Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 51. szám

488 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám. 3. A biztosítás kiterjed minden balesetre, mely a vasúti utazás alatt a pályaudvarokon, a közlekedési eszközön és nyílt pályán bármely okból keletkezik. Az Állami Biz­tosító kockázatviselése a halál és állandó rokkantság azon eseteire terjed ki, melyek a baleset következményeként, annak napjától számított egy éven belül állnak elő. 4. A biztosítás alapján az Állami Biztosító baleset ese­tén a következő összegeket fizeti ki: a) igazolt múlékony munkaképtelenség esetén kárese­ményenként napi 50,— Ft kártérítést, amely független a balesetet szenvedett részére úgy az Állami Biztosítótól, mint más szervtől (társadalombiztosítás stb.) járó szol­gáltatásoktól; • * b) elhalálozás esetén 50.000 Ft-ot; c) állandó teljes rokkantság esetén 50.000 Ft-ot, állandó részleges rokkantság esetén 50.000 Ft-nak a megállapított részleges rokkantsági fok százalékának megfelelő részét; d) a társadalombiztosításban részt nem vevő utasok ré­szére a balesetből kifolyóan felmerült és a gyógykezelés­sel kapcsolatos igazolt közvetlen és közvetett költségeket, káreseményenként 5.000 Ft keretén belül; e) jegyváltásra nem kötelezett 4 éven aluli gyermek a kísérő utasbiztosítása alapján halál esetén 2.500 Ft-ra, állandó teljes rokkantság esetén 25.000 Ft-ra, állandó részleges rokkantság esetén a 25.000 Ft-nak a rokkantsági fok százalékának megfelelő részére, múlékony munkakép­telenségnek megfelelő sérülés esetén napi 10,— Ft ösz­szegre díjmentesen van biztosítva; f) megtéríti továbbá az Állami Biztosító a biztosított utas magával vitt kézipoggyászának és ruhájának az utas, vagy a jármű balesetéből származó tényleges kárát 5.000 Ft keretén belül. 6. A biztosítási összeget, illetve kártérítést a szükséges igazolások kézhezvételétől számított 15 napon belül kell kifizetni. 8. Ha a rokkantság foka a gyógykezelés elhúzódása kö­vetkeztében 60 napon belül nem állapítható meg, de rok­kantság előreláthatólag visszamarad, úgy a biztosított kívánságára a biztosító a biztosítási összeg terhére orvosi szerve által vélelmezett várható rokkantsági fok szerint járó összeg 50%-át előlegként folyósítja. 9. Halál esetén a biztosítási összeg* kifizetése az állandó rokkantság címén esetleg már korábban teljesített kifize­tésektől függetlenül történik. A múlékony munkaképte­lenség esetén nyújtott napi kártérítések az ugyanazon baleset következményeként beálló állandó rokkantság cí­mén fizetendő összegből levonásba kerülnek. 10. A balesetbiztosítás alapján kifizetett összeg függet­len a társadalombiztosítási szervek megállapításaitól és szolgáltatásaitól. 11. A balesetbiztosítási összeg nem kerül kifizetésre az esetben, ha bizonyítást nyer, hogy a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása jogelle­nesen idézte elő. A balesetet súlyosan gondatlan maga­tartás által okozottnak akkor kell tekinteni, ha a bal­eset a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncse­lekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy súlyo­san ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben kö­vetkezett be. 12. A biztosított halála esetén a biztosítási összeg fel­vételére az örökösök jogosultak. Rokkantság, múlékony munkaképtelenség, gyógykezelési költségtérítés, ruha- és poggyászkár esetén a biztosítási összeg felvételére a biz­tosított jogosult. 13. A biztosítás díja a következő: a) egy utazásra szóló rendesáru vagy mérsékeltáru me­netjegy után 1— 20 km távolságig 10 fillér 21—100 km távolságig 20 fillér 100 km feletti útra 40 fillér b) menettérti jegyeknél a díjat az oda-visszaút együttes km-ei alapján kell megállapítani. Ha az oda-visszaút km-einek együttes összege a 200 km-t meghaladja, a biz­tosítási díj 60 fillér; c) hetijegyeknél a díj távolságra tekintet nélkül 30 fil­lér, havi jegyeknél 1,— Ft, negyedévi bérleteknél 2,— Ft, félévinél 3,— Ft és egész évinél 5,— Ft. Az a)—c) pontokban megállapított díjaknál magasabb díjat szedni tilos. Esetleges díjtúlfizetésnél a többletet a biztosított részére vissza kell téríteni. Díjtúlfizetés címén a 4. pontban megállapított szolgáltatásoknál magasabb összeg nem igényelhető. 14. Az utasbiztosítás ruha- és kézipoggyászbiztosítási része nem fedezi: készpénz, menetjegyek, államkölcsön­kötvények, okmányok, mindennemű ékszerek, arany- és ezüstneműek, csekkek, takarékbetétkönyvekben bekövet­kezett károkat. 15. A balesetet az állomás forgalmi irodájában be kell jelenteni, ahol a balesetről jegyzőkönyvet vesznek fel. A balesetet annak bekövetkeztétől számított 3 nap alatt az Állami Biztosító Főigazgatóságához (Budapest, IX., Üllői út 1.) is be kell jelenteni. A bejelentés alkalmával a biz­tosítás létrejöttét a biztosítási bélyeggel' ellátott menet­jegy bemutatásával, vagy más alkalmas módon igazolni kell. 16. A biztosításból keletkező és az Állami Biztosítóval szemben támasztható igények az esedékességtől számított két év alatt évülnek el. MAGYAR ÁLLAMVASUTAK GYŐR—SOPRON—ÉBENFURTI VASÚT BUDAPESTI HELYIÉRDEKŰ VASÚT ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Főigazgatóság Szerkeszti: Maevar forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Szerkesztésért felelősi Dr. Kormos Gézái Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. Kiadásért felelős: Hegedűs L. Akos. "= Terjeszti a Magyar Posta. 614G17/2 — Zrínyi Nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents