Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 39. szám

39. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 415 A Kormány Titkárság VB. Igazgatási Osztályának tájékoztatója a szabálysértési eljárás egyes kérdéseiről. 1; Ha termelőszövetkezet tagja a tsz terhére követ el tulajdon elleni szabálysértést, le kell-e folytatni az eljárást, vagy pedig fegyelmi eljárást kell kezdeményezni? Az 1956. évi 11. számú törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1950. évi 24. számú tvr. 11. § (1) bekezdése értelmében a sértett vállalat (szövetkezet stb.) fegyelmi hatósága a büntető feljelentés megtételét mellőzheti és fegyelmi úton bírálja el a vállalattal (szövetkezettel stb.) munkaviszonyban álló olyan személynek vagy a szövetkezet olyan tagjának kisebb súlyú tulajdon elleni jogsértését, aki vagyon elleni szándékos bűntett miatt 5 éven belül büntetve nem volt, és a kár megtérítését vállalta, ha „... a fegyelmi úton történő felelcsségrevonás is kielégítőnek mutatkozik". Nem lehet kétséges, hogy ha minden olyan esetben, amikor az említett törvényhely értelmében a kisebb súlyú tulajdon elleni bűnselekménv miatt fegyelmi eljárásra van lehetőség, úgy az ilyen jogsértések szabálysértési alakzata esetén méginkább kívánatos az ügy elbírálása fegyelmi eljárás keretében. Az ilyen gyakorlat kialakítását akadályozta azonban az a körülmény, hogy nem volt olyan jogszabály, mely a termelőszövetkezetek fegyelmi eljárásának szabályait megállapította volna. Ez az akadály azonban az 1959. évi 7. számú tvr. 13. §-ának végrehajtásáról szóló — a termelőszövetkezetek fegyelmi szabályzatát tartalmazó — 17/1960. (VII. 27.) F. M. sz. rendelettel elhárult. Fentieknek megfelelően tehát, ha a termelőszövetkezet tagja ellen a termelőszövetkezet terhére elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt tesznek feljelentést, a bírságoló szerv — mellőzve az eljárás lefolytatását — kezdeményezzen fegyelmi eljárást. "Ha azonban a termelőszövetkezet vezetősége azt közli a bírságoló szervvel, hogy a jogsértő termelőszövetkezeti tag ellen valamely ok miatt a fegyelmi eljárás lefolytatása nem lehetséges, illetőleg a szabálysértési eljárás lefolytatását kívánatosnak tartják, úgy ennek megfelelően kell eljárni. 2. Milyen eljárást kell követni abban az esetben, ha a szabálysértés miatt jogerősen megbírságolt elkövető a pénzbírságot felszólításra sem fizette meg, de őt a bíróság időközben bűncselekmény miatt elítélte, és ebből kifolyólag szabadságvesztés büntetését tölti? A bűncselekmény miatt elítélt személyek sza-i badságvesztésük ideje alatt általában dolgoznak, és tevékenységükért munkabérben részesülnek. Ilymódon tehát keresetük letiltása érdekében a tanács vb. pénzügyi osztálya útján kell intézkedni. Ha azonban az említett elkövető terhére kirótt pénzbírság behajtására nincs lehetőség (pl. azért, mert szabadságvesztés büntetésének tartama alatt végzett munkájából származó jövedelme már letiltást nyert), ez esetben az iratokat határidő nyilvántartásba kell venni. A 32/1955. (VI. 8.) M. T. sz. rendelet 60. § (3) bekezdésében, illetőleg a 6—1/1960. Tük. II. számú utasítás V. fejezet 3. pontjában meghatározott egy éves elévülési határidőn belül ismételten meg kell kísérelni a behajtási eljárást, illetőleg a börtönparancsnokságtcl érdeklődni kell elkövető szabadulásának várható időpontja iránt. Ha a fentemlített egy éves határidő elteltével a pénzbírságot sem behajtani, sem átváltoztatni nem lehetett, az eljárást a pénzbírság elévülése címén meg kell szüntetni, és a pénzbírságot törölni kell. Ha azonban az elkövető börtönben végzett munkájából származó keresetének csak egy része volt letiltható és ezért a kiszabott pénzbírság egy év alatt nem nyer befizetést, ilyen esetben az utolsó részletfizetéstől kell az egy éves elívülési időt számítani. 3. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a pénzbírság elzárásra történő átváltoztatásának volna helye, azonban az elkövető időközben más megye területére költözik? a) Ha a bírságot jogerősen megállapító tanács vb. igazgatási osztálya még az átváltoztatást elrendelő határozat meghozatala előtt tudomást szer-i zett arról, hogy elkövető más megye területére költözött, ez esetben — nyomtatvány használatát mellőzve — fel kell hívnia az elkövetőt a pénzbírság befizetési kötelezettségének teljesítésére. A felhívásban közölni kell azt is, hogy annak a megadott határidőn belüli nem teljesítése esetén a pénzbírságot az 1959. évi 36. sz. tvr, 1. § (1) bekezdése alapján a jogerős határozatban kilátásba helyezett időtartamú elzárásra fogják átváltoztatni, melynek foganatosítására az új lakóhely szerint illetékes elsőfokú szabálysértési hatóság útján kerül sor.