Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 78. szám

724 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 78. szám. (3) Ha az üzembentartó a 30/1959. (V. 10.) Ko:m. számú rendelettel bevezetett kötelező biztosítás hatálya alá tartozik, vagy az Állami Biztosítóval kötött érvényes gépjárműszavatossági biztosítással rendelkezik, a kártya kiszolgáltatása előtt kiegészítő biztosítási díjként a (2) bekezdésben meghatározott díjak felét kell megfizetnie. (4) A magyar állami szervek, intézmények és vállalatok részére a kártyát díjmentesen kell kiszolgáltatni. Az ezek által okozott gépjárműszavatossági károk a 220/1957. (P. K. 53.) P. M. számú utasítás rendelkezései szerint az állami költségvetést terhelik. 3- §• (1) Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt államok területén felmerült kárt az üzembentartó kötél rendezés végett a biztosítási kártyán megnevezett illetékes biztosító intézethez haladéktalanul, tájékoztatás céljából pedig a kártyát kiszolgáltató Állami Biztosító igazgatósághoz hazaérkezését követő 2 napon belül — de legkésőbb a kár keletkezésétől számított 3 hónapon belül — bejelenteni. (2) Az Állami Biztosító a károkat az érdekelt állam területén érvényes rendelkezések szerint fedezi. 4- §• fn A 2 1959. (IV. 8.) P. M.—K. P. M.—Kk. M 6zámú rendeletnek a Csehszlovák Köztársaság területére való utazással kapcsolatos rendelkezései, továbbá a rendelet 1. §-ának (2) bekezdése hatályukat vesztik, 2. §-ának (2) bekezdése pedig e rendelet 2. §-a (2) bekezdésének megfelelően módosul azzal, hogy biztosítási bizonylat és kártya egyidejű kiszolgáltatása esetén a díjat csak egyszeresen kel megfizetni. (2) A 113/1959. (P. K. 6.) P. M. számú utasítás hatályát veszti, a 220/1957. (P. K. 53) P. M. számú utasítás 4. §-a pedig azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy a d) és e) pontjában említett szerveknek e rendelet 1. § (1) bekezdésében felsorolt államok és a Német Demokratikus Köztársaság területén felmerülő gépjárműszavatossági kárait az állami költségvetés terhére meg kell téríteni. 5- §• E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Polónyi Szűcs Lajos s. k., a pénzügyminiszter első helyettese. Dr. Csanádi György s. k., Mulató János s. k., a közlekedés- és postaügyi a külkereskedelmi miniszter első helyettese. miniszter helyettese. A pénzügyminiszter 169/1960. (P. K. 26.) P. M. számú utasítása az állami ipari és építőipari vállalatok nyereségrészesedésének 1961. évtől érvényes általános szabályairól. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 2.075/ 1960. (XI. 1.) számú határozata értelmében az 1957. évben kísérletképpen bevezetett és azóta évenkénti határozatokban továbbra is fenntartott nyereségrészesedési rendszert, amely általában bevált, s a vállalatok minden dolgozóját érdekeltté tette a gazdaságos termelésben és a takarékosság fokozásában, 1961-től az anyagi ösztönzés állandó formájává kell tenni és tovább kell fejleszteni. Olyan szabályokat kell kialakítani, amelyek a jelenleginél jobban ösztönöznek a vállalati tartalékok feltárására és amelyek biztosítják, hogy a vállalatok több rv távlatában ítélhessék meg tervezett intézkedéseiknek az anyagi érdekeltségükre gyakorolt hatását. A határozatban foglalt felhatalmazás és irányelvek alapján az állami ipari és építőipari vállalatok (a továbbiakban: vállalatok) nyereségrészesedési rendszerének általános szabályait 1961-től kezdődő hatállyal a következők szerint állapítom meg. 1- §• A nyereségrészesedés feltételei és jogcímei (1) Nyereségrészesedés azokat a vállalatokat illeti meg, amelyek a) az adott évre megállapított alapjövedelmezőségüknek megfelelő mértékű nyereséget, b) ÓZ adott évre megállapított alapjövedelmezőségüket meghaladó nyereséget (a továbbiakban: többletnyereség) érnek el. (2) Az adott évre megállapított alapjövedelmezőség a) teljesítéséért és túlteljesítéséért felosztható nyereségrészesedést, b) túlteljesítéséért vállalatfejlesztési és tartalékolási célokat szolgáló nyereségrészesedést számolhatnak el a vállalatok. 2. §. Az alapjövedelmezőség megállapítása (1) Az évenkénti alapjövedelmezőség megállapítására vonatkozó javaslatot — mindenkor az előző évi (a továbbiakban: bázis év) hatóságilag felülvizsgált és jóváhagyott mérlegbeszámoló adatai alapján — a vállalatoknak kell kidolgozniok és azt kötelesek az irányító szervhez jóváhagyás céljából benyújtani. (2) Az alapjövedelmezőség megállapítására vonatkozó javaslatban a bázis év korrekciók nélküli tényleges nyereségének összegét