Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 23. szám

246 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám. 16. §. A tanulót az órabér, teljesítménybérezés esetén az átlagbér, a termelőszövetkezettől kapott részesedés esetén az átlagrészesedés és az ösztöndíj a fizetett munkaszüneti napokra, az évi rendes szabadságra és a tanév közbeni oktatási szünetekre is megilleti. 17. §. (1) A tanulókat ugyanolyan munkaruha- és védőruhajuttatás illeti meg, mint az azonos munkakörben és munkahelyen foglalkoztatott felnőtt dolgozókat. (2) A termelőszövetkezeti tanulókat az (1) bekezdésben említett juttatások ugyanolyan mértékben ési módon illetik meg, mint az állami gazdaságban azonos munkakörben foglalkoztatott felnőtt dolgozókat. (3) A munka- és védőruhát a munkáltató köteles biztosítani. 18. §. (1) A munkáltató a bentlakó (munkásszálláson elhelyezett) tanulók részére ugyanolyan nyersanyagértékű étkezést köteles kiszolgáltatni, mint az általa foglalkoztatott felnőtt dolgozók részére. (2) Az elméleti képzés alatt az otthonban és a gyakorlati időszakban a gazdaságban bentlakó tanulók a szállásért, a reggeliért, a vacsoráért munkaszüneti napokon a napi háromszori étkezésért, a 3 kg testi fehérneműmosásért, az 1 db pipereszappanért havonta az alábbi térítést fizetik: az első évben 30 Ft, a második évben 70 Ft, a harmadik évben 110 Ft. (3) A bentlakó tanulók mind a gyakorlati, mind pedig az elméleti képzés időszakában az ebédért az I. évben 0,50 Ft-ot, a II. évben 1,— Ft-ot, a III. évben 1,50 Ft-ot kötelesek téríteni. (4) Kintlakó tanulók az igénybe vett étkezésért az alábbi hozzájárulást kötelesek fizetni: I. év II. év m. év reggeli 0,30 Ft 0,6'0 Ft 0,90 Ft ebéd 0,50 Ft 1 — Ft 1,50 Ft vacsora 0,40 Ft 0,80 Ft 1,20 Ft (5) Ha a munkáltató a fel nőtt dolgozók szervezett étkeztetéséről nem gondoskodik, vagy a bentlakó tanuló étkeztetését bármi más módon biztosítani nem tudja, köteles a tanulók részére az étkezés nyersanyagértékét pénzben megtéríteni. (6) Ha a tanuló az étkezést annak ellenére nem veszi igénybe, hogy azt részére természetben biz-* tosítják, a tanuló részére az étkezés nyersanyagértékét megtéríteni nem szabad. (7) A napi háromszori étkezést a kintlakó tanulók is igénybe vehetik. Ha azonban nincs szervezett étkeztetés, részükre csak az ebéd nyersanyagértéke téríthető. (8) Ha a munkáltató az étkezés nyersanyagértékét a tanuló részére pénzben megtéríti, a tanulótól az ebédhozzájárulást levonni nem szabad. 19. §. A tanulók részére a tankönyveket a munkáltató biztosítja az iskola útján. Ezért a tanuló tanévenként 10T"— Ft-ot térít. A tanszerköltséget a tanuló viseli. A tanuló szabadsága. 20. §. (1) A tanulót — korára tekintet nélkül — tanévenként 30 munkanap fizetett szabadság illeti meg, amelyből a) 6 munkanapot általában a téli iskolai tanítási szünet tartama alatt, b) 24 munkanapot pedig a két tanév közötti tanítási szünetben kell kiadni. (2) A szabadság idejére, valamint a fizetett munkaszüneti napra járó bér kiszámításánál az előző három hónap átlagkeresetét, illetőleg az előző három hónap alatt teljesített munka alapján\járó részesedés átlagát kell figyelembe venni. (3) Az elméleti oktatás alatt kivett szabadság idejére a tanulót — átlagkereset helyett — ösztöndíj illeti meg. (4) . A szakmunkásvizsgát tett tanulók 24 nap fizetett szabadságát közvetlenül a szakmunkásvizsga letétele után kell kiadni. A tanuló társadalombiztosítása. 21. §. (1) A tanuló, valamint családtagja a betegségi biztosítás szolgáltatásaira ugyanolyan feltételekkel és mértékben jogosult, mint a munkaviszonyban álló dolgozó és annak családtagja. (2) A tanulók után a betegségi biztosítási nyugdíjjárulékot — az elmeiéti oktatás ideje alatt is — az általános szabályok szerint a munkáltató fizeti.