Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)
1960 / 69. szám
69. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 653 (N. I. M. É. 32.) N. I. M. számú utasítással közzétett „Nagyfogyasztói villamosenergiaszolgáltatás szállítási alapfeltételei" VIII/2. B. pont] jogkövetkezményeit kell alkalmazni. (4) Az áramszolgáltató vállalat a (3) bekezdés szerinti szabálytalan energiafogyasztás esetében jogosult az energiagazdálkodási engedély nélküli fogyasztást szerződés nélküli fogyasztásnak tekinteni és ennek megfelelően a 7/1958. (Ász. 39.) Á. H. számú utasítás VII. fejezete szerinti általános áramdíjas árszabással elszámolni. 10. F E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Czottner Sándor s. k., nehézipari miniszter. A pénzügyminiszter 166/1960. (P. K. 23.) P. M. számú utasítása a költségvetési szervek gazdálkodásában érvényesítendő takarékossági intézkedésekről. Az utasítást a Pénzügyminisztérium a miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői, továbbá a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok elnökei részére közvetlenül megküldte. (Megjegyzés: Az utasítás végrehajtásával kapcsolatban felmerült kérdésekről felvilágosítást a Pénzügyminisztérium Költségvetési főosztálya ad.) Vegyes rendelkezések Forgalmi adó. Kérdés: Termelői forgalmi adóköteles-e a táblakészítés? Válasz: A 21/1955. (XII. 30.) P. M. számú rendelet1 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében az áruelőállítás termelői forgalmi adó-köteles tevékenység. A táblakészítés áruelőállítás, függetlenül attól, hogy meghatározott egyedi vagy általános felirattal vagy felirat nélkül készül. Kérdés: Virágkertész, aki élővirágból koszorú készítésével foglalkozik és azt forgalomba hozza, tartozik-e termelői forgalmi adót fizetni? Válasz; A 21/1955. (XII. 30.) P. M. számú rendelet 2. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a koszorúkészítés termelői forgalmiadóköteles tevékenység. A rendelet nem tesz különbséget az adóalanyok tekintetében, tehát az a magánszemély, aki értékesítés céljából koszorúkészítéssel foglalkozik, termelői forgalmiadóköteles tevékenységet folytat. * Több kérdésre válaszolva közöljük, hogy a forgalomba hozott sertéshús és tartósított sertéstermékek forgalmiadókötelezettségéről a 4,1958. (II. 21.) P. M. számú rendelet2 intézkedik. Ezt a rendeletet nem módosította a 22/1959. (VIII. 30.) P. M. számú rendelet. 1 A rendelet a Tanácsok Közlönye 1956. évi 2. számában jelent meg. 2 A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1958. évi 18. száma közli. A húsiparosok a saját hizlaláso sertéseik húsának, fehérárujának, töltottárujának és tartósított sertéstermékeinek értékesítéséből elért árbevételük után 25'Vo-os adókulccsal kötelesek adózni. Az 1957. évi 40. számú tvr. tilalma ellenére magánszemélyek (termelők) által értékesített hasított sertés után a termelői forgalmi adót az értékesítő köteles megfizetni még akkor is. ha az értékesítés földmű vessző vetkezet részére történt. A forgalmi adót a 4 1958. (II. 21.) P. M. számú rendelet 2. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a húsiparosokra megállapított 2.5%-os adókulccsal kell leróni. Pénzügyminisztérium. A Magyar Nemzeti Bank 18/1960. M. N. B. számú körlevele a Magyar Nemzeti Banknál számlával rendelkező állami szervek részére. A kisiparos által állami szerv részére végzett építési munka ellenértékének kiegyenlítését szabályozó rendelkezések kiegészítése. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján a 12/ 1960. (P. K. 17.) M. N. B. sz. körlevél* 1. pontjának első bekezdésében ismertetett rendelkezést a következőképpen egészítjük ki. Az épület tartozékát képező berendezésben és felszerelésben végzett és annak használható állapotban tartását célzó javítási munka (szolgáltatás) ellenértéke — ha összege nem haladja meg az 500 forintot — a munkát végző kisiparosnak közvetlenül is kifizethető. Az ilyen javítási munkák tájékoztató jellegű felsorolását a körlevél melléklete tartalmazza. Az 500 forintot meghaladó javítás ellenértékét, valamint az egyéb építési munkák ellenértékét — az utóbbiakat továbbra is összegre való tekintet nélkül — változatlanul a KIOSZ területileg illetékes megyei adóközösségének az Országos Takarékpénztárnál vezetett építőipari elszámolási számlájára kell átutalni, az említett körlevélben részletesen szabályozott módon. Magyar Nemzeti Bank Melléklet a 18/1960. M. N. B. sz. körlevélhez. Az 50Ö forintot meg nem haladó ellenérték esetében közvetlenül a munkát végző kisiparosnak kifizethető javítási munkák tájékoztató jellegű felsorolása. 1. Épületasztalos munkák: nyílászáró szerkezetek javítása betoldásokkal, lambéria javítások, könyöklők javítása, falépcsők javítása, beépített szekrények javítása, küszöb javítása (sínezéssel is) stb. 2. Épületlakatos munkák: ablakok, ajtók zárainak javítása, pl.: zárnyítás helyszíni kiszállással, zár- le- és felszerelés, zárjavítás helyszínen, kilincsjavítás helyszínen, kilincs helyszíni leszerelése, Viktória aolakzáró szerkezet javítása stb., redőnyök javítása, redőnyzárak nyitása, redőnyzárak leszerelése, redőnysín egyengetés, redőnysín betoldás, redőnyrugók javítása stb., rácsok javítása, rácsok zárainak nyitása és javítása stb., Esslingeni faredőny javítása, pl.: hevedercsere, felsőrész átfűzés, lécpótlás, leszakadt vagy sínből kiugrott * A körlevél a Tanácsok Közlönye ez évi 48. számában jelent meg.
