Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 55. szám

523 55. szám. A. dolgozók más vállalathoz helyezése. Az utóbbi időben mind gyakoribbak azok a munkaügyi viták, amelyek a dolgozóknak más vállalathoz helyezésével kapcsolatosak. Ennek okrj az, hogy a vállalatok az esetek jópészében figyel­men kívül hagyják a Munka Törvénykönyvének az áthelyezésre vonatkozó rendelkezéseit. E ne na kívánatos állapot megszüntetése érdekében szük­ségesnek tartjuk felhívni a figyelmet az aláb­biakra : 1. A Mt. 133. § rendelkezése szerint a dolgozó munkaviszonyát megszüntető más vállalathoz tör­ténő áthelyezése történhet: a) saját kérelemre, vagy b) népgazdasági (termelési, hivatali) érdek­ből. Mindkét esetben — tehát úgy a saját kére­lemre, mint a népgazdasági érdekből történő át­helyezés esetén — a) az áthelyezésre a két "érdekelt vállalat legkö­zelebbi közös felügyeleti hatósága, ha pedig ilyen nincsen (mert pl. más iparágba tartoznak), a két érdekelt miniszter jogosult. Ez alól csak az az eset képez kivételt, amikor a vállalat igazgatója a minisztertől kapott felhatalmazás folytán, át­ruházott jogkörben dolgozókat más vállalathoz helyezhet; b) figyelemmel kell lenni a Mt. 134. § (2) be­kezdés, valamint a Mt. V. 292./A. §-nak a szak­szervezeti funkcionáriusok áthelyezését korlátozó rendelkezéseire; c) be kell tartani a Mt. 135. § (1) bekezdésében előírt tizenöt napos közlési határidőt. Ettől csak a saját kérelemre történő áthelyezés esetén lehet eltérni, amikor is az új munkahely elfoglalásának időpontját a kérelem, illetőleg megegyezés alap­ján lehet meghatározni; d) az áthelyezésről szóló írásbeli értesítésben az új munkahely elfoglalására kijelölt időpont mel­lett minden esetben közölni kell egyrészt azt, hogy az áthelyezés „saját kérelemre" vagy „nép­gazdasági érdekből" történt, továbbá a dolgozó új munkakörét és munkabérét. A „népgazdasági érdekből" történő áthelyezés esetén ezeken kívül fel kell hívni a dolgozó figyelmét arra, hogy a közléstől számított nyolc napon belül jogorvoslat­tal élhet az egyeztető bizottságnál, illetőleg ve­zetőállású esetében a szolgálati felettesnél, to­vábbá helyes tájékoztatást adni a Mt. 137. § (2) és (4) bekezdésének az új munkahely elfoglalásá­val kapcsolatos kötelezettségről, valamint az el nem foglalás következményi r>l szóló rendelkezé­seiről ; e) a dolgozó munkakönyvébe a „munkaviszony megszűnési időpontja"-ként a legutolsó munkában töltött napot, „megszűnési mód"-ként pedig áthe­lyezve bejegyzést kell írni. Ezen kívül a követ­kező sorba a „munkáltató neve és székhelye" ro­vatba az áthelyezőnek minden esetben be kell írnia annak a vállalatnak stb. megnevezését, amelyhez az áthelyezés történt. (E bejegyzést azután majd az új vállalat felülbélyegzi a dol­gozó jelentkezésekor.) A „munkábalépés napja"­ként a munkaviszony megszűnése napjaként meg­jelölt napot követő napot kell bejegyezni akkor is, ha az adott esetben nem munkanap; f) ha az új vállalat a dolgozó alkalmazását (munkábaállítását) megtagadja, az áthelyezést meghiúsultnak kell tekinteni, s így a dolgozó munkaviszonya a régi válalatnál változatlanul fennáll. 2. a) Az ún. kikérő levelek alapján történő át­helyezésre ugyancsak vonatkoznak a fent ismer­tetett szabályom. Ez esetben is mindig előre tisz­tázandó, hogy a kikérésre áthelyezést ki kezde­ményezte, „saját kérelemre" vagy „népgazdasági érdekből" történik-e és ezt az áthelyezésről sz nó írásbeli értesítésben (utasításban) fel kell tüntetni. b) A saját kérelemre (így a kikérésre) történő áthelyezés iránti kérelem elbírálása mérlegelés tárgyát képezi, egyeztető bizottság tehát az átho­lyezési jogkört gyakorlót a dolgozó áthelyezésére nem kötelezheti. (A kikérésre hivatkozással beje­lentett munkaviszonymegszüntetési szándék elfo­gadása jelenthet kölcsönös megegyezéssel törté aő munkaviszonymegszüntetést, amikor is a dolgozó munkakönyvébe a munkaviszony megszűnés mód­jaként „hozzájárulással kilépett" bejegyzést kell írni.) 3. A „saját kérelemre" más helységben le;ő vállalathoz helyezés esetén a dolgozót nem illeti meg költözködés! illetmény, különélési díj és ha­zautazási költségtérítés. (24.906/1960. Mü. M. — heg]. Ü. — SZOT.) Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Szerkesztésért felelős: Dr. Kormos Géza. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. Kiadásért felelős: Hegedűs L. Akos. Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. III. Telefon. 121—592, 118—007. (7., 58-as mellék.) 0 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál. Budapest, V.. József nádor tér I. Telefon: 183—022. 18ft—8*0 007694 '2 — Zrínyi Nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents