Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 38. szám

408 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám. térítési díjat, ha a családhoz tartozó gyermekek száma időközben csökken vagy emelkedik. (7) A szülő köteles bejelentést tenni, ha az (5) és (6) bekezdésben felsorolt esetek valamelyike bekövetkezett s emiatt a térítési díj fizetési kötelezettsége módosul. A bejelentést a változás bekövetkeztétől számított nyolc napon belül kell megtenni. A térítési díj módosítását a bejelentést követő hét első napjától kell végrehajtani, ha azonban a szülő a térítési díj emelését maga utan vonó bejelentési kötelezettségének késedelmesen tett eleget, akkor a térítési díj emelést az eseményt követő napig visszamenően kell végrehajtani. (8) Ha a félévi időt meghaladó munkásságért kapott jövedelem (írói, fordítói tiszteletdíj, kutatói munka, képzőművészeti alkotás sb.) egyszerre válik esedékessé, akkor a szülő kérheti, hogy a félévi jövedelme megállapításakor ennek csak a felét vegyék figyelembe. Ilyen esetben a jövedelem másik felét a következő félévben kell számításba venni. (9) Ha a szülők, egyike nem áll munkaviszonyban, de alkalmi munkát végez és az ebből eredő keresete, jövedelme nem állapítható meg, akkor térítési díj megállapítása szempontjából havi 500,— Ft keresetet kell számításba venni. (10) Ha a szülők egyike a számításba veendő hat hónap alatt nem állt folyamatosan munkaviszonyban, úgy a hat hónap alatt felvett bér összegét a ténylegesen munkában eltöltött hónapok (törthónap is előfordulhat) számával kell elosztani és így kell megállapítani a havi átlagbért. (11) A térítési díj megállapítása szempontjából általában havi 6000,— Ft jövedelmet kell számításba venni annál a szülőnél, aki kisiparos vagy kiskereskedő és gyermekének bölcsődébe való felvétele indokolt s ahhoz az üres férőhely is rendelkezésre állt. Abban az esetben, ha vélelmezhető, hogy a kisiparos, kiskereskedő jövedelme a havi 6000,— Ft-ot meghaladja, akkor a 9. kategória szerinti térítési díjat kell megállapítani. Ha a szülő hitelt érdemlően valószínűsíti, hogy havi jövedelme a 6000,— Ft-ot nem éri el, akkor az igazolt jövedelem alapján kell a megfelelő alacsonyabb kategóriába sorolni, ez azonban az 5. kategóriánál alacsonyabb nem lehet. Ha a kisiparos, kiskereskedő házastársa is keres, akkor a fentiek szerint megállapított jövedelemhez kell a keresetét hozzászámítani. (12) Elvált szülők esetében a térítési díjat azon szülő és annak házatársa (élettársa) keresete és jövedelme alapján kell megállapítani, akiknek háztartásában a gyermek él. A kereset, illetőleg jövedelem megállapításánál jövedelemnövelő tényként figyelembe kell venni az elvált házastárstól kapott tartásdíjat, illetve jövedelemcsökkentő tényként az elvált házastársnak fizetett tartásdíjat. Nem lehet jövedelemcsökkentésként figyelembe venni a családi pótlék összegét meghaladó azt a tartásdíjat, amit a szülő nem a másik szülőnek, hanem valamely más személynek, vagy intézménynek (csecsemőotthon, gyermekotthon, nevelő otthon stb.) fizet. Ilyen esetben az 5. § (4) bekezdésének alkalmazásával az illető gyermeket kell a tartásdíjat fizető szülőnél eltartottként fi* gyelembe venni. Különváltan élő szülők esetében a jövedelem, továbbá a térítési díj megállapítása szempontjából a családhoz tartozó gyermeklétszám megállapítása a következők szerint történik: a) eset: a két szülő különváltan él és egyikük sem kötött újabb házasságot, illetve senkivel nem létesített életközösséget. A térítési díj megállapításánál alapul kell venni a gyermeket saját háztartásában eltartó szülő jövedelmét, melyhez hozzá kell számítani a másik szülőtől kapott tartásdíjat és az esetleges egyéb jövedelmet is. A gyermekek számát a saját háztartásban eltartott gyermekek alapján kell megállapítani. Ha ez a szülő gyermekeit, vagy azok egyikét valamely intézetben vagy más személynél helyezi el, akkor ezt, vagy ezeket a gyermekeket is a saját háztartásában eltartott gyermekként kell figyelembe venni, feltéve, hogy az ilyenek eltartásáról igazoltan ő gondoskodik. A térítési díj megállapítása szempontjából a volt házastársnak, vagy élettársnak tartásdíjat fizető szülő jövedelmét a tartásdíj összegével csökkenteni kell. Az 5 általa eltartott gyermekek közé azonban nem lehet beszámítani azokat a gyermekeket, akik a tartásdijat élvező másik házastársnál, vagy élettársnál vannak. (PL: X szülő keresete 2400,— Ft, Y szülő pedig 1200,— Ft-ot keres, három gyermekük van. Válás után egy gyermek X szülőhöz, két gyermek Y szülőhöz kerül. X szülő fizet havi 960,— Ft tartásdíjat Y-nak. X szülő keresete a tartásdíj levonása után 1440,— Ft-ra csökkent és minthogy csak egy gyermeket tart el saját háztartásában, ezért az általa fizetett napi térítési díj 3;— Ft. Y szülő keresete a tartásdíj hozzáadása után 2160,— Ft-ra emelkedik s miután á saját háztartásában két gyermeket tart el, ezért az általa fizetett gyermekenkénti térítési díj naponta 3,20 Ft.) b) eset: a szülők különváltan élnek. Mindkét szülő újabb házasságra lépett, illetve más személylyel életközösségben él. A térítési díjat a gyermeket eltartó édes szülő, valamint ennek házastársa (élettársa) együttes jövedelme alapján kell megállapítani. Ha tartásdijat is kapnak, akkor a térítési díj megállapítása szempontjából a jövedelemhez a tartásdíjat is hozzá kell adni. Ha a házastársak egyike viszont tartásdíjat fizet, akkor a tartásdíj összegével a számításba veendő jövedelmet csökkenteni kell. A gyermeklétszámot a család keretén belül a saját háztartásában eltartott gyermekek száma alapján kell megállapítani. (PL: X szülő keres 2400,— Ft-ot, Y pedig 1200,— Ft-ot, három gyermekük van. Elválás után egy gyermek marad X-nél, kettő pedig Y-nál, és X fizet Y-nak havi 960,— Ft tartásdíjat. X szülő házasságra lép Z-vel, akinek jövedelme 1200,— Ft és a házasságból még egy gyermek születik. Y szülő életközösségre lép V-vel, akinek havi jövedelme 2000 — Ft.