Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 137 kölcsönügyletből származó jövedelem az R. I. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján ke­rül adózás alá és így azt az összeget az R. II. §-ának (3) bekezdése alapján a másik társ adóköteles tiszta jövedelméből levonni nem lehet. Az adó alapja és az adóköteles jövedelmek összevonása. 7. §. (1) Az általános jövedelemadó alapja az adó­évben elért adóköteles tisztajövedelem. (2) Az adóalany több adóköteles tevékenységé­ből (foglalkozásából), illetőleg jövedelemforrásából származó jövedelmét az adóalap megállapításánál össze kell vonni. Nem vonhatók azonban össze a 9. §-ban meghatározott adóztatás különféle mód* szerei szerint adóztatott jövedelmek. Vhr. 28. §. (1) Az adóalany valamennyi adóköteles jövedelmét az adóalap megállapí­tásánál figyelembe kell venni és így össze­vontan kell adóztatni. Nem vonhatók azon­ban össze: a) az R. hatálya alá eső jövedelmek a me­zőgazdasági lakosság általános jövedelem­adója alá eső jövedelemmel; b) a családfő jövedelme a családtagok jö­vedelmével, illetőleg az R. 6. §-a alapján kü­lön adózók jövedelme; c) az R. 9. §-a alapján meghatározott adóz­tatás különféle módszerei szerint adóztatott jövedelmek. (2) Állandó adótétel vagy adóátalány út­ján adózó adóalanynak az egyéb adóköteles tevékenységből (foglalkozásból), jövedelem­forrásból származó jövedelmét külön kell adóztatni. A legkisebb adóköteles tiszta jövedelem. 8. §. Az egyes jövedelemforrások adóköteles tiszta­jövedelmeként figyelembe vehető legkisebb össze­get, valamint az adómentes minimumot a pénz­ügyminiszter állapítja meg. Vhr. 29. §. (1) A községi, városi, városi ke­rületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztálya (csoportja) (a továbbiakban: pénz­ügyi szerv) az adóköteles tiszta jövedelmet a tényleges helyzetnek megfelelően köteles megállapítani. A legkisebb tiszta jövedelmet csak abban az esetben lehet az adó alapjául figyelembe venni, ha az adóköteles tisztajö­vedelem az R. 12. §-ában foglalt rendelkezé­sek alkalmazása mellett ennél nagyobb ösz­szegben nem állapítható meg. Ettől a szabály­tól az R. 15. §-a (1) bekezdésének b), c) és d) pontja alapján adókedvezményt élvező, va­lamint a város külterületén működő, továbbá az egy szakmunkást foglalkoztató 65 éven felüli férfi és 60 éven felüli nő kisiparosok­nál vagy az ipart egy szakmunkással özvegyi jogon folytató adóalanyoknál indokolt eset­ben el lehet térni. A rendelkezés betartását a felettes pénzügyi szerv köteles az adókive* tés során ellenőrizni. (2) Az egyes jövedelemforrások adóköteles tiszta jövedelme nem lehet kisebb: a) kisiparosnál — a Vhr. 1. §-ának (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak kivételével — ha alkalmazottat foglalkoztat az általa vagy a szakmában foglalkoztatott alkalma­zottat megillető átlag munkabér 50—100%­kal növelt összegénél, alkalmazott hiányában az említett munkabér 10—30%-kal növelt összegénél, vagy a hasonló szakmai kisipari szövetkezet tagját megillető átlag jövedelem összegénél; b) magánkereskedőnél — a Vhr. 2. §-a (2) bekezdéséhek a), b) és c) pontjában foglaltak kivételével — az állami kereskedelemben foglalkoztatott hasonló szakmai dolgozó (ki­szolgáló) átlag munkabérének 30—50%-kal növelt összegénél, a Vhr. 2. §-a (2) bekezdé­sének b) 4. pontja alapján adózó állattartók­nál és állathizlalóknál hizott sertésenként 200—300 forintnál, gyapjú-, tej-, bárány és birka haszon címén juhonként 120 forinttal számított összegnél; c) önálló szellemi foglalkozást folytatónál a nyers bevétel 40—100%-ánál; d) mező- és erdőgazdasági ingatlan haszon­bérbe-, felesbérbe adónál a haszonbér 90%-ánál, vagy amennyiben a kapott ha­szonbért megnyugtató módon megállapítani nem lehet, a haszonbérbe adott földterület minden aranykoronája után számított 9 kg búza szabadpiaci áron pénzre átszámított ér­tékénél ; e) épületbérbeadónál, adóköteles épület esetében a bérjövedelem 10%-ánál, rendes ideiglenes adómentes épület esetében a bér­jövedelem 30%-ánál, rendkívüli ideiglenes adómentes épület esetében a bérjövedelem 36%-ánál, teljes ideiglenes adómentes épület esetében a bérjövedelem 40%-ánál; f) a Vhr. 9. §-ának (4) bekezdésében em­lített részesgazdálkodónál a kapott bér 70%-ánál. (3) Az évi 100 forintot meg nem haladó adóköteles tisztajövedelmet adóztatni nem kell,-

Next

/
Thumbnails
Contents