Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 6. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám lefjegyre slb.). A díjszabásban előírt kedvezmények nem szolgáltathatók ki félárú jegy váltására jogosító igazolvány alapján. Dolgozók menetkedvezménye. (4) A dolgozók heti- és havijegye, továbbá a dolgozók hazautazására rendszeresített menettérti jegykedvezmény gyors- és sebesvonaton vagy 1. kocsiosztályon csakis a díjszabásban előírt menetdíjkülönbözetnek a megfizetése ellenében használható fel. Ezekben az esetekben a közszolgálati dolgozók birtokában levő igazolvány nem vehető figyelembe. Szakszervezeti kedvezmény igényhevételének tilalma. (5) Az 1. § (1) a)—f) pont szerint a közszolgálati dolgozók, illetőleg a nem közszolgálati munkaviszonyban álló, férje után igazolvánnyal rendelkező feleség fizetéses szabadság tartama alatt a szakszervezeti 50%-os kedvezményre nem jogosult. Hitelezett utazások. (6) Az egyes szervek részére engedélyezett hitelezett utazásokra rendszeresített utalvánnyal utazó közalkalmazottaknál, ha a birtokukban levő utalványon feltüntetett vonatnemnél gyorsabb vonatnemen, illetőleg drágább kocsiosztályban utaznak, a készpénzben fizetendő menetdíjkülönbözet elszámolását az őket megillető 50%-os kedvezménnyel kell végrehajtani. Tíz éven aluliak kedvezménye. (7) A közszolgálati dolgozók 10 éven aluli gyermekei is csak 50%-os kedvezményre jogosultak, ezek arcképes igazolvány birtokában, további kedvezményt nem kaphatnak. Menetdíj, bírság számítása. 20. §. (1) Az igazolvány alapján kiszolgáltatandó menetjegy árát a Magyar Vasúti Személy-, Poggyász- és Expresszárudíjszabás II. rész I. Szakaszban előírtak szerint kell megállapítani, az 50%-os kedvezmény figyelembevételével. (2) A Magyar Vasúti Személy-, Poggyász- és Express zárudíjszabás I. Részben megállapított pótdíjakat és bírságokat a közszolgálati igazolvánnyal rendelkező dolgozóknál is teljes összegben kell számítani. Poggyász bevitele a személykocsiba. 21. §. A félárú menetjeggyel rendelkező utas is a Magyar Vasúti Személy-, Foggyász- és Expresszárudíjszabás I. Részében meghatározott súlyú és a díjszabásban előírt kézi poggyászt jogosult magával vinni utazása alkalmával. Igazolvány érvényesítése más közlekedési vállalatra. 22. §. (1) Az igazolvány a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút vonalán évi 12,— Ft, az Állami Erdei Vasutak vonalán pedig évi 2,— Ft külön érvényesítési díj befizetése ellenében jogosít 50%-os mérséklésú utazási kedvezmény igénybevételére. (A) AZ igazolvány a Budapesti Helyi Érdekű Vasút és a „MAHART" dunai, tiszai és balatoni vonalán külön érvényesítési díj nélkül félárú menetjegy váltására jogosít. (Ez az összefoglalás az 1957—1960-ig e tárgyban kiadott valamennyi rendelkezést tartalmazza.) Vegyes rendelkezések Községfejlesztési hozzájárulás. KÉRDÉS: Ha a csak lakóházzal rendelkezőknél a hazadó és a ház esetleges bérbeauasa utáni általános jövedelemadó kivetése nem ugyanazon a helyen (községben, varosban) történt, a község)emésztési hozzájárulási az adózó lakóhelyén, vagy pedig a haz fekvése helyen kell-e kivetni? VÁLASZ: A csak házadót és a ház bérbeadása után általános jövedelemadót fizetó adózók esetében a közstgfejlesztési hozzájárulást a 182/1959. (P. K. 31.) P. M. sz. utasítás* 3. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával keil Kivetni akkor is, ha a házadó és a jövedelemadó előírása nem ugyanabban a helységben történt. Ebből következik, hogy annak az elbirálasánál, vajon a szóbanlorgó adóalany tételes, vagy százalékos községíejlesztési hozzájárulás fizetésére köteles-e, a házadót és a lakóheiyen kivetett általános jövedelemadót össze kell adni. Ha a házadó és a ház bérbeadása utáni általános jövedelemaüó együttes összege 1.500 Ft alatt van, a tételes községíejlesztési hozzájárulást — figyelemmel a 182/1959. (P. K. 31.) P. M. sz. utasítás 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra — a lakóhelyen kell kivetni, az ott érvényes tanácshatározatnak megielelően. Ha a házadó és a ház bérbeadása utáni általános jövedelemadó együttes összege 1.500 Ft, vagy ennél több, százalékos községíejlesztési hozzájárulást kell kivetni, ugyancsak a lakóhelyen. A házadó után kivetett községíejlesztési hozzájárulást tehát a ház fekvése helyén törölni kell abban az esetben, ha az adózó igazolja, hogy lakóhelyén a ház bérbeadása utáni általános jövedelemadó alapján terhére községfejlesztési hozzájárulást vetettek ki. Természetesen, ha az adózónak egyéb jövedelemforrásból is van jövedelme (mezőgazdasági ingatlan, egyéb), a házadót a községfejlesztési hozzájárulás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Pénzügyminisztérium. Az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági tanulók 1961 62. tanévi felvételéről. (Nem teljes szöveg.) 1. Kik jelentkezhetnek ipari vagy kereskedő tanulónak? Ipari vagy kereskedő tanulónak azok a 14—16 éves (érettségizetteknél 17—19 éves) fiatalok jelentkezhetnek, akik legalább az általános iskola VIII. osztályát eredményesen elvégezték és egészségileg a választott szakma követelményeinek megfelelnek. Egyes szakmákra alacsonyabb végzettségű fiatalok is jelentkezhetnek. 2. Milyen iratok szükségesek a jelentkezéshez? a) Születési anyakönyvi kivonat. b) Legmagasabb iskolai végzettséget tanúsító iskolai bizonyítvány. c) A kérvényező egészségi állapotát tanúsító orvosi bizonyítvány, az ún. szűrővizsgálatról. Amennyiben a tanuló 16. életévét betöltötte, születési anyakönyvi kivonatát csatolnia nem kell. Ezek a fiatalok felvételük alkalmával személyi igazolványukat kötelesek felmutatni. 3. Ipari tanuló-otthenba való elhelyezés. Otthont kaphatnak elsősorban az állami gondozott fiatalok. A továbbiakban otlhoníérőhelyet csak egyes szakmák tanulói kaphatnak. így elsősorban a vájár szakmára jelentkezők, továbbá a kőműves és kohász tanulók, kisebb számban az öntő, kovács, hajókovács és asztalos tanulók is. Bangó Sándor s. k., MÁ V vezérigazgatóhelyettes * Az utasítás Tanácsok Közlönye 1959. évi 83. számában jelent meg.