Tanácsok közlönye, 1961 (9. évfolyam, 1-85. szám)

1961 / 4. szám

4. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41 azt a csoportértekezlet V3-0S szótöbbséggel hozta. Az érdekelt indokolt távolléte (betegség, hatósági idézés stb.) ésotén vele szemben kizárást kimondó határozatot hozni nem lehet. A szakcsoport a kilépő, vagy kizárt taggal, vagy elhunyt tag örökösével az év végével számol el. Az elszámoláskor a kilépő, kizárt, vagy elhalt tag járandóságát — ideértve az általa befizetett részjegyeknek a mérleg szerint mutatkozó értékét — tartozásai levonása után kell kiadni. A fel nem osztható közös gazdasági alapot a tag járandóságának kiszámításánál figyelembe venni nem lehet és abból a tag részére kifizetés semmilyen címen nem eszközölhető. III. Közös vagyon. 1. A szakcsoportunk a közös célkitűzések megvalósítása, a nagyüzemi termelőtevékenység fejlesztése érdekében fel nem osztható közös gazdasági alapot, valamint a termelés folyamatosságának biztosítására üzemviteli alapot létesít. A fel nem osztható közös gazdasági alapot a szakcsoport esetleges feloszlása esetén szövetkezeti célra kell felhasználni. 2. A fel nem osztható közös gazdasági alapot a csoportértekezlet által meghatározott mértékben úgy kell évről évre növelni, hogy a fel nem osztható közös gazdasági alapba kell helyezni: a) a tagok egyéni szőlő- és gyümölcs-, valamint bortermésének %-át,8 b) a közös telepítésű szőlő- és gyümölcsös, valamint az egyéb közös tevékenység tiszta jövedelmének legalább 10%-át,° c) az egyéni használatban levő területen termelt termények és termékek közös értékesítése folytán a nagyr üzemi felár szakcsoportot megillető részét, valamint egyéb más kedvezménynek a csoportértekezlet által esetenként meghatározott mértékű összegét. A fel nem osztható közös gazdasági alapba befolyt pénzösszeget kizárólag beruházási célokra szabad felhasználni. 3. Ha a közös termelési tevékenység a munkának csak egy részére terjed ki és a tagok a betakarítást egyénileg végzik, fedezniök kell a termelési költségből rájuk eső részt. •4. A fel nem osztható közös gazdasági alapba kell helyezni, illetve be kell számítani a saját érőfqrrásból, vagy a tagok munkájából évközben végzett közös beruházások, illetőleg közös beszerzések értékét. 5. A jegyzett részjegyek értékét külön részjegyalapban kell nyilvántartani. AJselépési díjat a fel nem osztható közös alaphoz kell csatolni. Jövedelemelosztás. X, Szakcsoportunk intézőbizottsága a közös gazdasági tevékenység eredményéről a gazdasági év végén zárszámadást készít és azt az ellenőrzőbizottság jelentésével együtt elfogadás végett a csoportértekezlet elé terjeszti. A zárszámadásnak tartalmaznia kell az évvégi leltárt, a vagyoni helyzetet feltüntető mérleget és az intézőbizottság beszámolóját. 2. A közös gazdálkodásból származó bevételekből teljesíteni kell a közös kötelezettségeket, köztük elsősorban 8 Ez a mennyiség 5—10% legyen. 9 A tiszta jövedelmet az összes költségek levonása után — ideértve a munkák elvégzéséért kifizetett öszszegeket is — kell megállapítani. az esedékes köztartozásokat, ki kell egyenlíteni a termeléssel kapcsolatos közös költségeket, ideértve a közös használatba adott föld után a tagot megillető használati díjat is, s üzemviteli alapként félre kell tenni (a csoportértekezlet által meghatározott módon, pénzben, vagy természetbeniekben) a folyamatos termeléshez szükséges anyagi eszközöket. A fennmaradó rész a tagok között kiosztható jövedelem, amelyet a közös tevékenységben való részvétel arányában, a teljesített munka és a vagyoni érdekeltség szerint osztjuk fel a csoportértekezlet határozata alapján az alábbiak szerint:10 a) a közösen telepített és művelt szőlő- és gyümölcsös jövedelmének a fel nem osztható közös gazdasági alap gyarapítására fordított összegen felül fennmaradó részének felét a közös telepítésben dolgozó tagok között kell a végzett munkájuk arányában felosztani, míg a másik felét szakcsoportunk összes tagjai között kell területük arányában szétosztani. b) A szakcsoport egyéb közös üzemágainak jövedelmét az a) pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell felosztani. Ha a közös tevékenység veszteséges,. a veszteséghez a tagok az egyéni használatban levő földterületük arányában tartoznak hozzájárulni. A csoportértekezlet a vonatkozó rendelkezések betartásával évközi előlegek fizetését is elhatározhatja. V. A szakcsoport szervei. 1. Szakcsoportunk szervei: a csoportértekezlet, intézőbizottság és ellenőrző bizottság.11 2. Szakcsoportunk legfőbb szerve a csoportértekezlet, amely a tagok összességéből áll. A csopoitértekedet a jogszabályok rendelkezései és a működési szabályzat megtartásával a szakcsoportot érintő bármely kérdésben jogosult dönteni. Határozata minden tagra kötelező. A csoportéitekezletet legalább negyedévenként egyszer össze kell hívni. Ezenfelül is minden olyan esetben össze kell hívni a csoportértekezletet, amikor azt a szakcsoport gazdálkodásának érdeke megkívánja, vagy a tagok 10%-a — de legalább 5 tag — az ellenőrzőbizottság, az fmsz igazgatósága, továbbá a járási tanács vb. írásban kéri. össze kell hívni továbbá a csoportérteke^letet, ha az intézőbizottság, vagy az ellenőrzőbizottság taglétszáma a jogszabályban meghatározott legkisebb mérték, illetőié.? a jelen működési szabályzatban meghatározott létszám alá csökken, vagy azok kiegészítése egyéb okból srükseges. A csoportértekezlet összehívása az intézőbizottság feladata. Ha az intézőbizottság a csoportértekezlet összehívására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a csoportértckezletet a Szövetkezetek "árásí Központja (FJK) hívja össze. 3. Kizárólag a csoportértekezlet hatáskörébe tartozik a működési szabályzat és a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betartásával: a) a működési szabályzat megállapítása és módosítása, b) döntés a tagok felvételéről, kilépésének elfogadásáról és kizárásáról, c) az intézőbizottság elnökének, az intézőbizottság és ellenőrzőbizottság tagjának megválasztása, elmozdítása és visszahívása, 10 Közös termelőtevékenységben teljesített munka elszámolása munkaegység vagy teljesítménybér, vagy más, a szocialista elosztás elvének alkalmas módon történhet. 1 1 Ellenőrzőbizottság választása nem kötelező. Ha a szakcsoport ellenőrzőbizottságot nem választ, a működési szabályzatba az ellenőrzőbizottságra vonatkozó rendelkezéseket, illetőleg utalásokat nem kell felvenni. Ha a szakcsoport ellenőrzőbizottságot nem választ, az ellenőrzés a csoportértekezlet feladata.