Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 5. szám

5. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE A föídműveiésügyi miniszter és az élelmezésügyi miniszter 2/1961. (Mg. É. 3.) F. M. számú együttes utasítása a termeltetés és felvásárlás területén a szerződéses fegyelem megszilárdításáról. A szerződéses fegyelem megszilárdítása érdekében — a könnyűipari miniszterrel és a Szövetkezetek Országos Szö­vetsége elnökével egyetértésben — a következő utasítást •djuk ki: A Kormány foglalkozott a szerződéses fegyelem megszi­lárdításának szükségességével és a 2,085/14)60. (XI. 18.) Korm. számú határozatában elrendelte: a termeltető és felvásárló vállalatok szerződéskötési és átvételi munkáju­kat úgy végezzék, hogy az ösztönzőleg hasson a termelés fejlődésére, a népgazdasági célkitűzések megvalósítására. A termelés színvonalának emelése, a mezőgazdasági ter­melés tervszerű befolyásolása, a falu és a város, a mező­gazdaság és az ipar közötti szervezett kapcsolatok megerő­sítése, valamint az állami készlet gyűjtés szempontjából a termelési és a terményértékesítési szerződések jelentősége kiemelkedő. A központi árukészletek terv szerinti biztosí­tása nagymértékben a növénytermelési, az állatnevelési és hizlalási, valamint a terményértékesítési szerződések útján érhető el. A szerződéses rendszer fontossága a termelőszö­vetkezelek számának és területének lényeges gyarapodásá­val tovább növekedett; különösen nagy jelentőségű a ter­melőszövetkezetek jövedelmező gazdálkodásának kialakí­tásában, valamint az ipar nyersanyagszükségletének és az exportszükségletnek, a jó minőségű vetőmagellátásnak, to­vábbá a lakosság élelmiszerekkel való ellátásának biztosí­tásában. A szerződéses növénytermelésre, állatnevelésre és hizla­lásra, valamint a terményértékesítésre vonatkozó alapvető rendelkezéseket az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 410—422. f-ai, valamint a 24/1960. (V. 10.) Korm. számú rendeleti tartalmazza. Az említett jogszabályokban foglalt fel­hatalmazások alapján kiadott 14/1960. (V. 10.) F. M. számút és a 8/1960. (VI. 24.) Élm. M. számú rendeleteks egy­részt a növénytermelés, másrészt a vágóállatok nevelésére és hizlalására, továbbá a terményértékesítésre kötött szer­ződések teljesítését biztosító kötbér és késedelmi kamat mértékének megállapításáról rendelkeznek. A növényter­melési szerződéssel kapcsolatos vitás ügyek, eldöntésére Jogosult szervek és szakértők kijelölését a 27/1960. (XII. 11.) F. M. számú rendelet8 tartalmazza. A felsorolt jogszabályok meghatározzák a szerződő felek Jogait és kötelezettségeit, a kötelezettségek teljesítését mindkét oldalról biztosító eszközöket, a szerződéskötésből eredő jogviták eldöntésének szabályait és a viták eldönté­sére jogosult szerveket. A szerződéses termeltetés irányításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 50/1959. (Mg. É. 30.) FM számú utasítás a szerződéses növénytermesztés irányításában reszt vevő igazgatási szervek feladatkörét szabályozza. Az említett jogszabályok alkalmasak arra, hogy a ter­melési és átvételi célkitűzéseket elősegítsék. Ennek ellenére az utóbbi időben az említett jogszabá­lyokban foglaltak végrehajtása terén a szerződést kötő vál­lalatok, szövetkezeti szervek és termelők, továbbá a taná­csok végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei (a to­vábbiakban: szakigazgatási szerv) részéről lazaságok ta­pasztalhatók. A szerződést kötő vállalatoknál és szövetkezeti szervek­nél megállapított főbb hiányosságok a következők: — egyes esetekben a kiadott rendelkezések megszegésé­vel kötnek szerződéseket; — gyakran nem tartják meg az előleg, a természetbeni Járandóság folyósítására, az átvételre,, valamint az egyéb kötelezettségek teljesítésére megállapított határidőket; — a szerződéskötésnél és az átvételnél nem tartják meg a felvásárlás területén az állami fegyelem megszilárdításá­i Az Idézett rendeleteket a Tanácsok Közlönye 1960. évi 82. szám közli. . 