Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 49. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE *kf b) Ha szükségesnek mutatkozik, a tenyészbika állományt át kel] csoportosítani, hogy a megye, illetve járás területén a tehenek és üszők fedeztetése zavartalan legyen. Amennyiben a megye, illetve járás területén felesleg, vagy tenyészbika hiány jelentkezik, ezt a körülményt a TEGI-vel is közölni kell. 7. A vágómarha-terv emelésével, a termelőszövetkezetekben a selejtezés végrehajtásával és a tenyészüszők biztosításával kapcsolatos feladatok végrehajtása gond.es szervező és széleskörű felvilágosító munkát igényel. Rendkívül fontos, hogy a termelőszövetkezetek vezetői is megértsék a selejt tehenek helyett az üszők beállításának fontosságát, hogy az üszőkihelyezés a tehénléts ám pótlása szempontjából milyen jelentőséggel bír és végül, hogy a további években a tehénállomány csökkenése csak az üszőcsere megvalósításával akadályozható meg. A feladat sikeres végrehajtása érdekében a megyei és járási mezőgazdasági szervek mindent kövessenek el, a megyei és járási mezőgazdasági osztályok kérjék fel a megyei, járási, községi és termelőszövetkezeti párts?erveket is, hogy a feladat megoldásában nyújtsanak segítséget. Sághy Vilmos s. k., Keserű Jánns s. k., élelmezésügyi földművelésügyi miniszterhelyettes. miniszterhelyettes. Vegyes rendelkezések A termelőszövetkezetekbe törvényellenesen pártoló tagként felvett személyek helyzetével kapcsolatos egyes kérdések. (A Földművelésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezeti Tanács Titkársága és a Legfőbb Ügyészség együttes közleménye.) Vizsgálatok, bejelentések és egyéb értesülések alapján megállapítható, hogy több mezőgazdasági termelőszövetkezet pártoló tagként vett fel olyan, mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozó egyénileg gazdálkodókat, akik a termelőszövetkezeti pártoló tagságról szóló 1059. évi 22. számú törvénvereiű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 1. R-ának és a 13/1960. (V. 3.) FM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének rendelkezései szerint nqrtoió tagként nem vehetők fel. Jóllehet a R. 9. §-ának (2) bekezdése lehetőséget adott e személyek tagsági viszonyának törvénves rendezésére, egyes termelőszövetkezetekben ez még mindig nem történt meg. Előfordulnak továbbá olyan esetek is, hogy a törvényellenesen pártoló tagként felvett személyek pártoló tagsági viszonyukat a R. 7. §-a rendelkezésének alkalmazásával — vagyis a közgyűléshez intézett bejelentéssel — kívánják megszüntetni. Minthogy az említett esetekben az érintett termelőszövetkezetek és a felügyeleti jogkörükben eljáró helyi szervek is eltérő gyakorlatot folytatnak, az egységes eljárás érdekében álláspontunkat a következőkben foglaljuk össze: A Tvr. 1. §-a és a R. 1. §-ának (1) bekezdése rendelkezései szerint mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozó egyénileg gazdálkodókat — korukra vagy munkaképtelenségükre tekintet nélkül — pártoló tagnak felvenni nem lehet. Pártoló tagként való felvételüket a jogszabályok azért zárták ki. mert az ilven személyek csak rendes tagok lehetnek. Pártoló tagként való felvételük tehát annakidején is törvénysértő volt és ezek a személyek pártoló tagoknak nem tekinthetők. Ennélfogva a R. 7. §-ában foglalt, kizárólag a pártoló tagokra vonatkozó kilépési szabály a szóbanlevő személyek esetében nem alkalmazható, pártoló tagsági viszonyukat a termelőszövetkezet közgyűléséhez intézett bejelentéssel nem szüntethetik meg és az általuk bevitt föld kiadására az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet általános rendelkezései az Irányadók. A mezőgazdasági szakigazgatási szervek és a termelőszövetkezeti vezetők helyesen járnak el, ha fentiekre felhívják a törvényellenesen pártoló tagként felvett személyek figyelmét és meggyőzik őket arról, hogy éljenek a R. 9. §-ának (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel és kérjék rendes taggá való átminősítésüket. A felvilágosító munka során meg kell magyarázni az érdekelteknek, hogy rendes taggá minősítésük esetén — felvételük időpontjáig visszamenő hatállyal — megilletik őket a tagok számára biztosított kedvezmények (öregségi, munkaképtelenségi járadék stb.). A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA. Mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszony és munkaviszony létesítése. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági jogviszonyt a közgyűlésnek az 1960. évi 8. sz. tvr-tel módosított 1959. évi 7. sz. tvr. 43. § (3) bekezdés b) pontja alapján hozott, a felvételt kimondó határozata hozza létre. Ilyen irányú közgyűlési határozat hiányában tagsági jogviszony nem keletkezhet. Ezért nem tekinthető a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjának az, aki a termelőszövetkezet részére munkaegység fejében munkát végez anélkül, hogy a termelőszövetkezetbe tagként belépett, illetőleg tagként a közgyűlés felvette volna. A 3004 2 1959. (XI. 15.) Korm. sz. határozat V. fejezete valamint az 1006/1960. (III. 27.) Korm. sz. határozat a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása, továbbfejlesztése, valamint a termelőszövetkezetek vezetésének megerősítése érdekében lehetőséget ad, hogy az arra rászoruló termelőszövetkezet szakembereket, különcsen mezőgazdászt és könyvelőt — ha a tagok sorába való felvétel nem lehetséges, — munkaszerződéssel alkalmazzon, akit a közgyűlés által megállapított munkaegységrészesedésben és egyéb járandóságban lehet részesíteni. Ennek a rendelkezésnek a fizikai munkát végző mezőgazdasági munkavállalókra való kiterjesztése azonban már nem helyes, mert ez a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom gyengítését, a termelőszövetkezeti tagsági viszonyra vonatkozó rendelkezések kijátszását eredményezhetné. (A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 773. számú állásfoglalása.) Szilvásvárad község üdülőhellyé nyilvánítása. Az egészségügyi miniszter Szilvásvárad község alább meghatározott területére az üdülőhely megnevezés használatát feltételesen engedélyezte. Szilvásvárad község üdülőhelyi területének határai: A határ a 438. és 442. hrsz. ingatlanok főútvonalmenti sarkától kiindulva átszeli a 487/1. és a 491/1. hrsz? utakat, majd a 65. és 62/2. hrsz. ingatlanok északnyugati határán halad a templomépület magasságáig, itt északnyugatra fordulva körülöleli a 77. hrsz. templomkertet, folytatódik a 4211. hrsz. ingatlan keleti határán az 1200. hrsz. útig, majd a 4015. hrsz. ingatlan déli határán halad 100 m távolságig. Itt az 1200 hrsz. úttal párhuzamosan 200 m-t haladva északkeleti irányban, 90 fokos elfordulással délkeletre fordul és újból eléri az 1200. hrsz. utat. Innen a határ a 3. hrsz. erdő délnyugati, s az 501. és 3393/3. hrsz. erdő északnyugati határán húzódik a 3393/12. hrsz. útig, ezen továbbhaladva a 3393/3. hrsz. erdő és 3398. hrsz. ingatlan nyugati