Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 10. szám

114 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám. lélősség egyetemleges, gondatlan károkozás esetén közrehatásuk arányában tartoznak felelősséggel. (2) Mentesül a felelősség alól az az intézőbizottsági és ellenőrzőbizottsági tag, aki a kártokozó határozat meghozatalában vagy az ilyen intézkedés megtételében nem vett részt, vagy az ilyen határozat, vagy intézkedés ellen szavazott, vagy tiltakozott és tiltakozását az FJK-nak, az intézőbizottsági tag pedig egyidejűleg és elsősorban az ellenőrzőbizottságnak írásban bejelenti. A kártérítési igény — a szándékos károkozás kivételével — a megbízatás megszűntétől számított egy év alatt elévül. (3) Az intézőbizottság és az ellenőrzőbizottság tagjai, valamint a szövetkezet számvitelének vezetője nem. állhatnak egymással házastársi, fel- vagy lemenőágon (szülő, gyermek, unoka stb.), illetőleg oldalágon elsőízig (testvér) rokoni kapcsolatban. A hegyközség gazdálkodása és pénzkezelése. 29. §. (1) A hegyközség bevételei: a) a közgyűlés által megállapított belépési díj, b) a tagok járuléka, amelyet a közgyűlés a közös tevékenységek fedezésére irányoz elő, c) a hegyközség közös felszereléséért, gépeiért, berendezéseiért és szolgáltatásaiért fizetett használati díjak, illetve térítések, d) a közös gazdálkodásból, értékesítésből, feldolgozásból és más közös tevékenységből eredő bevételek, e) a hegyközség, közérdekű szőlő- és gyümölcstermelő tevékenységéért a nem tag termelők részéről — a községi tanács kivétele alapján — a befolyt hozzájárulás. (2) A belépési díj összegét a közgyűlés állapítja meg és azt a tag a felvételekor tartozik befizetni. (3) A járulékot a tagok a hegyközségi érdekeltségbe tartozó földterületek nagysága arányában a közgyűlés által megállapított mértékben fizetik. A járulékok összegét a közgyűlésnek úgy kell megállapítania, hogy azok lehetőleg egész évben fedezzék az előirányzott közérdekű költségeket. (4) A hegyközség közös felszereléséért és szolgáltatásokért a hegyközségi tagok és kívülállók által fizetendő díjak nagyságát a közgyűlés határozza meg. Jövedelemelosztás. 30. §. (1) A hegyközség bevételei, valamint az ezek felhasználásával létesített berendezések és felszerelések, a Vtrejött fel nem osztható közös gazdasági alap és az üzemviteli alap i a hegyközség vagyona, amellyel a hegyközség rendelkezik. (2) A közös gazdálkodásból származó bevételekből teljesíteni kell a közös kötelezettségeket, köztük elsősorban az esedékes köztartozásokat, ki keü egyenlíteni a termeléssel kapcsolatos közös költségeket, ideértve a közös használatba adott föld után a tagot megillető használati díjat is, és üzemviteli alapként félre kell tenni (a közgyűlés által meghatározott módon pénzben vagy természetbeniekben) a folyamatos termeléshez szükséges anyagi eszközöket. A fennmaradó rész a tagok között kiosztható jövedelem, amelyet a közös tevékenységben való részvétel arányában, a teljesített munka és vagyoni érdekeltség szerint osztjuk fel a közgyűlés határozata alapján az alábbiak szerint:12 a) a közösen telepített és művelt szőlő- és gyümölcsös jövedelmének a fel nem osztható közös gazdasági alap gyarapítására fordított összegen felül fennmaradó részének felét a közös telepítésben dolgozó tagok között kell a végzett munkájuk arányában felosztani, míg a másik felét hegyközségünk összes tagjai között kell területük arányában szétosztani. b) A hegyközség egyéb közös üzemágainak jövedelmét az a) pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell felosztani. Ha a közös tevékenység veszteséges, a veszteséghez a tagok az egyéni használatban levő földterületük arányában tartoznak hozzájárulni. (3) A közgyűlés a vonatkozó rendelkezések* betartásával évközi előlegek fizetését is elhatároz-4 hatja. (4) Az egyéni tulajdonokban (használatban) és művelésben levő szőlő-, gyümölcsös- és szántóterületről a termést ki-ki egyénileg takarítja be.13 31. §• (1) A hegyközség gazdálkodási időszaka azonos a naptári évvel. Az első gazdálkodási év az alakulás napjával kezdődik és a naptári év végéig tart. (2) A hegyközség köteles minden naptári évre a feladatokat feltüntető éves működési tervet, valamint a bevételeket és kiadásokat tartalmazó költségvetést, továbbá minden év végén mérleget, eredménykimutatást és éves beszámolót készíteni. (3) A hegyközségnek folyamatos könyvelést kell vezetnie, amely kimutatja vagyonának állagát és összetételét (leltárt és mérleget), ezek változásait. A nem valamennyi tag által végzett közös tevékenységről elkülönített számadást kell vezetni és annak eredményét külön kell kimutatni. A hegyközség feloszlása, megszűnése, működési engedély megvonása. 32. §. (1) Megszűnik a hegyközség: a) más önálló hegyközséggel, szakszövetkezettel való egyesüléssel, vagy abba való beolvadással, b) mezőgazdasági termelőszövetkezetté történő átalakulással, 12 A közös termelőtevékenységben teljesített munka elszámolása munkaegység vagy teljesítménybér vagy más, a szocialista elosztás elvének alkalmas módon történhet. 13 Ha a hegyközség elhatározza a közös szántóföldi növénytermesztést, a jövedelem felosztásánál a szántóföldről közösen betakarított növényeknél átlagelosztást kell alkalmazni a tagok vetéstervének arányában.