Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 3. szám

3. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 21 a) kettővel kevesebb (egy többletszoba esetén) — — — — — — — 120 Ft b) hárommal kevesebb (másfél többletszoba esetén) — — — — — 180 Ft c) néggyel kevesebb (két többletszoba esetén) — — — — — — — 260 Ft d) öttel kevesebb (két és fél többletszoba esetén) — — — — — 350 Ft e) hattal kevesebb (három többletszoba esetén) — — — — — — — 450 Ft j) hatnál több személy esetén minden további személy (fél többletszoba) után személyenként (fél többletszobánként) további — — — — 110 Ft összegű lakbérpótlékot kell a lakás után havonként fizetni. (3) Felhatalmazást kap az építésügyi miniszter és. a pénzügyminiszter, hogy a bérlő által helyreállított, műszakilag megosztott, nem lakás céljára szolgáló helyiségből átalakított, illetőleg emeletráépítés vagy padlástérbeépítés útján létesített lakások esetében a lakbérpótlék összegét rendelettel mérsékelhesse, illetőleg elengedhesse. 2- §• (1) A lakbérpótlék megállapítása szempontjából a 6 m--nél nagyobb, de 12 m2-t meg nem haladó nagyságú lakószoba egy személy, 12 m2-nél nagyobb lakószoba pedig két személy elhelyezésére alkalmas lakószobának minősül. (2) E rendelet alkalmazása szempontjából lakószobának minősül a lakás céljára használt helyiségek közül — az előszoba (előtér), a konyha és a fürdőszoba céljára használt helyiségek kivételével — minden olyan helyiség, amelynek területe a 6 m2-t meghaladja, közterületre vagy udvarra nyüó ablaka, továbbá melegpadlója van és fűthető. (3) A lakásbérleti jogszabályok alapján engedélyezett különszobát e rendelet alkalmazása szempontjából igényt meghaladó lakrésznek kell tekinteni, ennélfogva lakbér pótlék-fizetési kötelezettség alá esik. (4) A szükséglakások bérlői mentesek a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség alól. (5) Komfortnélküli lakás esetében az egyébként fizetendő lakbérpótlék 50%-át kell fizetni. (6) Ha a lakásban együttlakó személyek egyike tartósan fertőző betegségben szenved, de állapota intézeti gyógykezelést nem követel meg, e személyt a lakbérpótlék megállapítása szempontjából két személyként kell számításba venni. 3. §• A lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál a bérlőt, továbbá a bérlő együtt élő családtagjait, valamint a lakásban lakó háztartási alkalmazottat kell számításba venni. E személyeket akkor is számításba kell venni, ha nem tartózkodnak ugyan állandóan a lakásban, de a 35/ 1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet 53. §-ában meghatározott okból és időtartamra vannak távol a lakásból. 4- §• (1) A lakbérpótlék fizetendő összegét a társadalmi tulajdonban lévő lakások esetében az illetékes házkezelő szerv, a személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakások esetében pedig a tulajdonos (a továbbiakban: bérbeadó) köteles kiszámítani és a lakbérpótlék havi összegét a bérlővel, valamint a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságainak pénzügyi szakigazgatási szerveivel írásban közölni. (2) Ha a bérlő a lakbérpótlék közölt összegét kifogásolja — a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül — kérheti a lakbérpótlék megállapított összegének helyesbítését. A helyesbítés tekintetében a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve — szükség esetén az építésügyi szakigazgatási szerv szakvéleményének meghallgatásával — dönt. A jogerős döntésig a bérlő a bérbeadó által közölt összeget köteles megfizetni. (3) Ha a lakásban állandóan lakó személyek számában a lakbérpótlék-fizetési kötelezettségre kiható változás áll be, ezt a bérlő — a változás beálltát követő nyolc napon belül — köteles a bérbeadónak bejelenteni. A lakbérpótlék fizetendő ösz-* szegét a változásnak megfelelően módosítani kell. 5. §• (1) A lakbérpótlékot a bérlő a lakbérrel együtt havonként, két egyenlő részletben — az első részletet a hó 12. napjáig, a második részletet a hó 25. napjáig — köteles a bérbeadóhoz befizetni. A fizetési kötelezettség teljesítését a bérbeadó köteles nyilvántartani. (2) A bérbeadó köteles a lakbérpótléknak havonta esedékes összegét a bérlőtől beszedni és — a beszedéstől számított három napon belül — a lakás fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szervéhez befizetni. (3) Ha a bérbeadó a lakbérpótlékot határidőn belül nem fizeti be, azt tőle adók módjára kell behajtani. (4) Ha a bérbeadó igazolja, hogy a lakbérpótlék befizetési kötelezettségének a bérlő mulasztása miatt nem tett eleget, a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve a hátralékot a bérlőtől hajtja be. (5) A lakbérpótlék kivetésének, nyilvántartásának, behajtásának és elszámolásának részletes szabályait a pénzügyminiszter az építésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg. 6. §. A lakbérpótlék fizetéséből származó bevétel 30%-át a területileg illetékes községi (járási jogú városi) tanács községfejlesztési alapjába, további 20%-át pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága részére kell átutalni. Budapest főváros és a megyei jogú városok esetében a bevétel 60%-a illeti meg a fővárosi (megyei jogú városi) tanács