Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 54. szám

514 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 54. szám. fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés ke­zeléséért fizetett díj) kell alapul venni. Ha azonban a lakást a tulajdonos használja és adja albérletbe, az albérlő használatá­ban álló helyiségért fizetendő díj kiszá­mításánál a házadó alapjául elfogadott haszonértéket kell figyelembe venni. (2) A lakbérhányad (haszonértékhányad) kiszámításánál a lakásban lévő valamennyi helyiséget számításba kell venni; a helyi­ségek területének megállapításánál e ren­delet 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. (3) A lakás teljes alapterületének 1 m2­ére eső lakbérhányad (haszonértékhányad) ötszörösét csak komfortos lakásban levő és lakószobának [R. 2. § (2) bekezdés] mi­nősülő helyiségre létesített albérleti jog­viszony keretébén szabad felszámítani. Egyéb esetekben az albérleti szerződésben csak ennél alacsonyabb összeg köthető ki. (4) Ha a helyiséget több albérlő használ­ja közösen, a helyiség használatáért fize­tendő díj az egyes albérlőket egyenlő arány­ban terheli. (5) Ha az albérlő által használt helyiséget a bérlő (tulajdonos), annak családtagjai vagy a helyiségben egyéb címen lakó más személy is használja, a helyiség használa­táért fizetendő díj kiszámításánál ezeket a személyeket is albérlőként kell számításba venni. Vhr. 24. §. (1) Bútor, ágynemű és a lakó­helyiségben levő egyéb berendezési tárgyak használatáért csak annyi személy után sza­bad legfeljebb havi száz-száz forintot fel­számítani, ahány személy lakik az albér­letbe adott helyiségben, feltéve, hogy a bérlő (tulajdonos) a helyiségben lakó min­den személy számára biztosítja a fekvő­hely, a szekrény és az ágynemű kizáróla­gos Használatának lehetőségét. Ha a bérlő (tulajdonos) az albérlő részére ágynemű­használatot nem biztosít, bútorhasználat cí­mén személyenként legfeljebb havi het­venöt forintot szabad felszámítani. (2) Az albérlőtől a bérlővel (tulajdonos­sal) közösen használt mellékhelyiségek ta­karításáért külön díjat követelni vagy ki­kötni nem szabad. Vhr. 25. §. Ha a bérlő (tulajdonos) búto­rozatlan helyiséget e rendelet 1. §-a (1) be­kezdésének a) pontjában említett valamely állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv 1 részére — a szerv dolgozóinak időleges el­helyezésére — ad albérletbe, a helyiség használatáért egyébként felszámítható díjat 50%-kal növelni lehet. R. 8. §. (1) Az albérlő az általa is igénybevett közüzemi szolgáltatásokért (villany, gáz, termálvíz stb.) tény­leges fogyasztásának mértéke szerint a hatóságilag megállapított díjat köteles megfizetni; a fogyasz­tás mérésének módjára a felek megállapodása az irányadó. (2) Központi fűtési díj címén az albérlőre — az általa kizárólagosan használt központi fűtésű he­lyiség minden légm3-e után — csak olyan összeg hárítható át, amennyi az egész lakás után fizetett központi fűtési díjból a bérlő (tulajdonos) és az albérlő által kizárólagosan használt összes fűtött helyiség egy légm3-ére eső hányad. R. 9. §. (1) E rendeletben meghatározott díjat meghaladó részében az albérleti szerződés semmis. (2) Ha a bíróság a bérlőt e rendelet 13. §-ában foglalt rendelkezésre figyelemmel árdrágító vissza­élés miatt jogerősen elítélte, a szóbanforgó lak­részt az albérlő kérelmére — a 35/1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően — részére társbér­letként ki lehet utalni, feltéve, hogy a társbérlet létesítésének feltételei egyébként fennállanak.

Next

/
Thumbnails
Contents