Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 11. szám

11. szám, TANÁCSOK KÖZLÖNYE 123 4. Kisajátítást engedélyező és elrendelő határozat hozatala, kézbesítése. a) Egyes igazgatási osztályok a kisajátítás engedélyezése és elrendelése jogintézményét mellőzik és a kisajátító kérelmére engedélyező és elrendelő határozat hozatala nélkül kisajátítást megállapító határozatot hoznak. Ilyen gyakorlat kialakítására kizárólag akkor kerülhet sor, amikor a kisajátító az M. T. rendelet 7. §-ában meghatározott módon minden egyes kisajátítást szenvedővel előzetes egyezséget kötött és az eljárásban hozandó határozat elleni fellebbezési jogukról írásban és kifejezetten mindannyian lemondottak. Ha ezek a feltételek nincsenek meg, a kisajátítást engedélyező és elrendelő határozat meghozatalát mellőzni nem lehet. A kisajátítást engedélyező és elrendelő határozattal az igazgatási osztály a tvr. 9. §-ának (3) bekezdése alapján köteles megkeresni a telekkönyvi hatóságot a kisajátítási jog telekkönyvi feljegyzése végett. b) A tvr. rendelkezései szerint a kisajátítási kérelem tárgyában kisajátítást engedélyező és elrendelő határozatot kell hozni. A tvr. és az M. T. rendelet nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezéseket, hogy a kisajátítást engedélyező és elrendelő határozatot a kisajátítást szenvedő részére kézbesíteni kell és nem határozza meg a jogorvoslati kérelem határidejét. A jogszabályok hézagos rendelkezéseiből egyes igazgatási osztályok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a határozatot nem kell kézbesíteni és a határozat elleni jogorvoslati lehetőség lényegében azonos az M. T. rendelet 19. §-ában meghatározott észrevételezési jog gyakorlásával. Ez az álláspont nem helyes. A 48/1957. (VIII. 13.) Korm. számú rendelet 2. §-ának (3) bekezdése szerint az M. T. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében említett jogorvoslati kérelmet a határozat kézbesítésétől számított 8 nap alatt kell előterjeszteni. 5. A kisajátítási terv észrevételezése. Az M. T. rendelet 9—10. §-aiban meghatározott módon a kisajátítási tervet az érdekeltekkel közölni kell. Ettől eltekinteni csak akkor lehet, ha a kisajátító a kisajátítást szenvedőkkel az M. T. rendelet 7. §-a alapján előzetes egyezséget kötött. Helyes az a gyakorlat, hogy a kisajátítást engedélyező és elrendelő határozatot a kisajátítást szenvedők részére a megtekintési lehetőségről szóló értesítéssel együtt kézbesítik. A hivatkozott §-okban meghatározott határidőket megrövidíteni nem lehet. A szóban előterjesztett észrevételekről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A határidők lejárta után a kisajátítási tervet az eljáró hatósághoz az észrevételekkel együtt azonnal vissza kell küldeni. 6. A kártalanítás kifizetése feltételeként meghatározott adóigazolás beszereztetése. Az M. T. rendelet 27. §-a alapján kártalanítási összeg kiutalása előtt a kisajátítást szenvedő az illetékes pénzügyi hatóság által kiállított - bizonyítvánnyal köteles igazolni, hogy közadótartozása, illetve köztartozása nincs. Ha a kisajátítást szenvedőnek ilyen tartozása van, akkor a kártalanítási összegből elsősorban ezeket kell kiegyenlíteni és csak a fennmaradó összeget lehet a kisajátítást szenvedő részére kiutalni. Az adóigazolás beszereztetésével kapcsolatos igazgatási gyakorlat nem egységes. Egyes igazgatási osztályok kötelezik, mások figyelmeztetik a kisajátítókat, hogy a kártalanítási összeg kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a kisajátító előtt a kisajátítást szenvedők az adóigazolásokat bemutatják. Ez a gyakorlat nem törvényes. A kártalanítási összeg kifizetése feltételeként meghatározott adóigazolás beszereztetése (nem beszerzése!) az igazgatási osztályok kötelessége. Ez az álláspont a P. M. rendelet 3. §-ának (5) bekez-r déséből következik, amely szerint a kisajátítási eljárást lefolytató igazgatási osztály a kisajátítást megállapító határozatában részletesen (tartozásonként) köteles feltüntetni, hogy a kisajátító a kártalanítási összegből milyen összeget és hova köteles átutalni a kisajátítást szenvedő tartozásainak és hátralékainak kiegyenlítésére, és mennyi az az Összeg, amely a kisajátítást szenvedő részére kifizetésre kerülhet. Nélkülözhetetlen ezért, hogy az igazgatási osztály legkésőbb az egyezségi tárgyaláson a kisajátítást szenvedők figyelmét felhívja az adóigazolás beszerzésére és az igazolásoknak az igazgatási osztályhoz történő benyújtására. Amennyiben nem minden kisajátítást szenvedő tesz eleget ennek a kötelezettségnek, akkor kerülhet sor arra a jelenleg folytatott gyakorlatra, hogy az igazgatási osztály a kisajátítót figyelmezteti, hogy a kártalanítási összeg kifizetését csak akkor foganatosítsa, ha a kisajátítást szenvedők előtte nemleges adóigazolást mutatnak be. Ilyen kivételes eljárásra azért kell lehetőséget biztosítani, hogy egyes kisajátítást szenvedők hanyagsága, vagy nemtörődömsége miatt a többi kisajátítást szenvedet a kifizetés elhúzódásával hátrány ne érje. 7. Az igazgatási osztály szerepe a kártalanításban. a) Az egyezség létrehozásának megkísérlése. Az M. T. rendelet 13. §-ában meghatározott rendelkezés szerint, ha az igazgatási osztály a kisajátító által felajánlott összeget nem tartja megfelelőnek, a kártalanításra vonatkozó P. M. rendeletben megállapított keretek között az általa indokoltnak tartott áron is'megkísérelheti a felek között az egyezség létrehozását,