Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 23. szám

234 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám. bizottságának hozzájárulásával védőpilíér kijelölése helyett a veszélyeztetett létesítmény lebontását vagy áttelepítését, vagy a vízfolyás (állóvíz) áthelyezését is elrendelheti, illetve az illetékes hatóságnál ilyen intézkedést kezdeményezhet. (4) A bányahatóság az érdekelt szervek meghallgatásával engedélyezheti a védőpilíér meggyengítését vagy lefejtését, ha annak rendeltetése megszűnt, vagy ha azt a népgazdaság érdeke megkívánja és az életbiztonsági követelmények egyéb módon is kielégíthetők. Vhr. 62. §. A védőpillér kijelölésére a javaslatot a bányaüzem köteles kidolgozni. A bányahatóság által megkívánt esetben a bányaüzem köteles bemutatni a Bányászati Kutató Intézet vagy a bányahatóság által kijelölt más szerv szakvéleményét is. Vhr. 63. §. (1) A védőpillért fel kell tün- tetni a műszaki üzemi tervtérképen és minden bányatérképen. (2) A térképen a védőpillér mellett fel kell tüntetni a bányahatóság engedélyezési számát. Vhr. 64. §. (1) Ha a védőpillér kijelölése helyett külszíni létesítmény, vízfolyás vagy állóvíz áthelyezésére kerül sor, előzetes gazdaságossági számítást kell készíteni. A gazdaságossági számítás elkészítésénél figyelembe kell venni a Bányászati Kutató Intézet, valamint — vízfolyás vagy állóvíz áthelyezése esetén — a vízügyi hatóság szakvéleményét. (2) Vízfolyás vagy állóvíz áthelyezését az (1) bekezdésben meghatározott gazdaságossági számítás közlésével a vízügyi hatóságnál kell kezdeményezni. 4. Fejezet. Bányakárok. Újrahasznosítás. Bt. 42. §. (1) A bányászati tevékenység során törekedni kell a kutatás és bányaművelés által okozott károk megelőzésére és elhárítására. (2) A bányászati tevékenység folytán másnak okozott kárt meg kell téríteni. (3) Az ingatlanban,, épületben, az ingatlan más alkotórészében és tartozékában bekövetkezett, továbbá a vízelvonás folytán keletkezett károkat, valamint az ezekkel kapcsolatos károkat (a továbbiakban együttesen: bányakárok) e törvény rendelkezései szerint kell megtéríteni. A bányászati tevékenység folytán okozott egyéb károk megtérítésére, úgyszintén a bányakárokkal kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdésekre a polgári jog általános szabályai az irányadók. (4) A bányakárok megtérítésének módját a Minisztertanács szabályozza. Vhr. 65. §. A kár megelőzésére vagy elhárítására szolgáló intézkedéseket a bányahatóság is elrendelheti. Vhr. 66. §. (1) A bányakár folytán keletkezett kártalanítási kötelezettség azt a bányavállalatot, illetve bányászatra jogosult egyéb szervet terheli, amelynek részére a bányahatóság a bányatelket megállapította, illetve amelynek tevékenysége következtében a kár előállott. Egyetemleges a kártalanítási kötelezettség, ha a bányakár több bányavállalat tevékenységének a következménye. A bányavállalatok a kárt egymás között, magatartásuk felróhatósága arányában, ha pedig ez nem állapítható meg, egyenlő arányban kötelesek viselni. (2) Bányakárként kell megtéríteni azt a kiadást is, amelyet más személy a kár megelőzésére vagy elhárítására a bányahatóság intézkedése alapján teljesített. Sürgős szükség esetén a bányahatóság hozzájárulását utólag lehet beszerezni. Vhr. 67. §. A szabályszerűen folytatott bányászati tevékenység során keletkezett bányakár megtérítése — amennyiben annak megelőzése, elhárítása, illetve csökkentése érdekében a bányavállalat a szükséges intézkedéseket megtette. — nem ronthatja a • bányavállalat gazdasági eredményét. A részletes szabályokat a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével s az érdekelt miniszterekkel egyetértésben állapítja meg. Vhr. 68. §. (1) A távlati kutatás következtében keletkezett károkat a központi földtani hatóság költségvetéséből, a beruházási tervben szereplő, meghatározott bánya telepítését vagy működő bánya bővítését célzó kutatás, továbbá az ugyanilyen célú építés folytán keletkezett bányakárt a beruházási előirányzatból kell fedezni. (2) A terep lényeges átalakulását vagy a víz nagykiterjedésű területen való elapadását vi^gy kiöntését okozó, nagyméretű vagy nagy terjedelmű károk esetén az illetékes miniszter előterjesztést tehet a Minisztertanácshoz a kártalanítás módjának, és feltételeinek eltérő rendezésére. Bt. 43. §. (1) A mező- és erdőgazdálkodásban okozott bányakárt pénzben, az egyéb bányakárt lehetőleg természetben kell megtéríteni. (2) Természetbeni kártalanítás esetén az esetleges értékkülönbözetet pénzben kell megtéríteni. Ha a természetben nyújtott kártalanítás értéke meghaladja az okozott kárt, a károsult választhat, hogy a különbözetet méltányos határidő alatt megtéríti, vágj* természetbeni kártalanítás helyett pénzbeni kártalanítást igényel. (3) Nem jár kártalanítás az építményben keletkezett kárért, ha az építményt bányaművelésre fenntartott területen (49. §) vagy bányatelek határain belül építési engedély (47. §) nélkül, vagy az abban — a kárelhárítás érdekében — megszabott feltételek megsértésével emelték.