekben: Olaszrizling, Raj­nai rizling, Hárslevelű, Furmint és Leányka; —- Baranya megyében: Mohács városban, to­vábbá Babarc, Bár, Dunaszekcső, Lánycsók, Máriakéménd, Nagynyárád, Szajk, Szeder­kény és Versend községekben: Olaszrizling, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Hárslevelű, Bánáti rizling és héjon erjesztett Kadarka; Észak-magyarországi bortermő helyeken: Ezerjó; •» Fejér megyében: Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vál és Velence községekben: Olasz­rizling, Rajnai rizling, Hárslevelű, Furmint; w Győr-Sopron megyében: Écs, Fertőszent­miklós, Győrság, Győrszemere, Győrszent­márton, Kisbarát, Ménfőcsanak, Nagybarát, Nyúl, Pázmándfalu, Tényő és Tét községek­ben: Ezerjó, Olaszrizling, Rajnai rizling, to­vábbá héjon erjesztett Kékfrankos (Nagy­burgundi), Oportó; — Komárom megyében: Esztergom városban, továbbá Baj, Dunaalmás, Neszmély, Szpmód községekben, valamint Szőny község hatá­rában levő Pörjéspuszta területén termett Olaszrizling, Rajnai rizling, Ezerjó; — Somogy megyében: Balatonboglár, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse és Szólád községekben: Olaszrizling, Rajnai rizling; #-H Szabolcs-Szatmár megyében: Nyíregyháza városban, továbbá Barabás és Napkór köz­ségekben: Olaszrizling, Rajnai rizling, Bá­náti rizling, Hárslevelű, Furmint; «— Hajdú-Bihar megyében: Debrecen városban, továbbá Hajdúhadház, Kókad, Nagyléta, Üj­léta, Vámospércs községekben: Olaszrizling, Rajnai rizling, Ezerjó, Bánáti rizling; — Tolna megyében: Alsónyék, Bátaszék, Duna­földvár, Dunaszentgyörgy, Dúzs, Felsőnyék, Ozora, Paks, Pincehely, Sióagárd, Simontor­nya, Tamási, Várdomb községekben: Olasz­rizling, Rizlingszilváni, Rajnai rizling, Bá­náti rizling, Ezerjó, továbbá héjon erjesztett Kadarka, Oportó, Medoc-noir, Cabernet; —1 Vas megyében: Borgáta, Kissomlyó, Sitke községek, valamint Celldömölk, Kemenes­kápolna és Mesteri községek határában a Sághegyi szőlőterületen termett Olaszriz­ling, Rajnai rizling, Furmint, Piros tramini; — Veszprém megyében: Csabrendek, Sümeg és Kékkút községekben: Olaszrizling, Rajnai rizling, Furmint; — Dunántúli bortermő helyeken: Ezerjó, Olasz­rizling, Rajnai rizling, Bánáti rizling, Velte­lini, Fehér burgundi, valamint héjon erjesz­tett Kadarka, "Oportó; *•» Nyírségi bortermő helyeken: Ezerjó. 7. .§. A fehér és vörös szín között átmeneti színű — tehát fuxos és siller —, továbbá a vegyes szüre­telésű szőlő, valamint az Othelló bor után minő­ségi jutalom és fajtatisztasági felár nem fizethető. 8. §. Mindenfajta felárat — ideértve a szerződéses felárat és a minőségi jutalmat is — az 1. § (1) bekezdésében meghatározott felvásárlási ár alap­ján kell kiszámítani. 9. §• (1) A felvásárlási árak szőlőnél cukoidfok cso­portonként kilogramm egységárban, szőlocefrénél és mustnál cukorfok egységárban, seprős, egyszer­és kétszerfejtett bornál Malligand fok egységár­ban vannak megállapítva. Alkalmazásuk tehát cs^k a cukorfok, illetve Malligand foknak magyar hitelesítésű hőmérős mustfokolóval, vagy Malli­gand készülékkel való megállapítása alapján tör­ténhet. (2) A felvásárlási árak a) borszőlő esetében egészséges, zúzatlan és minden tisztátalanságtól mentes borszőlőre, b) szőlőcefre esetében a* szőlőnél előírt minőségi követelményeknek megfelelő szőlőből — annak ledarálásával, csömöszölésével — készült mustot, illetve legfeljebb 20 százalék törkölyt (kocsány, mag, héj) tartalmazó minden idegen íztől, szagtól és szennyeződéstől mentes szőlőcefrére, c) must esetében egészséges, tiszta ízű, erjedés mentes, édes, legfeljebb 5 százalék saját seprőt tartalmazó mustra, d) seprős bor esetében egészséges, tiszta ízű, saját természetes, legfeljebb 5 százalék seprőt tar­talmazó új borra, e) egyszeri ej tett bor esetében egészséges, tiszta ízű, legfeljebb 1 százalék lebegő seprőt tartalmazó, a seprőről lefejtett borra, f) kétszerfejtett bor esetében seprőmentes, egészséges, tiszta ízű kétszer átfejtett borra vonatkoznak. (3) A felvásárlási árak alkalmazása szempont­jából beteg, hibás ízű mustnak, bornak kell tekint teni azt a mustot, seprős-, egyszer-, vagy kétszer­fejtett bort, amelynek a) barnatörése van, de a barnás színeződés még a bor áttetszőségét nem zavarja, illetve a törés a must és bor ízlelésénél csak nyomokban mutat­kozik, b) kénhidrogén tartalma 10 gramm/hl kén al­kalmazásával és levegőzéssel eltávolítható, c) illósav tartalma — ecetsavban kifejezve ^ literenként aszúbornál a 2 grammot, vörös és sil­ler bornál az 1.4 grammot, egyéb bornál pedig az 1.2 grammot nem haladja meg, d) fekete, vagy fehér törése van, de az nem túlzott, e) olyan rendellenes íze, zamata, illata van — a penészes és dohos íz kivételével —, amely még egyszerű pinceművelettel megszüntethető.

Next

/
Thumbnails
Contents