Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 3. szám

3. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19 45%-át beépített szekrénnyel, mintegy 40%-át be­épített konyhabútorral keÜ felszerelni. 11. A lakóépületek tervezésénél tartózkodni kell minden felesleges vagy nélkülözhető, a lakásépí­tést drágító, illetőleg az építési időt növelő anya­gok és szerkezetek alkalmazásától. Anyagi lehető­ségeinkhez mérten azonban biztosítani kell a la­kásokkal kapcsolatban fellépő használati igények és esztétikai követelmények kielégítését. A 15 éves tervidőszak alatt lakóházakat általá­ban 3—4 emelet magasságban, — a foghíjtelkeken megépítendő lakóházak kivételével — csak típus­tervek alapján szabad építeni. A lakóházak típusterveit széleskörű kutató mun­ka alapján kell kialakítani és biztosítani kell, hogy azokat 5 éves tervidőszakonként változtatás nélkül alkalmazzák. A második 5 éves terv időszakában használandó típusterveket az 1960. év első felében jóvá kell hagyni. A lakóházak típusterveinek mű­szaki-gazdasági mutatóit a jelenlegi tervekhez ké­pest jelentős mértékben javítani kell. Nagymértékben növelni kell a tipizált épület­szerkezetek körét. A típusszerkezetek felhasználá­sát az egyedi tervek alapján épített épületekre is kötelezővé kell tenni. 12. A távlati lakásépítési programot az építőipari technika fejlettebb módszereire való fokozatos át­téréssel és az építőipar eddiginél jobb szervezésével kell megvalósítani. Az új építőipari technológiák kiválasztásánál elsősorban azt kell célul kitűzni, hogy segítségükkel az építőipar a lakásépítkezések területén a nagyüzemi lakás termelésre térhessen át. Ennek érdekében az alábbiakat kell megvalósí­tani : a) a falszerkezetek műszaki fejlesztésénél foko­zatosan rá kell térni a könnyebb falazati anyagok alkalmazására. A második 5 éves terv során az új építési technológiák közül elsősorban a középblok­kos építési módot kell alkalmazni. E módszer mel­lett kísérleteket kell folytatni más, még fejlettebb építési módok területén (nagyblokk, nagypanel, ön­töttház). A középblokkok anyagául főként habosí­tott kohósalak adalékú könnyűbetont kell felhasz­nálni. A második 5 éves terv során el kell érni, hogy az állami kivitelezésű lakásoknak legalább 25%-a középblokkos építési technológiával épüljön. A hagyományos falazási módok fejlesztésére fo­kozni kell a kisméretű téglaegység többszörösének megfelelő üreges kerámiai vagy más könnyű anyagú kézi falazóelemek felhasználását. Az ilyen elemekkel készült épületeknél a külső határoló fa­lak vastagságát 25—30 cm-re kell csökkenteni. E falak hő- és hangszigetelő képessége a jelenlegi fal­szerkezetével egyenértékű legyen, illetőleg elégítse ki a hazai klimatikus viszonyok követelményeit; b) a lakások födémszerkezeteit általában alul­fölül sík, feszített födémpanelekkel kell építeni. 1965. évben a lakások mintegy 65—70%-át már fe­szített födémpanellel, a fennmaradó részt béléstes­tes feszített betongerendás födémekkel kell elké­szíteni. A födémek hangszigetelését a szerkezetek súlyá­nak csökkentése céljából a salakfeltöltések helyeit más korszerű hangszigetelő anyagokkal (pl. perlit) kell megoldani; c) a válaszfalakat a födémterhelésnek csökken­tése érdekében könnyű térfogatsúlyú anyagokból kell gyártani, az építési módnak megfelelő na­gyobb méretű elemekkel. Ezek anyagául is első­sorban habosított kohósalakot, majd fokozatosan gázbetont kell felhasználni az üreges téglaárunak falazati anyag, illetőleg cserépgyártás céljára való felszabadítása végett; d) a padlóburkolatok jelenleg alkalmazott anya­gai mellett fokozatosan rá kell térni olyan, — fő­leg műanyag — burkolatok alkalmazására, amelyek hideg- és melegpadlóburkolatú helyiségek részére egyaránt alkalmasak. Ezzel is el kell érni a födé­mek súlyának csökkentését. A súlycsökkentés cél­jából a mozaiklapos padlóburkolatok arányát is fokozatosan csökkenteni kell. A falburkolatoknál a csempeburkolat egy része helyett műanyag fal­burkolatot kell alkalmazni; e) gondoskodni kell az épületszerelvények szé­leskörű előregyártásáiól. A lakások épületgépé­szeti berendezéseinek felszerelésénél — figyelem­mel a takarékossági, az egészségügyi, a bútorozási és az esztétikai követelményekre — a csővezetéket általában a falon kívül kell vezetni; f) az építőipar gépesítését az alkalmazandó szer­kezeteknek és az építés technológiájának megfele­lően kell megoldani. A gépek gazdaságos üzemel­tetésének elérése végett általában a jelenleginél kisebb súlyú, korszerű mobil emelőgépeket kell beszerezni. Jelentősen fokozni kell a földmunkák gépesíté­sét úgy, hogy 1965-ben már a földmunkák 70—75%-a gépesítve legyen. A nagy gépek mel­lett különös súlyt kell fektetni a szak- és szerelő­ipari munkáknak megfelelő kis kézigépekkel való ellátására. A parkettagyalulást, a csiszolást, a me­szelést, a festést és a mázolást 1965-ben már túl­nyomó részt gépekkel kell végezni; g) az építőiparban végrehajtandó feladatok eredményeképpen csökkennie kell a lakóépületek súlyának és ezzel a lakásépítkezések fajlagos anyagfelhasználásának. A lakóépületek jelenlegi súlyát 1965-ig 15%-kal, 1975-ig pedig mintegy 30°/0-kal kell.csökkenteni. 13. El kell érni, hogy a lakások átlagos alap­területének 48 m2-en felüli növekedése és a foko­zódó lakásfelszereltség a lakásépítés költségét ne növelje. Biztosítani kell, hogy a lakásépítés költ­ségeinek csökkentését ne kövesse a lakásépítés minőségének romlása, sőt a kivitelezés minőségét fokozatosan javítani kell. A lakásépítkezések önköltségének csökkentése érdekében már a második 5 éves terv időszakában meg kell oldani a lakásépítés kivitelezésének az eddiginél jobb, gazdaságosabb, korszerűbb szerve­zését (organizációját). A következő tervidőszakban legszigorúbban be kell tartani a tervben jóváhagyott egy lakásra eső nettó és bruttó átlagköltségeket. Az előírt átlag­költségek a beruházó, a tervező és a kivitelező szervekre egyaránt kötelezőek.

Next

/
Thumbnails
Contents