Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 73. szám

73. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 685 6. A szél és víz által okozott talajpusztulás csök­kentése érdekében elő kell segíteni, hogy a ter­melőszövetkezetek elsősorban saját erőből végez­zék el a szükséges védekezési munkákat. Nagyarányú és több gazdaságot érintő talajpusz­tulásnak kitett területeken úgy kell megszervezni a védekezési munkákat, hogy azokat egy-egy víz­gyűjtőrendszeren belül — a vízgazdálkodási és er­dészeti munkákkal összehangolt egységes tervek alapján — az érdekelt mezőgazdasági üzemek kö­zösen végezzék el. A talajvédelmi munkákhoz szükséges vizsgála­tok és kivitelezési tervek elkészítéséről, a létesít­mények helyszíni kitűzéséről — a termelőszövet­kezetek kérelmére — az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet az illetékes vízügyi és er­dészeti szervekkel egyetértésben díjmentesen gon­doskodik. A talajvédelmi létesítményekhez (fásítások, víz­mosáskötések, támfalak építése, stb.) szükséges fa­csemetéket, követ, cementet, rőzsét, fa- és más építőanyagot az állam térítés nélkül bocsátja a rendeltetési állomáson a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A talajvédelem gépi munkái (sáncolás, út- és tereprendezéses teraszépítés, stb.) után a termelő­szövetkezetek ugyanolyan kedvezményben része­sülnek, mint a gépi talajjavítási munkáknál. A talajvédelmi létesítmények kivitelezése ese­tén az építőanyagok közúti szállítására és a mű­tárgyak építési költségeire a termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitelt vehetnek igénybe. Az állami erdőgazdaságok a megyei fásítási be­ruházási hitel terhére — a termelőszövetkezetek kérelmére — elvégezhetik a termelőszövetkezetek­ben a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas te­rületek erdősítését, mezővédő és a talajvédelmi erdősávok telepítését és azok ápolási munkáit. A termelőszövetkezetek által kivitelezett talaj­védelmi munkák műszaki irányítását az állami er­dőgazdaságok, vízügyi létesítmények tekintetében a vízügyi igazgatóságok térítés nélkül végzik. * 7. A termelőszövetkezetek üzemi növényvédel­mének továbbfejlesztése érdekében: a) gondoskodni kell a termelőszövetkezeteknek nagyüzemi növényvédő-gépekkel való rendszeres ellátásáról. A növényvédő gépek vásárlását 8—10 éves lejáratú hitel nyújtásával is elő kell moz­dítani b) Az 1959. év őszén, az 1980. és 1961. évben alakúit, valamint jelentős területtel megnöveke­dett termelőszövetkezetek (területnövekedésük mértékéig) a termelőszövetkezetekre érvényes nö­vényvédelmi gépi munkadíjakból átlagosan 20 szá­zalékos kedvezményt kapnak. c) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a nö­vényvédelmi rendszabályok megtartásával kárte­vőktől mentes terményt vagy terméket állítanak elő, a földművelésügyi miniszter és a pénzügymi­niszter által megállapított feltételek teljesítése ese­tén, az általuk vásárolt és felhasznált növényvé­dőszerek árából — a rézgálic kivételével — 3J százalékos visszatérítést kapnak. d) Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek nagykereskedelmi tételben vásárolnak növény­védőszert, a nagykereskedelmi árat kell felszámí­tani. 8. Az új termelőszövetkezetekben a közös állat­állomány megteremtésének alapja és fő forrása a bevitel és a tagok háztáji gazdaságaiból történő közvetlen vásárlás, a régebben működő termelő­szövetkezetekben pedig a közös és háztáji állo­mány szaporulata legyen. A közös állatállomány gyorsütemű fejlesztése mellett a termelőszövetke­zetek a háztáji állattartásban rejlő tenyésztési és árutermelési lehetőségeket is hasznosítsák. Az állatállomány saját erőből történő fejleszté­sének kiegészítésére a háztáji gazdaságokból és az állami vállalatoktól vásárolt tenyészállatok vétel­árának kiegyenlítéséhez az állam továbbra is kö­zéplejáratú hitelt nyújt azzal a feltétellel, hogy a termelőszövetkezetek a megfelelő férőhelyeket, a szükséges takarmányt és az állatgondozókat kellő időben biztosítják. 9. A termelőszövetkezeteknek saját nevelésű üszőállományuk után — kérésükre — a. következő hiteleket lehet folyósítani: a) az egy éves kor elérése után üszőnként 600 forint, b) a 21 hónapos korig befedeztetett üsző után 1600 forint, c) elléskor 1800 forint összegben. Az előbbiek szerint annyi üsző után folyósítható hitel, ahány saját nevelésű, tenyésztésre alkalmas üszővel és megellett előhasi tehénnel emelkedett a termelőszövetkezet előző évi tehén- és továbbtar­tásra szolgáló üszőállománya. Saját nevelésű nő­ivarú szarvasmarhának kell tekinteni a tagok ház­táji gazdaságából hathónapos koron alul felvásá­rolt üszőborjút is, amennyiben a termelőszövetke­zet azt továbbtartja. Ha a vásárlás hitelből történt, az erre a célra már folyósított hitel összegét a fenti rendelkezés alapján folyósítható hitelből le kell vonni.

Next

/
Thumbnails
Contents