Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 19. szám

19. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 203 IV. Vízgazdálkodási társulatok. 26. Elő kell segíteni, hogy a termelőszövetkezetek az érdekelt termelő -üzemekkel együttesen alakítsanak — szükség szerint talajvédelmi munkákat is végző — vízgazdálkodási társulatokat és az ezeket megillető kedvezményekkel élve, társulati tagként oldják meg vízrendezési, vízhasznosítási, öntözés-üzemelési és talajvédelmi feladataikat. 27. Segíteni kell a társulatokat, hogy az esőztető öntözéshez szükséges permetező gépeket beszerezhessék és tágjaik részére önköltségi áron végezzék az öntözéses-üzemelést. 28. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek az első gazdasági évben a reájuk kivetett társulati hozzájárulás megfizetése alól mentesíthetők, ha ezt anyagi helyzetük indokolja. A mentesítésről a területileg illetékes vízügyi igazgatóság javaslatára az OVF dönt. A társulat a mentesített termelőszövetkezet terhére kivetett hozzájárulás összegét a Vízügyi Alapból támogatásként kapja. 29. Állami támogatást elsősorban azoknak a társulatoknak kell adni, amelyek a termelőszövetkezeti érdekeket szolgáló több, kapcsolódó vízberendezési és vízhasznosítási munka megvalósítását irányozták elő. Fokozottabb mértékben kell állami támogatást nyújtani azoknak a társulatoknak, amelyek az öntözés lehetőségi műveit is megépítik, vagy azok létesítési költségeiből részt vállalnak. 30. A társulatok a termelőszövetkezetek érdekében végzendő vízimunkák megvalósítására szervezzenek építőbrigádokat, éspedig — ha azt a termelőszövetkezet munkaerőhelyzete lehetővé teszi — elsősorban a termelőszövetkezeti tagokból. Az építőbrigádok tagjait lei kell képezni az öntözési feladatok (pl. a permetező berendezések üzemelésed szakszerű ellátására' is. v. Gépi munkák. 31. A saját vízépítőipari munkák tervszerű teljesítése mellett — a gépi kapacitás teljes kihasználásával — el kell végezni a termelőszövetkezetek olyan vízépítési gépi földmunkáit, amelyekre azoknak kapacitásuk nincs. A gépi földmunkákat lehetőleg úgy kell ütemezni, hogy a létesítmények minél nagyobb mértékben még abban a gazdasági évben hasznosuljanak, amelyekben a munkát megkezdték. 32. Az öntözőtelep, halastó és belvízlevezető csatorna építésével kapcsolatos gépi földmunkák díját az 1961. január 1-én életbelépett építőipari költségnormák alapján 20%-os általános költség hozzáadásával és haszon felszámítása nélkül kell elszámolni. A Vízügyi Építő Vállalat ebből származó bevételi kiesését korrekcióként kell figyelembe venni. 33. A talajjavítás és a talajvédelem (sáncolás, tereprendezés, teraszépítés stb.) gépi földmunkáinak díját a 32. pontban foglaltak szerint kell számlázni. A számlában fel kell tüntetni a bruttó összeget, a termelőszövetkezetet megillető 50%-os engedd ményt és a termelőszövetkezet által a vízügyi szerv részére közvetlenül fizetendő összeget. Az 50% engedménynek a vízügyi szerv részére való megtérítése a 172/1960. (P. K. 26.) P. M. számú utasításban foglalt rendelkezések szerint a gépállomás által történik. Ezért a vízügyi szerv a számlát úgy tartozik kiállítani, hogy abból egy példány a termelőszövetkezet bankszámlájáról történő lehívás, egy példány pedig a területileg illetékes gépállomás megyei igazgatósága által történő átutalás céljára felhasználható legyen. A területileg illetékes gépállomás megyei igazgatóságához a számlát a termelőszövetkezet számláját vezető bankfiókkal történt előzetes láttamozás után a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig kell megküldeni. 34. A kormányhatározat III/3/e. pontjának második bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a 33. pontban meghatározott díjkedvezményt azoknak a termelőszövetkezeteknek lehet adni, amelyek megalakulásuk, illetőleg jelentős területnövekedésük évében, az év április 1. napjáig, egyétx kánt pedig az év február 15. napjáig a gepi munkákra a vízügyi szervekkel szerződést kötnek. VI. Gépkölcsönzés. 35. A saját munkáknál nélkülözhető földmunka és öntözőgépek, belvízszivattyúk, kútfúró berendezések és egyéb felszerelések a felelős gépkezelő egyidejű rendelkezésre bocsátásával a termelőszövetkezet részére bérbeadhatók. 36. A bérbeadott gép és berendezés bérleti díja havonta a gép, illetőleg a berendezés m'ndenkori bruttó értékének 1,8%-a, ami magában foglalja az értékcsökkenési leírást terhelő általános költ > get is. A bérleti díj az értékcsökkenési leírás háromszorosát nem haladhatja meg. Az egy termelési idényre, vagy ennél rövidebb időre bérbeadott gép, illetőleg berendezés után a bérleti díjat a bérlőnek az átvétellel egyidejűen, több évre szóló bérlet esetén pedig minden év január hó 15. napjáig kell kiegyenlíteni. 37. A bérbeadott gépek és berendezések üzemelési költségei (munkabér, szociális teher, üzemanyag, karbantartás anyaga, alkatrész beszerzése és beépítés stb.) a bérlőt terhelik. 38. A bérbeadott gépeket és berendezéseket a visszaadáskor a vízügyi szerv köteles a termelőszövetkezet megbízottjának jelenlétében műszaki-* lag megvizsgálni és a hibákat jegyzőkönyvbe rögzíteni. A rendeltetésszerű használattal járó kopáson felüli hibákért a bérlő felel és azok javítási költsége őt terheli. VII. Gépjavítás. 39. A termelőszövetkezetek öntözegápei (szivattyúi) és egyéb öntözőberendezései kisebb üzemi hibáinak javítása és az alkatrészek cseréje a vízügyi igazgatóság, a nagyobb műhelymunkát igénylő javítások elvégzése pedig a Vízgépészeti Vállalat feladata.