Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 3. szám

3. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19 45%-át beépített szekrénnyel, mintegy 40%-át beépített konyhabútorral keÜ felszerelni. 11. A lakóépületek tervezésénél tartózkodni kell minden felesleges vagy nélkülözhető, a lakásépítést drágító, illetőleg az építési időt növelő anyagok és szerkezetek alkalmazásától. Anyagi lehetőségeinkhez mérten azonban biztosítani kell a lakásokkal kapcsolatban fellépő használati igények és esztétikai követelmények kielégítését. A 15 éves tervidőszak alatt lakóházakat általában 3—4 emelet magasságban, — a foghíjtelkeken megépítendő lakóházak kivételével — csak típustervek alapján szabad építeni. A lakóházak típusterveit széleskörű kutató munka alapján kell kialakítani és biztosítani kell, hogy azokat 5 éves tervidőszakonként változtatás nélkül alkalmazzák. A második 5 éves terv időszakában használandó típusterveket az 1960. év első felében jóvá kell hagyni. A lakóházak típusterveinek műszaki-gazdasági mutatóit a jelenlegi tervekhez képest jelentős mértékben javítani kell. Nagymértékben növelni kell a tipizált épületszerkezetek körét. A típusszerkezetek felhasználását az egyedi tervek alapján épített épületekre is kötelezővé kell tenni. 12. A távlati lakásépítési programot az építőipari technika fejlettebb módszereire való fokozatos áttéréssel és az építőipar eddiginél jobb szervezésével kell megvalósítani. Az új építőipari technológiák kiválasztásánál elsősorban azt kell célul kitűzni, hogy segítségükkel az építőipar a lakásépítkezések területén a nagyüzemi lakás termelésre térhessen át. Ennek érdekében az alábbiakat kell megvalósítani : a) a falszerkezetek műszaki fejlesztésénél fokozatosan rá kell térni a könnyebb falazati anyagok alkalmazására. A második 5 éves terv során az új építési technológiák közül elsősorban a középblokkos építési módot kell alkalmazni. E módszer mellett kísérleteket kell folytatni más, még fejlettebb építési módok területén (nagyblokk, nagypanel, öntöttház). A középblokkok anyagául főként habosított kohósalak adalékú könnyűbetont kell felhasználni. A második 5 éves terv során el kell érni, hogy az állami kivitelezésű lakásoknak legalább 25%-a középblokkos építési technológiával épüljön. A hagyományos falazási módok fejlesztésére fokozni kell a kisméretű téglaegység többszörösének megfelelő üreges kerámiai vagy más könnyű anyagú kézi falazóelemek felhasználását. Az ilyen elemekkel készült épületeknél a külső határoló falak vastagságát 25—30 cm-re kell csökkenteni. E falak hő- és hangszigetelő képessége a jelenlegi falszerkezetével egyenértékű legyen, illetőleg elégítse ki a hazai klimatikus viszonyok követelményeit; b) a lakások födémszerkezeteit általában alulfölül sík, feszített födémpanelekkel kell építeni. 1965. évben a lakások mintegy 65—70%-át már feszített födémpanellel, a fennmaradó részt béléstestes feszített betongerendás födémekkel kell elkészíteni. A födémek hangszigetelését a szerkezetek súlyának csökkentése céljából a salakfeltöltések helyeit más korszerű hangszigetelő anyagokkal (pl. perlit) kell megoldani; c) a válaszfalakat a födémterhelésnek csökkentése érdekében könnyű térfogatsúlyú anyagokból kell gyártani, az építési módnak megfelelő nagyobb méretű elemekkel. Ezek anyagául is elsősorban habosított kohósalakot, majd fokozatosan gázbetont kell felhasználni az üreges téglaárunak falazati anyag, illetőleg cserépgyártás céljára való felszabadítása végett; d) a padlóburkolatok jelenleg alkalmazott anyagai mellett fokozatosan rá kell térni olyan, — főleg műanyag — burkolatok alkalmazására, amelyek hideg- és melegpadlóburkolatú helyiségek részére egyaránt alkalmasak. Ezzel is el kell érni a födémek súlyának csökkentését. A súlycsökkentés céljából a mozaiklapos padlóburkolatok arányát is fokozatosan csökkenteni kell. A falburkolatoknál a csempeburkolat egy része helyett műanyag falburkolatot kell alkalmazni; e) gondoskodni kell az épületszerelvények széleskörű előregyártásáiól. A lakások épületgépészeti berendezéseinek felszerelésénél — figyelemmel a takarékossági, az egészségügyi, a bútorozási és az esztétikai követelményekre — a csővezetéket általában a falon kívül kell vezetni; f) az építőipar gépesítését az alkalmazandó szerkezeteknek és az építés technológiájának megfelelően kell megoldani. A gépek gazdaságos üzemeltetésének elérése végett általában a jelenleginél kisebb súlyú, korszerű mobil emelőgépeket kell beszerezni. Jelentősen fokozni kell a földmunkák gépesítését úgy, hogy 1965-ben már a földmunkák 70—75%-a gépesítve legyen. A nagy gépek mellett különös súlyt kell fektetni a szak- és szerelőipari munkáknak megfelelő kis kézigépekkel való ellátására. A parkettagyalulást, a csiszolást, a meszelést, a festést és a mázolást 1965-ben már túlnyomó részt gépekkel kell végezni; g) az építőiparban végrehajtandó feladatok eredményeképpen csökkennie kell a lakóépületek súlyának és ezzel a lakásépítkezések fajlagos anyagfelhasználásának. A lakóépületek jelenlegi súlyát 1965-ig 15%-kal, 1975-ig pedig mintegy 30°/0-kal kell.csökkenteni. 13. El kell érni, hogy a lakások átlagos alapterületének 48 m2-en felüli növekedése és a fokozódó lakásfelszereltség a lakásépítés költségét ne növelje. Biztosítani kell, hogy a lakásépítés költségeinek csökkentését ne kövesse a lakásépítés minőségének romlása, sőt a kivitelezés minőségét fokozatosan javítani kell. A lakásépítkezések önköltségének csökkentése érdekében már a második 5 éves terv időszakában meg kell oldani a lakásépítés kivitelezésének az eddiginél jobb, gazdaságosabb, korszerűbb szervezését (organizációját). A következő tervidőszakban legszigorúbban be kell tartani a tervben jóváhagyott egy lakásra eső nettó és bruttó átlagköltségeket. Az előírt átlagköltségek a beruházó, a tervező és a kivitelező szervekre egyaránt kötelezőek.