Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 11. szám

11. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 125 A Legfelsőbb Bíróság XIX. számú elvi döntésében kimondotta, hogy az igazgatási eljárás során a felek között létrejött egyezség esetében sem keletkezik olyan igazgatási határozat, amelynek végrehajtása révén az igazgatási osztály hatósági úton a kártalanítás kifizetését szorgalmazhatná. Az igazgatási osztály a kártalanítás tárgyában az ajánlattól eltérő kötelezést tartalmazó határozatot nem hoz, ezért a kártalanítás kifizetését — végrehajtás formájában — alaphatározat hiányában nem szorgalmazhatja. Az egyezség polgári jogi jellegéből következik a kisajátítást szenvedőnek az a joga, hogy az egyezségileg megállapított, illetőleg a felajánlott és esedékes összeg megfizetése iránti követelését perrel érvényesítse. Ha a bíróság megállapítja, hogy a kisajátító részéről a késedelem fennáll, tehát a határozat jogerőre emelkedett és a jogerőre emelkedéstől számított 30 nap már eltelt, a kisajátítót az egyezségileg megállapított, illetőleg a felajánlott, de ki nem fizetett öszezeg megfizetésére kötelezheti. t d) Függő termésben okozott kár és zöldleltéri értékben okozott kár megállapítása; kifizetésének határideje és kifizetésének szorgalmazása. A tvr. 14. §-ának (4) bekezdése szerint a függő termésben okozott kár összege tekintetében a kisajátítási eljárást, lefolytató igazgatási osztály a birtokbaadástól számított 30 napon belül végérvényesen határoz. A megállapított összeget a kisajátító a határozat keltétől számított 60 napon belül köteles megtéríteni. A P. M. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján a kisajátított ingatlanon levő zöldleltári értékért a tényleges kárnak megfelelő kártalanítást kell fizetni. Az idézett jogszabályok rendelkezéseiből megállapítható, hogy a 'függő termésben okozott kár és a zöldleltári értékben okozott kár megállapítása az igazgatási osztályok feladata, tehát az igazgatási osztályoknak ebben a vonatkozásban kártalanítást megállapító hatáskörük van. A függő termésben és a zöldleltári értékben okozott kár megállapításánál az igazgatási osztálynak a mezőgazdasági osztály javaslatát figyelembe kell vennie. Elmaradt haszon címén kártalanítás csak akkor fizethető; ha a kisajátítás időpontiában a gazdasági év várható terméseredménye már megállapítható. A zöldleltári értékben okozott kár és a függő termésben, okozott kár megállapítása felől az igazgatási osztály érvényesen határoz. Ez azt jelenti, hogy az igazgatási osztály határozata ellen fellebbezési jogot biztosítani nem lehet és az ilyen jellegű kártalanítás tárgyában a bírói út sem vehető igénybev Á gyakorlati munkában előfordul, hogy az igazgatási osztály ilyen jellegű kártalanítást megállapító határozata ellen a kisajátítást szenvedők fellebbezéssel, vagy panasszal élnek. E beadyányok elbírálásával kapcsolatban kialakult gyakorlat nem egységes. A beadványokat az 1957. évi IV. tv.4 4 Az idézett törvény a Tanácsok Közlönye 1937. évi 38. számában jelent meg. 49. §-a alapján kell elbírálni. Eszerint, ha az ügyben a fellebbezést jogszabály kizárta, a sérelem orvoslására előterjesztett kérelmet panaszbeadványként kell elbírálni. A panaszbeadványkánt történő elbírálás szabályait az államigazgatási eljárási törvénynek a panaszeljárásra vonatkozó rendelkezései tartalmazzák. A függő termésben és a zöldleltári értékben okozott kár összegét a kisajátító 60 napon belül köteles megtéríteni. A fizetési kötelezettségnek a megadott haláridő alatti nem teljesítése esetén a határozat végrehajtása az igazgatási osztály feladata. Az igazgatási osztály ugyanis ez esetben a kártalanítás összegét megállapítja, ezért a saját határozatát nem teljesítés esetén végre is kell hajtania. A határozat végrehajtására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadók. Gyakran előfordul, hogy az igazgatási osztályok a kisajátítási terv jóváhagyását és a függő termésben, illetőleg a zöldleltári értékben okozott kár megállapítását egy határozatban foganatosítják. Ennek jogi akadálya nincsen. Ilyen esetben azonban a határozat rendelkező részében ki kell mondani, hogy a hatáix>zatnak a függő termésben, illetőleg a zöldleltári értékben okozott kár megállapítása tárgyában tett intézkedése ellen fellebbezési jogot gyakorolni nem lehet, a bírói út igénybevételére lehetőség nincs, ezt a kártalanítási összeget a kisajátítónak 60 napon belül kell kifizetnie. 8. Lakóházépítési kötelezettség elrendelése. Az M. T. rendelet 16. §-ának (4) bekezdése szerint a kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult hatóság a kisajátítást megállapító határozatban köteles megjelölni azt, hogy a kisajátító a lebontott lakás helyett hol kötess az új lakást feléoíteni. Az intézkedés célja a lakásalap megóvása, illetve csökkenésének megakadályozása. A lakások más célra történő felhasználását egyébként is jogszabály tiltja. Ha tehát a kisajátítási eljárás lakóépületet is érint, a lakásalap csökkenésének megakadályozása érdekében a kisajátítót új lakóház felépítésére kell kötelezni. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a lakás a kisajátítás után nem lakásként kerül felhasználásra. Nem kell a kisajátítót új lakóház feléoítésére kötelezni, ha a kisajátítás állami lakásépítés céljára [tvr. 1. § (2) bekezdés t) ponti történik. A kisajátító a lakóházépítési kötelezettségen túl a lakásban lakó bérlő (használó) részéré megfelelő cserelakást is köteles biztosítani. Természetesen annak nincsen akadálya, hogy a kisajátító a lakóházépítési kötelezettség teljesítésével keletkezett lakást jelölje meg megfelelő cserelakásként a kisajátított házingatlanban lakó bérlő (használó) elhelyezése céljára. A kisajátítási eljárásban a lakásalap védelmét feltétlenül biztosítani kell, a lakóházépítési kötelezettség érvényesítésétől tehát eltekinteni nem lehet,