Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)
1961 / 23. szám
230 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám. (3) Az engedély akkor adható ki, ha a kérelmező igazolja, hogy a föld felszínének bányászat céljára való használatára jogosult. (4) Az engedélynek tartalmaznia kell a szerv névét, a kitermelés helyét, az engedélyezett ásványi nyersanyag megnevezését, a kitermelés módját (kézierő, robbantás stb.) £s azt, hogy a kitermelés saját, illetőleg helyi szükséglet kielégítésére történhet-e, valamint az esetleges egyéb feltételeket. Az engedély egy példányát meg kell küldeni a bányahatóságnak, a községi tanács végrehajtó bizottságának, .az egyéb érdekelt szakigazgatási, szerveknek és a földtulajdonosnak (kezelőnek, használónak) is. A kitermelést az engedély kiadásától számított 15 nap eltelte után, ha pedig a bányahatóság előzetes hozzájárulásában szükségesnek tartotta bányatelek megállapítását, a bányatelek megállapítása után szabad megkezdeni. Erre a körülményre az engedélyben utalni kell. (5) Ha népgazdasági érdek indokolja, kisipari termelőszövetkezet részére kavics, kő (mészkő, homokkő, andezit stb.), homok, agyag kitermelésére főüzemi jelleggel is adható engedély — a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége javaslatára — az építésügyi miniszter és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség (a továbbiakban: O. B. F.) hozzájárulásával. Vhr. 3. §. (1) A kitermelést végző szerv felelős műszaki vezetőt köteles kijelölni. A bányahatóság esetenként állapítja meg, hogy a felelős műszaki vezetőnek milyen gyakorlattal, illetve képesítéssel kell rendelkeznie. (2) A bányahatóságnak az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat alapján kiadott külön engedélye szükséges, ha a kitermelést robbantással végzik Bt. 5. §. (1) A föld tulajdonosa (kezelője, használója) — ha jogszabály másként nem rendelkezik — jogosult személyes szükséglete vagy kisebb helyi szükséglet kielégítése végett a felszínen előforduló kavics, kő, homok és agyag kitermelésére, amennyiben az állam ezekre az ásványi nyersanyagokra bányászati jogát nem érvényesíti. (2) Az (1) bekezdés alapján a kitermelés csak felszíni' műveléssel, robbantás vagy gépi erő nélkül végezhető. Vhr. 4. §. (1) A Bt. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, engedélyhez nem kötött kitermelés állami szerv, társadalmi szerv és szövetkezet (szövetkezeti vállalat) esetében nem terjedhet a kitermelés üzemszerű gyakorlásáig, magánszemély esetében pedig a kitermelés élethivatásszerű vagy iparszerű folytatásáig, és a kitermelés nem sértheti az építésügyi jogszabályok rendelkezéseit, (2) Az engedélyhez nem kötött kitermelési tevékenységet a bányahatóság és az elsőfokú építésügyi hatóság ellenőrizheti és biztonsági vagy területrendezési okokból annak folytatását korlátozhatja vagy megtilthatja. MÁSODIK RÉSZ. FÖLDTANI KUTATÁS, BÁNYAMÜVELÉS. Bt. 15. §. (1) A kutatásokat úgy kell megtervezni és égrehajtarti, hogy azok valamennyi fellelhető ásványi nyersanyag vizsgálatára, a tudományos és gyakorlati kérdések együttes mego'dására terjedjenek ki és ezzel összességükben az ország földtani megismerését szolgálják. (2) A kutatás biztonságos végrehajt;'sa felett a bányahatóság s akfelügyeletet gyakorol. (3) A Minisztertanács határozza meg azokat a területeket, amelyeden kutatást csak a bányahatóságnak az illetékes hatósággal egyetértésben adott engedélyében megszabott feltételek mellett szabad folytatni. Vhr. 19. §. (1) A kutatás biztonságos végrehajtása tekintetében a szakfelügyeletet a területileg illetékes bányahatóság gyakorolja. Ha a kutatást több bányahatóság illetékessége alá tartozó területen folytatják, a szakfelügyeletet az O. B. F. által kijelölt bányahatóság látja el. (2) A kutatási munkák megkezdését és befejezését a kutatást kivitelező vállalat köteles a bányahatóságnak, az O. F. F.-nek és — bányatelken kívül, a külszínen végzett kutatás esetén — városban a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatóságnak, községben a tanács végrehajtó bizottságának előzetesen bejelenteni. (3) A bányahatóság köteles megtiltani a kutatást, ha az á Bt. rendelkezéseit vagy a népgazdaság érdekeit sérti. A népgazdaság érdekeinek mérlegelése alapján megtilthatja a kutatást, ha az valamely bányaüzem biztonságát vagy üzemeltetését, ásványi nyersanyagkészlet kitermelését, ásvány- és gyógyvíz, továbbá ivóvízkút védőterületét veszélyezteti, vagy pedig másnak jogszerű kutatási tevékenységét akadályozza. Vhr. 20. §. Belterületen, beépítésre szánt külterületi településen, közlekedési célt szolgáló területen, üzemi területen, temetőben, vízfolyás vagy állóvíz medrében, függőpálya alatt, vezeték alatt vagy fölött, a felsorolt területek és tárgyak 20 méteres körzetében, ásvány- és gyógyvíz vagy bármely forrás kijelölt védőterületén, véderdőben, gyógy- és üdülőhely védőövezetében, honvédelmi szempontból jelentős területen, műemlék- és természetvédelmi szempontból védett területen (kivett helyek) kuta-