Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 72. szám

672 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 72. szám. mint konzuli képviseletének tagja és annak a szol­gálatában álló külföldi állampolgár; b) az a külföldi állampolgár, akinek adómentes­ségét nemzetközi egyezmény biztosítja; c) a jogi személy; d) a szolgáltató- vagy javítóipari tevékenységet folytató 65 éven felüli férfi, illetőleg 60 éven fe­lüli nő és a 100%-os csökkent munkaképességű kisiparos, ha szolgáltató- vagy javítóipari tevé­kenységből és esetleg házingatlan bérbeadásából származó jövedelmén kívül más adóköteles jöve­delme nincs, ipari tanulón kívül más alkalmazot­tat nem foglalkoztat, 60 éven aluli segítő család­taggal, üzlettárssal, valamint gépi erővel nem ren­delkezik ; e) a magánkereskedelmi tevékenységet folytató 65 éven felüli férfi, illetőleg 60 éven felüli nő és a 100%-os csökkent munkaképességű magánke­reskedő, ha az említett tevékenységből és esetleg házingatlan bérbeadásából származó jövedelmén kívül más adóköteles jövedelme nincs, kereske­delmi tanulón kívül más alkalmazottat nem fog­lalkoztat, 60 éven aluli segítő családtaggal vagy üzlettárssal nem rendelkezik; f) az 5000-nél kisebb lélekszámú községekben javító- vagy szolgáltatóipari tevékenységet kezdő kisiparos, ipari tevékenységének megkezdését kö­vető egy évig. (2) Az ország területén ideiglenesen tartózkodó külföldi állampolgár részére — a belföldről szár­mazó jövedelme után — a pénzügyminiszter az általános szabályoktól eltérően adókedvezményt, illetőleg adómentességet engedélyezhet. Adó alá nem eső jövedelmek 3- §• Nem esik általános jövedelemadó alá: aj a nyugdíjjárulék alá eső munkaviszonyból és a társadalombiztosításból eredő minden járandó­ság (munkabér, jutalom, betegségi biztosítási szol­gáltatás, családi pótlék, nyugellátás, kivételes el­látás stb.), valamint a polgári jogi kártérítés cí­mén fizetett járadék; b) a szövetkezeti tagság címén élvezett jövede­lem (ideértve a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak a földjáradékból származó jövedelme is): c) az állami biztosításból eredő szolgáltatás, va­lamint a takarékbetét kamatjövedelme; d) a hadigondozottak ellátási díja; e) az ösztöndíj, a nyilvános pályadíj, a segély (tanulmányi, szociális segély); f) a rendkívüli jellegű (egyszeri jutalmazásból, alkalmi ajándékozásból, öröklésből, nyereményből, vagyontárgy értékesítéséből, Kossuth-díjból, József Attila-díjból, Erkel Ferenc-díjból stb. származó) bevétel; g) az újítási díj, továbbá az újítással és talál­mánnyal kapcsolatban állami vállalattól, állami szervtől felvett munkadíj, jutalom és egyéb jut­tatás, kivéve a feltalálói díjat; h) az iskolai tanulónak magántanításból szár­mazó jövedelme; i) a törvényen alapuló tartásdíj, valamint a pénzügyminiszter által meghatározott mértékben a szerződésen alapuló tartásdíjak; j) a 30 méhcsaládot meg nem haladó méhészet, valamint a nutria-tenyésztés jövedelme; k) az albérlőktől és ágy raj ároktól, valamint egy­két gyermek gondozásából származó jövedelem; l) a külföldről származó jövedelem, ha az il­lető államban az általános jövedelemadónak meg­felelő egyenesadó alá vonták és az illető állammal e tekintetben viszonosság áll fenn; m) az a jövedelem, amelynek adómentességét külön törvény, törvényerejű rendelet, kormány­rendelet vagy kormányhatározat biztosítja. Az adókötelezettség és az adófizetési kötelezettség keletkezése. 4. §• (1) Az adókötelezettség az 1. §-ban említett te­vékenység (foglalkozás) megkezdésének, illetőleg jövedelemforrás keletkezésének napján kezdődik. Az adókötelezettség kezdetét — a 9. § a) pontja alá eső adóztatás esetében — 8 napon belül be kell jelenteni az adó kivetésére illetékes adóható­sághoz. (2) Az adófizetési kötelezettség általában az adó­kötelezettség beállta napján kezdődik. Az adókötelezettség megszűnése. 5. §• (1) Az adókötelezettség azzal a nappal szűnik meg, amikor az adóköteles tevékenység (foglalko­zás), illetőleg jövedelemforrás igazoltan megszű­nik. (2) Nem tekinthető az adókötelezettség meg­szűnésének, ha az adóköteles tevékenység (foglal­kozás) folytatásában ideiglenes szünetelés áll be. Az adó fizetésére kötelezett személy. 6- §• Az általános jövedelemadót annak a terhére kell kivetni, illetőleg előírni, vagy attól kell levonni, aki az adóköteles tevékenységet (foglalkozást) foly­tatja, illetőleg akinek az adóköteles jövedelem­forrásból jövedelme van. Az adó alapja és az adóköteles jövedelmek összevonása. 7- §• (1) Az általános jövedelemadó alapja az adóév­ben elért adóköteles tisztajövedelem.

Next

/
Thumbnails
Contents