Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 54. szám

54. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 509 lehet elhelyezni, őt a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából két személyként kell számításba venni, * R. 3. §. A lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál a bérlőt, továbbá a bérlő együtt élő családtagjait, a lakásban lakó háztartási alkalmazottat, valamint az albérlőt kell számításba i' Venni. E személyeket akkor is számításba kell Venni, ha nem tartózkodnak ugyan állandóan a lakásban, de a 35/1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet 53. §-ában meghatározott okból és időtartamra vannak távol a lakásból. Vhr. 6. §. (1) A lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál csak a R. 3. §-ában felsorolt, a lakásba állandóan bejelentett személyeket, tcvábbá a bérlővel és az albérlővel együttélő, de bejelentkezési kötelezettség alá nem eső (16 éven aluli vagy a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett) személyeket lehet számításba venni. (2) Azokat a személyeket, akik tanulmányaikat nem állandó lakóhelyükön folytatják, a lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál — a tanulmányi idejük tartama alatt — akkor is számításba kell venni, ha a lakásba csak ideiglenesen jelentkeztek be. (3) A lakásban lakó ágybérlőt a lakásban állandóan lakó személyek számába beszámítani nem lehet. Vhr. 7. §. (1) A lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál a bérlővel együtt élő családtagnak minősül az, aki nem albérleti (ágybérleti) vagy munkaszerződés, hanem rokoni vagy személyi kapcsolat alapján a bérlő hozzájárulásával lakik a lakásban. (2) A bérlővel együttélő családtagnak kell tekinteni azt a személyt és családtagját is, aki a bérlővel kötött tartási szerződés alapján lakik a lakásban. (3) Háztartási alkalmazottként csak olyan személyt lehet számításba venni, aki a bérlővel ilyen munkaszerződést kötött és ezt a bérlő a munkakönyv bemutatásával igazolja, (4) A lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál az albérlővel együttlakó házastársát (élettársát) és egyeneságbeli rokonát is számításba kell venni. Vhr. 8. §. (1) A tartósan (harminc napot meghaladó ideig) távollevő személyeket csak akkor lehet a lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál számításba venni, ha aj a lakást — a visszatérés szándékával — hivatalos kiküldetés, üdülés vagy családi körülmények miatt hagyták el; b) tényleges katonai szolgálatot teljesítenek, illetőleg tartalékos továbbképzés alatt állnak; c) külföldön szolgálatot teljesítenek; d) tanulmányaikat más helységben folytatják; e) gyógyintézeti ápolásban részesülnek; /) a népgazdasági terv nagylétesítményeinek megvalósításánál dolgoznak és ott állandó lakásbérleti jogviszonyt nem létesítettek ; g) munkakörüknél fogva lakóhelyüktől távol, változó helyeken (pl. hajózási, építővagy szerelőipari munkakörben) dolgoznak. (2) A távollét okát és időtaitamát okirattal kell igazolni. Ha a távollét oka megszűnik vagy igazolt időtartama lejár és az érdekelt személy a lakásba nem tér -vissza, őt a lakásban állandóan lakó személyek számába tovább beszámítani nem lehet. Vhr. 9. §. (1) A társbérlőt a lakbérpótlékfizetési kötelezettség megállapítása során önálló bérlőnek kell tekinteni és Csak az általa kizárólagosan használt lakószobákat lehet számításba venni. (2) Ha a lakásra bérlőtársi jogviszony áll fenn, a bérlőtársakat egy családhoz tartozóknak kell tekinteni. (3) Ha a lakásban vagy a lakás egy részében jogcím nélkül visszamaradt személy lakik, az általa kizárólagosan használt lakószobák után a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség őt terheli. R. 4. §. (1) A lakbérpótlék fizetendő összegét a társadalmi tulajdonban levő lakások esetében az illetékes házkezelési szerv, a személyi tulajdonban lévő, ta-