Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 76. szám

I U. fiícXUL. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 717 — az általa kizárólagosan használt lakószobák után — a jogcím nélkül visszamaradt személyt terheli. k) Milyen esetben áll fenn a lakbérpótlékfizetési kötelezettség alóli mentesség a szolgálati lakások bérlőire nézve? A R. 12. §-a szerint e rendelkezést a Diplomáciai Testületet Ellátó Iroda által az 1.011 1958. (III. 18.) Korm. számú határozat alapján bérelt lakásokra, valamint — a lakbérpótlék tekintetében — a szolgálati lakásokra nem kell alkalmazni. Felmerül a kérdés, hogy a R.-ben a szolgálati lakásokra nézve megállapított lakbérpótlékfizetési kötelezettség alóli mentesség a szolgálati lakások bérlői, illetőleg használói tekintetében milyen esetben nem alkalmazhatók. A lakásbérleti jogszabály [35/1956. (IX. 30.) M. T. sz. rend3 48. §-a] értelmében szolgálati lakás a társadalmi tulajdonban álló házban levő, az állami, társadalmi, illetőleg szövetkezeti szervek rendelkezése alatt álló, munkakörrel kapcsolatos vagy készenléti lakás, továbbá a Magyar Államvasutak kezelésében álló lakótelepen vagy lakóházban levő lakás. A munkahelyen, tehát az üzem, hivatal, intézet, intézmény stb. területén belül létesített szolgálati lakások kivételével minden más lakás szolgálati jellegének elismeréséről a lakásügyi hatóság határozatot hoz, tehát a munkahelyen kívül létesített lakások esetében a lakás bérlője a lakás szolgálati jellege címén csak akkor mentesül a lakbérpótlékfizetési kötelezettség alól, ha a lakás szolgálati jellegét a lakásügyi hatóság elismerő határozatával igazolni tudja. A lakás használója azonban ilyen igazolás alapján is csak addig mentesül a lakás szolgálati jellege címén a lakbérpótlékfizetési kötelezettség alól, amíg a lakás felett rendelkező szervvel létesített munkaviszonya fennáll. A munkaviszony bármilyen címen való megszűnése ugyanis a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony egyidejű megszűnését is maga után vonja, ezt követően tehát a bérlő a lakás joercím nélküli használójává válik. Ezek után nem részesülhet a szolgálati lakások bérlőit megillető mentességben. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a Magyar Államvasutak kezelésében álló lakótelepen vagy lakóházban levő olyan lakás vált az 1956. évi november 1. napján, vagy azt követően szolgálati lakássá, amelyet a bérlő a bérbeadóval annak ideién kötött bérleti szerződés alapján használ, tehát a lakást nem a MÁV juttatta a bérlő részére. Ez irányadó az állami, társadalmi, illetőleg szövetkezeti szervek rendelkezése alatt álló olyan készenléti lakások esetén is, amelyeknek bérlői az 1959. évi szeptember hó 20. napján nem álltak munkaviszonyban a lakással rendelkező szervvel, s később sem létesítettek a szervvel munkaviszonyt. Ha a szolgálati lakás a munkahelyen (az üzem, hivatal, intézet, intézmény stb. területén belül) 3 A rendelet a Tanácsok Közlönye 1956. évi 53. számában jelent meg. van, s a lakás bérlője, illetőleg használója a lakással rendelkezni jogosult szervvel nem áll munkaviszonyban, a lakás szolgálati jellege címén nem tarthat igényt a lakbérpótlékfizetési kötelezettség alóli mentességre. A Művelődésügyi Minisztérium szolgálati lakásaként nyilvántartott műteremlakás bérlője a lakás szolgálati jellege címén csak akkor mentesül a lakbérpótlékfizetési kötelezettség alól, ha őt a lakás használójául a Művelődésügyi Minisztérium jelölte ki. Ahogy arra előbb már utaltunk, szolgálati lakás csak a társadalmi tulajdonban álló házban lehet. A lakásbérleti jogszabály 67. §-a azonban lehetővé teszi, hogy az állami, társadalmi és szövetkezeti szervek a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakások tulajdonosaival olyan értelmű bérleti szerződést kössenek, mely szerint a lakás mindenkori használóját — a szerződésben megállapított feltételek mellett — a bérlő szerv jogosult kijelölni. Ilyen szerződéskötésre különösen vidéken kerül sor, ahol az állami szervek a feladatuk folyamatos ellátásához szükséges és meghatározott munkakört betöltő dolgozóik (pl< községi postafiókvezető, pénzügyőrség) elhelyezéséhez lakást más módon biztosítani nem tudnak< A lakásügyi hatóság a lakást ilyen esetben a szerv részére utalja ki. A bérlő szerv és az általa kijelölt használó közötti jogviszonyra a szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezések az irányadók, egyebekben pedig a lakás használóját a bérbeadóval szemben olyan jogok illetik meg, illetőleg olyan kötelezettségek terhelik, mint amelyek a bérlőt megilletik és terhelik. Ebből következik, hogy a szerv által bérelt lakás használójának lakbérpótlékfizetési kötelezettségét is úgy kell elbírálni, mintha a lakás szolgálati lakás, a használó pedig bérlő volna. Építésügyi Minisztérium Lakás- és Kommunálispolitikai Főosztálya A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank 19/1960. M. N. B. számú együttes körlevele. A vállalatfejlesztési alap felhasználására vonatkozó szabályok módosítása. A pénzügyminiszter 168/1960. (P. K. 25.) P. M, számú utasítása* elrendelte a vállalatfejlesztési alapok 1960. november 15-i állapotnak megfelelő öszszegben történő zárolását. A vállalatfejlesztési alapok felhasználására vonatkozó szabályozás az 1960. évben rendelkezésre álló alapokat érinti. Nem vonatkozik tehát a többleteredményből vállalatfejlesztési alapok képzésa címén az 1960. évben visszatartható összegekre! amelyek 1960. évben kizárólag forgóeszközök finanszírozására szolgálhatnak; rendeltetésük sze-1 * Az utasítást lásd a jelen közlöny 712. oldalán.