Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 5. szám

5. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE A föídműveiésügyi miniszter és az élelmezésügyi miniszter 2/1961. (Mg. É. 3.) F. M. számú együttes utasítása a termeltetés és felvásárlás területén a szerződéses fegyelem megszilárdításáról. A szerződéses fegyelem megszilárdítása érdekében — a könnyűipari miniszterrel és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben — a következő utasítást •djuk ki: A Kormány foglalkozott a szerződéses fegyelem megszilárdításának szükségességével és a 2,085/14)60. (XI. 18.) Korm. számú határozatában elrendelte: a termeltető és felvásárló vállalatok szerződéskötési és átvételi munkájukat úgy végezzék, hogy az ösztönzőleg hasson a termelés fejlődésére, a népgazdasági célkitűzések megvalósítására. A termelés színvonalának emelése, a mezőgazdasági termelés tervszerű befolyásolása, a falu és a város, a mezőgazdaság és az ipar közötti szervezett kapcsolatok megerősítése, valamint az állami készlet gyűjtés szempontjából a termelési és a terményértékesítési szerződések jelentősége kiemelkedő. A központi árukészletek terv szerinti biztosítása nagymértékben a növénytermelési, az állatnevelési és hizlalási, valamint a terményértékesítési szerződések útján érhető el. A szerződéses rendszer fontossága a termelőszövetkezelek számának és területének lényeges gyarapodásával tovább növekedett; különösen nagy jelentőségű a termelőszövetkezetek jövedelmező gazdálkodásának kialakításában, valamint az ipar nyersanyagszükségletének és az exportszükségletnek, a jó minőségű vetőmagellátásnak, továbbá a lakosság élelmiszerekkel való ellátásának biztosításában. A szerződéses növénytermelésre, állatnevelésre és hizlalásra, valamint a terményértékesítésre vonatkozó alapvető rendelkezéseket az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 410—422. f-ai, valamint a 24/1960. (V. 10.) Korm. számú rendeleti tartalmazza. Az említett jogszabályokban foglalt felhatalmazások alapján kiadott 14/1960. (V. 10.) F. M. számút és a 8/1960. (VI. 24.) Élm. M. számú rendeleteks egyrészt a növénytermelés, másrészt a vágóállatok nevelésére és hizlalására, továbbá a terményértékesítésre kötött szerződések teljesítését biztosító kötbér és késedelmi kamat mértékének megállapításáról rendelkeznek. A növénytermelési szerződéssel kapcsolatos vitás ügyek, eldöntésére Jogosult szervek és szakértők kijelölését a 27/1960. (XII. 11.) F. M. számú rendelet8 tartalmazza. A felsorolt jogszabályok meghatározzák a szerződő felek Jogait és kötelezettségeit, a kötelezettségek teljesítését mindkét oldalról biztosító eszközöket, a szerződéskötésből eredő jogviták eldöntésének szabályait és a viták eldöntésére jogosult szerveket. A szerződéses termeltetés irányításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 50/1959. (Mg. É. 30.) FM számú utasítás a szerződéses növénytermesztés irányításában reszt vevő igazgatási szervek feladatkörét szabályozza. Az említett jogszabályok alkalmasak arra, hogy a termelési és átvételi célkitűzéseket elősegítsék. Ennek ellenére az utóbbi időben az említett jogszabályokban foglaltak végrehajtása terén a szerződést kötő vállalatok, szövetkezeti szervek és termelők, továbbá a tanácsok végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) részéről lazaságok tapasztalhatók. A szerződést kötő vállalatoknál és szövetkezeti szerveknél megállapított főbb hiányosságok a következők: — egyes esetekben a kiadott rendelkezések megszegésével kötnek szerződéseket; — gyakran nem tartják meg az előleg, a természetbeni Járandóság folyósítására, az átvételre,, valamint az egyéb kötelezettségek teljesítésére megállapított határidőket; — a szerződéskötésnél és az átvételnél nem tartják meg a felvásárlás területén az állami fegyelem megszilárdításái Az Idézett rendeleteket a Tanácsok Közlönye 1960. évi 82. szám közli. . 2 A rendelet « Tanácsok Közlönye 1960. évi 41. számában íelent s A rendeletet lásd a Tanácsok Közlönye 1900, évi 79, Hámában, ró! kiadott 83/1957. (Élip. É. 50.) Élm. M. számú és a 126/ 1958. (Élip. É. 17.) Élm. M. számú utasításokban foglaltakat; — nem szorgalmazzák kielégítően a szerződéses kötelezettségek teljesítését; — késedelem esetén sokszor, egyes esetekben pedig még meghiúsulás esetén sem érvényesítik a termelőkkel szemben a kötbérigényt; — késedelmesen hajtják be szerződésszegés esetén az előleget és az egyéb kintlevőségeket; — nem vezetik mindenütt naprakészen a szerződéskötésekről és a teljesítésekről szóló nyilvántartásokat; — nem ellenőrzik megfelelően a termény és a termék átvételét végző dolgozók munkáját, s így előfordul, hogy az átvevők a szerződésben előírt feltételeknek megfelelő terményt és terméket egyáltalán nem, vagy nem az érvényes rendelkezéseknek megfelelően veszik át. A termelők részéről gyakrabban előforduló főbb hiányosságok, hogy egyes termelők — olyan cikkeknél, amelyeknél a szabadpiaci ár kedvezően alakul (pl. baromfi, bor, burgonya stb.) a szerződéssel lekötött terményt, terméket, vagy annak egy részét a szabadpiacon értékesítik; — főként zöldségféléknél a primőrtermés átadási időszakában nem teljesítik szerződéses kötelezettségüket, a tömegmennyiség átadási időszakában viszont nagy menynyiségben kívánnak az állam részére terményt átadni; — a műtrágyajuItatással összekapcsolt kukoricaértékesítési szerződéseknél akadályközléssel élnek olyan esetekben is, amikor termésük a teljesítést lehetővé tette volna; — sertéshizlalási szerződéseiket a következő évre áthúzódóan, késedelmesen teljesítik. A szerződéses fegyelem megszilárdításával kapcsolatban feladatok hárulnak a szakigazgatási szervekre is. A termelési, illetőleg a terményértékesítési szerződések alapján indult kötbérperekben a termelők a nemteljesítéssel kapcsolatos vétlenségüket a legtöbb esetben a szakigazgatási szervek által kiállított igazolásokkal bizonyítják. A szerződéses fegyelem kétoldalú érvényesítése szükségessé teszi, hogy a szakigazgatási szervek ilyen igazolásokat csak alapos indokok alapján adjanak ki, mert a helytelen szemléletből fakadó és csupán az egyik fél érdekeit szem előtt tartó intézkedések lazítják a szerződéses fegyelmet és sok esetben hatósági segítséget .adnak a szerződéses kötelezettség alól való egyoldalú és joghátrány nélküli mentesítéshez. Előfordul, hogy a szerződő felek között a minőséggel kapcsolatban keletkezett vitában a vita eldöntésére jogosult szerv figyelmen kívül hagyja a szerződésnek a minőségi követelményeket tartalmazó részét. Rosszabb minőségű terményt jobb minőségűnek jelöl meg, ami által az állam terhére többletköltséget okoz, de előfordul az ellenkező eset is, amikor is a termelőnek okoz hátrányt. A hivatkozott kormányhatározat kifejezésre juttatja, hogy a szerződéses fegyelem megszilárdítása a szerződéses termeltetés és átvétel eredményes végrehajtásának nélkülözhetetlen eszköze. Ezért a vállalatok és a termelők szerződéses viszonyában — a kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatok mellett — annak az alapvető elvnek kell érvényesülnie, hogy a szerződés kölcsönös jogokkal és kötelezettségekkel jár, az abban vállalt kötelezettségeket tehát mindkét félnek — a szerződés feltételei szerint — az előírt jogkövetkezmények terhe mellett teljesítenie kell. Az ilyen szemlélet kialakítása növeli a bizalmat a termelők körében a termeltető, megrendelő és vevő vállalatok iránt, s a vállalatok részére is nagyobb biztonságot jelent a teljesítések szempontjából. Mindezek egyben elősegítik a szerződéses rendszer útján elérni kívánt célok megvalósítását. A szerződéses fegyelemnek a termeltető, a megrendelő és a vevő vállalatok részéről történő megszilárdítása érdekében utasítjuk az érdekelt vállalatok igazgatóit és a szakigazgatási szervek vezetőit, hogy az itt felsorolt — és szakmai területükön tapasztalt egyéb — hiányosságok felszámolására a szükséges intézkedéseket tegyék meg és azok végrehajtását ellenőrizzék. Keserű János s. k. Dr. Sághy Vilmos s. k. földművelésügyi élelmezésügyi . ^ miniszterhelyettes miniszterhelyettes