2 A rendelet « Tanácsok Közlönye 1960. évi 41. számában íelent s A rendeletet lásd a Tanácsok Közlönye 1900, évi 79, Hámában, ró! kiadott 83/1957. (Élip. É. 50.) Élm. M. számú és a 126/ 1958. (Élip. É. 17.) Élm. M. számú utasításokban foglalta­kat; — nem szorgalmazzák kielégítően a szerződéses kötele­zettségek teljesítését; — késedelem esetén sokszor, egyes esetekben pedig még meghiúsulás esetén sem érvényesítik a termelőkkel szem­ben a kötbérigényt; — késedelmesen hajtják be szerződésszegés esetén az előleget és az egyéb kintlevőségeket; — nem vezetik mindenütt naprakészen a szerződésköté­sekről és a teljesítésekről szóló nyilvántartásokat; — nem ellenőrzik megfelelően a termény és a termék átvételét végző dolgozók munkáját, s így előfordul, hogy az átvevők a szerződésben előírt feltételeknek megfelelő terményt és terméket egyáltalán nem, vagy nem az érvé­nyes rendelkezéseknek megfelelően veszik át. A termelők részéről gyakrabban előforduló főbb hiá­nyosságok, hogy egyes termelők — olyan cikkeknél, amelyeknél a szabadpiaci ár kedve­zően alakul (pl. baromfi, bor, burgonya stb.) a szerződés­sel lekötött terményt, terméket, vagy annak egy részét a szabadpiacon értékesítik; — főként zöldségféléknél a primőrtermés átadási idő­szakában nem teljesítik szerződéses kötelezettségüket, a tömegmennyiség átadási időszakában viszont nagy meny­nyiségben kívánnak az állam részére terményt átadni; — a műtrágyajuItatással összekapcsolt kukoricaértéke­sítési szerződéseknél akadályközléssel élnek olyan esetek­ben is, amikor termésük a teljesítést lehetővé tette volna; — sertéshizlalási szerződéseiket a következő évre áthú­zódóan, késedelmesen teljesítik. A szerződéses fegyelem megszilárdításával kapcsolatban feladatok hárulnak a szakigazgatási szervekre is. A termelési, illetőleg a terményértékesítési szerződések alapján indult kötbérperekben a termelők a nemteljesítés­sel kapcsolatos vétlenségüket a legtöbb esetben a szak­igazgatási szervek által kiállított igazolásokkal bizonyít­ják. A szerződéses fegyelem kétoldalú érvényesítése szük­ségessé teszi, hogy a szakigazgatási szervek ilyen igazolá­sokat csak alapos indokok alapján adjanak ki, mert a hely­telen szemléletből fakadó és csupán az egyik fél érdekeit szem előtt tartó intézkedések lazítják a szerződéses fegyel­met és sok esetben hatósági segítséget .adnak a szerződé­ses kötelezettség alól való egyoldalú és joghátrány nélküli mentesítéshez. Előfordul, hogy a szerződő felek között a minőséggel kapcsolatban keletkezett vitában a vita eldöntésére jogo­sult szerv figyelmen kívül hagyja a szerződésnek a minő­ségi követelményeket tartalmazó részét. Rosszabb minő­ségű terményt jobb minőségűnek jelöl meg, ami által az állam terhére többletköltséget okoz, de előfordul az ellen­kező eset is, amikor is a termelőnek okoz hátrányt. A hivatkozott kormányhatározat kifejezésre juttatja, hogy a szerződéses fegyelem megszilárdítása a szerződéses termeltetés és átvétel eredményes végrehajtásának nélkü­lözhetetlen eszköze. Ezért a vállalatok és a termelők szer­ződéses viszonyában — a kölcsönös bizalmon alapuló kap­csolatok mellett — annak az alapvető elvnek kell érvé­nyesülnie, hogy a szerződés kölcsönös jogokkal és kötele­zettségekkel jár, az abban vállalt kötelezettségeket tehát mindkét félnek — a szerződés feltételei szerint — az elő­írt jogkövetkezmények terhe mellett teljesítenie kell. Az ilyen szemlélet kialakítása növeli a bizalmat a termelők körében a termeltető, megrendelő és vevő vállalatok iránt, s a vállalatok részére is nagyobb biztonságot jelent a tel­jesítések szempontjából. Mindezek egyben elősegítik a szerződéses rendszer útján elérni kívánt célok megvaló­sítását. A szerződéses fegyelemnek a termeltető, a megrendelő és a vevő vállalatok részéről történő megszilárdítása érde­kében utasítjuk az érdekelt vállalatok igazgatóit és a szak­igazgatási szervek vezetőit, hogy az itt felsorolt — és szak­mai területükön tapasztalt egyéb — hiányosságok felszá­molására a szükséges intézkedéseket tegyék meg és azok végrehajtását ellenőrizzék. Keserű János s. k. Dr. Sághy Vilmos s. k. földművelésügyi élelmezésügyi . ^ miniszterhelyettes miniszterhelyettes

Next

/
Thumbnails
Contents