Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 72. szám

672 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 72. szám. mint konzuli képviseletének tagja és annak a szolgálatában álló külföldi állampolgár; b) az a külföldi állampolgár, akinek adómentességét nemzetközi egyezmény biztosítja; c) a jogi személy; d) a szolgáltató- vagy javítóipari tevékenységet folytató 65 éven felüli férfi, illetőleg 60 éven felüli nő és a 100%-os csökkent munkaképességű kisiparos, ha szolgáltató- vagy javítóipari tevékenységből és esetleg házingatlan bérbeadásából származó jövedelmén kívül más adóköteles jövedelme nincs, ipari tanulón kívül más alkalmazottat nem foglalkoztat, 60 éven aluli segítő családtaggal, üzlettárssal, valamint gépi erővel nem rendelkezik ; e) a magánkereskedelmi tevékenységet folytató 65 éven felüli férfi, illetőleg 60 éven felüli nő és a 100%-os csökkent munkaképességű magánkereskedő, ha az említett tevékenységből és esetleg házingatlan bérbeadásából származó jövedelmén kívül más adóköteles jövedelme nincs, kereskedelmi tanulón kívül más alkalmazottat nem foglalkoztat, 60 éven aluli segítő családtaggal vagy üzlettárssal nem rendelkezik; f) az 5000-nél kisebb lélekszámú községekben javító- vagy szolgáltatóipari tevékenységet kezdő kisiparos, ipari tevékenységének megkezdését követő egy évig. (2) Az ország területén ideiglenesen tartózkodó külföldi állampolgár részére — a belföldről származó jövedelme után — a pénzügyminiszter az általános szabályoktól eltérően adókedvezményt, illetőleg adómentességet engedélyezhet. Adó alá nem eső jövedelmek 3- §• Nem esik általános jövedelemadó alá: aj a nyugdíjjárulék alá eső munkaviszonyból és a társadalombiztosításból eredő minden járandóság (munkabér, jutalom, betegségi biztosítási szolgáltatás, családi pótlék, nyugellátás, kivételes ellátás stb.), valamint a polgári jogi kártérítés címén fizetett járadék; b) a szövetkezeti tagság címén élvezett jövedelem (ideértve a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak a földjáradékból származó jövedelme is): c) az állami biztosításból eredő szolgáltatás, valamint a takarékbetét kamatjövedelme; d) a hadigondozottak ellátási díja; e) az ösztöndíj, a nyilvános pályadíj, a segély (tanulmányi, szociális segély); f) a rendkívüli jellegű (egyszeri jutalmazásból, alkalmi ajándékozásból, öröklésből, nyereményből, vagyontárgy értékesítéséből, Kossuth-díjból, József Attila-díjból, Erkel Ferenc-díjból stb. származó) bevétel; g) az újítási díj, továbbá az újítással és találmánnyal kapcsolatban állami vállalattól, állami szervtől felvett munkadíj, jutalom és egyéb juttatás, kivéve a feltalálói díjat; h) az iskolai tanulónak magántanításból származó jövedelme; i) a törvényen alapuló tartásdíj, valamint a pénzügyminiszter által meghatározott mértékben a szerződésen alapuló tartásdíjak; j) a 30 méhcsaládot meg nem haladó méhészet, valamint a nutria-tenyésztés jövedelme; k) az albérlőktől és ágy raj ároktól, valamint egykét gyermek gondozásából származó jövedelem; l) a külföldről származó jövedelem, ha az illető államban az általános jövedelemadónak megfelelő egyenesadó alá vonták és az illető állammal e tekintetben viszonosság áll fenn; m) az a jövedelem, amelynek adómentességét külön törvény, törvényerejű rendelet, kormányrendelet vagy kormányhatározat biztosítja. Az adókötelezettség és az adófizetési kötelezettség keletkezése. 4. §• (1) Az adókötelezettség az 1. §-ban említett tevékenység (foglalkozás) megkezdésének, illetőleg jövedelemforrás keletkezésének napján kezdődik. Az adókötelezettség kezdetét — a 9. § a) pontja alá eső adóztatás esetében — 8 napon belül be kell jelenteni az adó kivetésére illetékes adóhatósághoz. (2) Az adófizetési kötelezettség általában az adókötelezettség beállta napján kezdődik. Az adókötelezettség megszűnése. 5. §• (1) Az adókötelezettség azzal a nappal szűnik meg, amikor az adóköteles tevékenység (foglalkozás), illetőleg jövedelemforrás igazoltan megszűnik. (2) Nem tekinthető az adókötelezettség megszűnésének, ha az adóköteles tevékenység (foglalkozás) folytatásában ideiglenes szünetelés áll be. Az adó fizetésére kötelezett személy. 6- §• Az általános jövedelemadót annak a terhére kell kivetni, illetőleg előírni, vagy attól kell levonni, aki az adóköteles tevékenységet (foglalkozást) folytatja, illetőleg akinek az adóköteles jövedelemforrásból jövedelme van. Az adó alapja és az adóköteles jövedelmek összevonása. 7- §• (1) Az általános jövedelemadó alapja az adóévben elért adóköteles tisztajövedelem.