Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 31. szám

346 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám. Egyszerűbb gazdasági együttműködés. 3. §. A termelőszövetkezetek közötti termelési kap­csolatot általában akkor célszerű egyszerűbb gaz­dasági együttműködés formájában megvalósítani, ha a közös tevékenység nem igényel költségesebb eszközöket és különösebb szakértelmet, illetőleg ha a létesítendő közös üzem kisebb termelőképes­ségénél fogva nem kíván meg önálló szervezeti formát. 4- §. (1) Az egyszerűbb gazdasági együttműködésre éves tervet kell készíteni, amelynek tételesen tar­talmaznia kell a résztvevő termelőszövetkezetek hozzájárulásának és részesedésének arányát is. A tervet valamennyi résztvevő termelőszövetkezet éves termelési tervéhez hozzá kell csatolni. (2) A termelés (együttműködés) megalapozásá­hoz és továbbfejlesztéséhez szükséges álló- és forgóeszközállomány legalább felerészét a részt­vevő termelőszövetkezeteknek saját erőből kell biztosítaniuk. Saját pénzeszközeik kiegészítése­ként beruházási célra — a termelőszövetkezetek hitelellátásának általános szabályai szerint — be­ruházási hitelt igényelhetnek. (3) A termelőszövetkezetek azokat a pénzeszkö­zöket, amelyekkel az egyszerűbb gazdasági együtt­működés létesítéséhez és fenntartásához hozzájá­rulnak, a 6. § (2) bekezdése szerint kijelölt termelő­szövetkezet elkülönített bankszámlájára utalják át. Ezen a számlán kell kezelni az együttműködés egyéb bevételeit is. Az elkülönített számla felett közös megbízás alapján a kijelölt termelőszövet­kezet rendelkezik. A számlán levő összegeket csak az egyszerűbb gazdasági együttműködés céljaira szabad felhasználni. (4) Az egyszerűbb gazdasági együttműködés eredményéről év végén mérleget kell készíteni, amely a résztvevő termelőszövetkezetek közötti elszámolás alapjául szolgál. A mérleget és az el­számolást a termelőszövetkezetek zárszámadásá­hoz kell csatolni. 5.§. (1) Az egyszerűbb gazdasági együttműködéssel létrehozott gazdasági eredmény (termény, termék, állat, ráhizlalt súly, építési anyag, épület vagy más létesítmény stb.) a résztvevő termelőszövetkezetek közös tulajdonába megy át; a tulajdoni arányt — ellenkező megállapodás hiányában — a hozzájá­rulás mértéke határozza meg, ideértve a hitelből esetleg rendelkezésre bocsátott összegeket is. (2) Ha a résztvevő termelőszövetkezetek más­képpen nem állapodnak meg, a közös tulajdonban levő vagyontárgy használatának joga, a fenntar­tásával járó költségek, illetőleg az együttműkö­déssel járó egyéb kiadások, a közös tulajdoni vi­szonyból eredő kötelezettségek, valamint az eset­leges kár viselése a termelőszövetkezeteket tulaj­doni hányaduk arányában illeti meg, illetőleg ter­heli. A közös tulajdonban levő vagyontárgyakra egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek (1959. évi IV. törvény) a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit (139—148. §.) kell-alkalmazni. 6. §. (1) Az egyszerűbb gazdasági együttműködés létrehozásának feltételeiről, tárgyáról, az annak keretében esetleg létesíteni kívánt közös üzem szervezeti felépítéséről és működéséről, továbbá a fenntartó termelőszövetkezetek jogairól és kötele­zettségeiről az érdekelt termelőszövetkezetek egy­más között szerződésben állapodnak meg. (2) A szerződésben meg kell jelölni azt a ter­melőszövetkezetet, amelyik az egyszerűbb gazda­sági együttműködéssel kapcsolatos szervezési ten­nivalókat összefogja. , Erre elsősorban azt a tti­melőszövetkezetet lehet kijelölni, amelyik .az egyszerűbb gazdasági együttműködésben legna­gyobb hozzájárulással vesz részt, vagy amelyiknek területén az együttműködéssel kapcsolatos tevé­kenységet végzik. (3) A termelőszövetkezetek az együttműködés vezetésével járó feladatokkal szakvezetőt bízhat­nak meg, aki a kijelölt termelőszövetkezet irányí­tása és ellenőrzése mellett látja el feladatát. A szerződő termelőszövetkezetek megállapodhat­nak ábban is, hogy az együttműködés vezetésével járó feladatokat ne egy személy, hanem az egyes termelőszövetkezetek közgyűlései által választott tagokból alakult bizottság végezze, vagy hogy az így alakult bizottság irányítsa a megbízott szak­vezetőt. (4) A szerződés mintáját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. önálló közös vállalkozás. 7. §. (1) A termelőszövetkezetek egyező közgyűlési határozattal egymással megállapodhatnak az 1. § (2) bekezdésében megjelölt egy vagy több gazda­sági tevékenység folytatása céljából külön szerve­zettel rendelkező önálló közös vállalkozás (a továb­biakban: vállalkozás) létrehozására. A közgyűlési határozatba fel kell venni áz alapítás feltételeire, az alapítási költségek viselésére, a vállalkozás te­vékenységi körére, szervezeti felépítésére, a ter-^ melőszövetkezetek jogaira és kötelezettségeire vo­natkozó megállapodást. (2) Vállalkozást általában akkor lehet létesíteni, ha a gazdasági tevékenység megvalósítása nagyobb szervezettséget, költségesebb eszközöket, fokozott szakértelmet kíván, e feltételek ,az erők egyesítésé­vel biztosíthatók és a vállalkozás — a termelőké^ pességre tekintettel — népgazdasági szempontból is jelentős,

Next

/
Thumbnails
Contents