Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 33. szám

33. s/ám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 383 a jövedelem másik felét a következő félévben kell számításba venni. (9) Ha a szülők egyike nem áll munkaviszonyban, de alkalmi munkát végez és az ebből eredő keresete, jövedelme nem állapítható meg, akkor térítési díj megállapítása szempontjából havi 500,— Ft keresetet kell számításba venni. (10) Ha a szülők egyike a számításba veendő hat hónap alatt nem állt folyamatosan munkaviszonyban, úgy a hat hónap alatt felvett bér összegét a ténylegesen munkában eltöltött hónapok (törthónap is előfordulhat) számával kell elosztani és így kell megállapítani a havi átlagbért. (11) A térítési díj megállapítása szempontjából általában havi 6.000— Ft jövedelmet kell számításba venni annál a szülőnél, aki kisiparos vagy kiskereskedő és gyermekének napközi otthonba való felvétele indokolt, s ahhoz az üres férőhely is rendelkezésre áll. Abban az esetben, ha vélelmezhető, hogy a kisiparos, kiskereskedő jövedelme a havi 6.000 Ft-ot meghaladja, akkor a 9. kategória szerinti térítési díjat kell megállapítani. Ha szülő hitelt érdemlően valószínűsíti, hogy havi jövedelme a 6.000,— Ft-ot nem éri el, akkor az igazolt jövedelem alapján kell a megfelelő alacsonyabb kategóriába sorolni, ez azonban az 5. kategóriánál alacsonyabb nem lehet. Ha a kisiparos, kiskereskedő házastársa is keres, akkor a fentiek szerint megállapított jövedelemhez kell a keresetét hozzászámítani. (12) Elvált szülők esetében a térítési díjat azon szülő és annak házastársa (élettársa) keresete és jövedelme alapján kell megállapítani, akik háztartásában a gyermek él. A kereset, illetőleg jövedelem megállapításánál jövedelemnövelő tényként figyelembe kell venni az elvált házastárstól kapott tartásdíjat, illetve jövedelemcsökkentő tényként az elvált házastársnak fizetett tartásdíjat. Nem lehet jövedelemcsökkenésként figyelembe venni a családi pótlék összegét meghaladó azt a tartásdíjat, amit a szülő nem a másik szülőnek, hanem valamely más személynek, vagy intézménynek (gyermekotthon, nevelőotthon stb.) fizet. Ilyen esetben a 7. § (5) bekezdésének alkalmazásával az illető gyermeket kell a tartásdíjat fizető szülőnél eltartottként figyelembe venni. (13) Tanévközben felvett gyermek után fizetendő térítési díjat a szülőknek a felvételt megelőző hat hónapi átlagkeresete (jövedelme) alapján kell megállapítani. Ha a gyermek felvétele az általános jövedelem igazolás időpontját megelőző két hónapon belül történt, akkor a legközelebbi általános jövedelem igazolás alkalmával a szülőktől újabb igazolást nem kell kérni. (14) A folyó évben a jövedelemmegállapítást május hó 15-ig kell végrehajtani. A jövedelemmegállapítás alapja az 1961. év január hó 1-től 1961. év március hó végéig elért kereset, illetve jövedelem. 11. §. (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok térítési díjának alapjául szolgáló havi jövedelem: a) a zárszámadáskor megállapított természetbeni és forintjövedelem 1/12 része forintban kifejezve, valamint b) a háztáji gazdaság hozzávetőleges jövedelme — amely a terület nagyságától és művelési ágától függetlenül —, egységesen havi 400 — Ft. A fentiek alapján megállapított havi jövedelmet évenként egyszer a tárgyév március hó 1-től a következő év február hó 28-ig kell számításba venni. (2) Azokban a termelőszövetkezetekben, amelyekben zárszámadás még nem volt, a térítést a gyermekek számától függően a következőképpen kell megállapítani: a) ha mindkét szülő tsz tag, a 7. § (1) bekezdésben megjelölt 3. kategória; b) ha az egyik szülő tsz tag, a másik szülőnek nincs keresete vagy jövedelme, a 7. § (1) bekezdésében megjelölt 2. kategória; c) ha az egyik szülő tsz tag és a másik szülőnek keresete vagy jövedelme van, a 7. § (1) bekezdésében megjelölt 2. kategória szerinti átlagkereset és a másik szülő tényleges keresetének vagy jövedelmének együltes összege alapján. Üj üzemi napközi otthonok létesítése 12. §. (1) Új üzemi, vállalati, hivatali és állami gazdasági napközi otthonok létesítését a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának javaslatára a művelődésügyi miniszter a felügyeletet gyakorló miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben engedélyezi akkor, ha a) a napközi otthon az üzem telephelyén kívül helyezhető el, illetőleg — kivételes esetben — az üzem telephelyén belül létesíthető, azonban a bejárat közterületre esik és b) a létesítési és fenntartási költségeket költségvetésileg biztosították. (2) Az üzemi napközi otthonok létesítése esetén a 110/ 1956. (P. K. 3.) P. M. számú utasítás rendelkezéseit figyelembe kell venni. (3) Az üzemi napközi otthon megszüntetéséhez az (1) bekezdésben felsorolt szervek előzetes hozzájárulása szükséges. Vegyes rendelkezések 13. §. Ez az utasítás 1961. évi május hó 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 38/1955. (O. K. 9.) O. M. számú utasítás 2, 3. és 5. §-a hatályát veszti. Benke Valéria s. k.. művelődésügyi miniszter.