Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 80. szám

742 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 80. szám. lett. A szakfelügyelet gyakorlása során a bányahatóság a munkálatok és az üzembentartás biztonságára és szakszerűségére vonatkozó kérdésekben közvetlenül intézkedik, a vízvagyon védelmére szolgáló intézkedések megtételét pedig a vízügyi hatóságnál kezdeményezi. 63. §. A bányahatóság bányaműszaki szempontból közreműködik a mélységi vizek felszínre hozatalával kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárás, továbbá a védőterületek megállapítására vonatkozó eljárás során. A bányahalósági szakfelügyelet kiterjesztése. 64. §. A Minisztertanács a bányahatóság szakfelügyeleti jogkörét és a bányatörvény egyes rendelkezéseinek hatályát kiterjesztheti egyéb tevékenységre, ha annak veszélyessége vagy az alkalmazott bányászati jellegű technológia ezt indokolttá teszi. Szakszervezetek. 65. §. E törvény rendelkezéseit az állami szervek a szakszervezetekkel együttműködve hajtják végre. Az együttműködés részleteit külön jogszabályok rendezik. Hatálybalépés, végrehajtás. 66. §. (1) Ez a törvény 1961. évi július hó 1. napján lép hatályba. (2) A törvény hatálybalépésével hatályát veszti: aj a felszabadulás előtt kibocsátott valamennyi, még hatályos bányajogi jogszabály (különösen az 1854. évi általános bányatörvény, az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok VII. része, az ásványolajfélékről és földgázokról szóló 1911 :VI. törvény, a káliumsókról szóló 1911 :VII. törvény); b) az 1946. évi XIII. törvény 5. §-ának (2) bekezdése, 12—19. §-a és 22. §-a; c) az 1948. évi XIII. törvény 1., 6—8. és 11. §-a. (3) A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik, s ezzel kapcsolatban megállapítja a végrehajtáshoz szükséges átmeneti rendelkezéseket. Kiss Károly s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. Kristóf István s. k.f a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, 1960. évi IV. törvény a honvédelemről. A Magyar Népköztársaság dolgozó népe a szocializmust békében és biztonságban kívánja építeni. Ez a törvény államunk következetes békepo-litikájával összhangban, az országban bekövetke-* zett mélyreható társadalmi és gazdasági átalakulásra épülő egységes szocialista jogrendszer kére-* tében, az állam polgárainak és szerveinek az Alkotmányból folyó azon alapvető kötelezettségeit állapítja meg, amelyeknek teljesítését a haza védelme békében és háború idején megkívánja. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A honvédelmi kötelezettség. 1. §. (1) A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége [Alkotmány 61. §-ának (1) bekezdése]. (2) A haza védelmében személyes szolgálatával és anyagi javaival valamennyi magyar állampolgár köteles a törvény rendelkezései szerint részt venni. 2. §. A honvédelmi kötelezettség magában foglalja aj a hadkötelezettséget, b) a személyes légoltalmi kötelezettséget, c) a honvédelmi munkakötelezettséget és d) az anyagi jellegű szolgáltatás kötelezettségét. A fegyveres erők. 3. §. (1) A fegyveres erők fő feladata: a) a Magyar Népköztársaság védelme az ellenség fegyveres támadásával szemben, b) a Magyar Népköztársaság határainak őrizete, c) a nemzetközi szerződésekből folyó katonai kötelezettségek teljesítése. (2) A fegyveres erők feladata továbbá a honvédelem szempontjából fontos létesítmények őrzése, közreműködés az állam belső rendjének fenntartásában és a légoltalom ellátásában, valamint segítségnyújtás elemi csapás és egyéb köz veszély esetén. 4. §. A fegyveres erők tagozódását és a fegyveres erek alárendeltségére vonatkozó rendelkezéseket a Minisztertanács állapítja meg.