Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)
1961 / 20. szám
212 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám. (6) Ha a közszolgálati alkalmazott előzőleg már részesült családi pótlékban, vagy olyan gyermek után igényli, aki után korábban más személy kapta a családi pótlékot, az igényt az (1)—(5) bekezdésben megjelölt igazolások helyett az előző folyósító szerv által kiállított családi pótlék igazolvány alapján kell elbírálni. A családi pótlék igazolványt az illetményszámfejtő szerv hivatalból köteles az előző folyósító szervtől bekérni. 21. §. (1) Ha a közszolgálati alkalmazott a családi pótlék iránti igény-érvényesítésével kapcsolatos igazolásokat, okmányokat nem nyújtja be, vagy a benyújtott igazolások, okmányok hiányosak, írásban rögzített határidőt kell kitűzni a hiányok pótlására. Ha a közszolgálati alkalmazott a kitűzött határnapig a hiányzó iratokat nem nyújtja be, úgy kell tekinteni, mintha az igény érvényesítésétől elállt volna. (2) Ha a hiányzó iratokat a közszolgálati alkalmazott a kitűzött határidőn túl adja be, az újabb beadás napját kell az igénybejelentés időpontjának tekinteni. Ha a közszolgálati alkalmazott igazolja, hogy a hiányzó iratokat önhibáján kívül nem adhatta be az előírt határidőn belül, késedelmét igazoltnak kell tekinteni és az eredeti igénybejelentés időpontja alapján kell részére a családi pótlékot megállapítani és folyósítani. (3) A 3. §-ban, a 4. §-ban, az 5. § (2) bekezdésében, a 6. § (2) bekezdésében, a 7. §-ban, a 8. § (3) i—(5) bekezdésében, a 9. és 10. §-ban, a 12. § (3) bekezdésében és a 14. §-ban említett évenkénti, illetőleg félévenkénti igazolásokat a családi pótlékot folyósító szerv felhívására kell benyújtani. A 3. és 4. §-ban, valamint az 5. § (2) bekezdésében az eltartás tekintetében előírt igazolásokat a lakónyilvántartás vezetője, a lakóbizottság vagy a tanács szakigazgatási szerve helyett a hivatal (intézet, intézmény) szakszervezeti bizottsága is kiadhatja, ha a szükséges adatokról közvetlen tudomása van. 22. §. (1) A családi pótlékra igényjogosult közszolgálati alkalmazott köteles jogosultságának tartama alatt az igény jogosultságát érintő minden változást, a változástól számított nyolc napon belül az illetményszámfejtő szervnek bejelenteni. így különösen be kell jelentenie, ha a) gyermeke született, b) új gyermek került eltartásába, c) meghalt az a gyermeke, aki után családi pótlékban részesült, d) gyermekét már nem ő tartja el (pl. a gyermeket örökbefogadták vagy házasságot kötött stb.), e) tizenhatodik életévét betöltött gyermeke iskolai tanulmányait abbahagyja vagy befejezi, f) gyermekét iparitanuló-otthonban (vállalati tanulószálláson, munkásszálláson) helyezték el, g) gyermeke részére árvaellátást állapítanak meg, kivéve, ha a jogosult egyedülálló dolgozó nő, h) házastársával az együttélést megszüntette, i) újabb házasságot kötött vagy egyedülálló dolgozó nő életközösségre lépett, j) nevében vagy lakáscímében változás állott be. (2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a bekövetkezett változás igazolására alkalmas okmányt is be kell nyújtani. 23. §. . A családi pótlék tárgyában tett intézkedésről az illetményszámfejtő szerv a közszolgálati alkalmazottat írásban köteles értesíteni. Az elutasító vagy az igényt csak részben teljesítő határozatot indokolni kell és a közszolgálati alkalmazottat tájékoztatni kell a jogorvoslat lehetőségéről. Jogorvoslati eljárás. 24. §. (1) Az illetményszámfejtő szervnek a családi pótlékra vonatkozó intézkedése ellen a közszolgálati alkalmazott a határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül a társadalombiztosítási tanácshoz élhet felszólalással. Ha a számfejtő szervnél társadalombiztosítási tanács nem működik, a közszolgálati alkalmazott a szakszervezeti bizottsághoz élhet felszólalással. A felszólalást az illetékes számfejtő szervnél írásban kell benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. (2) A felszólalást az illetményszámfejtő szerv —• észrevételeivel együtt — negyvennyolc órán belül a társadalombiztosítási tanács (szakszervezeti bizottság) elnökének köteles átadni, aki a felszólalás tárgyalására a társadalombiztosítási tanács (szakszervezeti bizottság) tagjait haladéktalanul ülésre hívja össze. Az ülésre írásban kell meghívni a közszolgálati alkalmazottat és a számfejtő szervet azzal, hogy ha nem jelennek meg, ez a körülmény az ügy érdemi elintézését nem akadályozza. (3) A társadalombiztosítási tanács (szakszervezeti bizottság) akkor határozatképes, ha azon az elnök (megbízottja) és a tanácsnak (bizottságnak) legalább két tagja jelen van. (4) A társadalombiztosítási tanács (szakszervezeti bizottság) határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében az a javaslat válik határozattá, amelyre az elnök is szavazott. (5) A határozatot a jelenlevő felek előtt ki kell hirdetni, meg kell indokolni és mindkét féllel írásban is közölni kell. Az írásbeli határozatnak tartalmaznia kell a felszólalás tárgyát, a döntést, a döntés megokolását és a jogorvoslati -lehetőséget. A határozatot az ülés elnöke írja alá. (6) A társadalombiztosítási tanács (szakszervezeti bizottság) üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a jelenlevő tagok írnak alá. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: aj az ülés helyét és idejét, az elnök és a jelenlevő tagok nevét, b) a megjelent tanúk nevét és lakcímét, c) a felszólalás tárgyát, a döntést és annak rövid megokolását,