Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 48. szám

434 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám. b) részben osztott általános iskolák, ame­lyeikben az adottságok hiánya miatt több ^ osztályból összevont tanulócsoport is mű­ködik, a tanulócsoportok száma legalább négy vagy az iskolának csak alsó, illetőleg csak felső tagozata van, c) kislétszámú általános iskolák, ame­lyekben a tanulók oktatása-nevelése három vagy ennél kevesebb tanulócsoportban tör­ténik. Igazgatási szempontból egy másik általános iskolához kapcsolódnak. (2) Tanulócsoport az egy tanteremben egyidejűleg tanításban részesülő tanulók csoportja, amely egy vagy több osztály ta­nulóit foglalhatja magában. Osztálynak kell tekinteni az azonos tananyagot tanuló gyermekek csoportját. Az általános iskola jellegének megállapítása szempontjából kö­zömbös az, hogy egyes tantárgyak oktatá­sánál valamely tanulócsoportot (osztályt) két vagy több foglalkozási csoportra (mun­kacsoportra) bontanak. Az általános iskolák együttműködése. Vhr. 23. §. (1) Amennyiben a részben osztott vagy kislétszámú általános iskola továbbfejlesztése nem lehetséges, a szak­rendszerű (magasabb színvonalú) tanítást egy másik általános iskolával való együtt­működés útján kell biztosítani. Ilyen eset­ben a részben osztott vagy a kislétszámú általános iskola felső tagozatának vagy a felső tagozat egyes osztályainak tankötele­sei a másik általános iskolában részesülnek oktatásban. Az ilyen együttműködés szem­pontjából: a) tagiskola az a részben osztott vagy kislétszámú általános iskola, amelynek kör­zetében lakó felső tagozati tanulók másik iskolában részesülnek oktatásban, b) körzeti iskola az az általános iskola, amelybe a tagiskola körzetében lakó ta­nulók járnak. (2) Körzeti iskolába járásra a tanulók — közlekedési eszköz biztosítása nélkül — ál­talában 3 km távolságról kötelezhetők. (3) A tagiskola körzetébe tartozó tankö­telesek közül azokat, akik a körzeti iskolá­ban részesülnek oktatásban, a körzeti isko­lába kell beírni és ott kell nyilvántartani. Vhr. 24. §. (1) Az osztott és részben osz­lott általános iskola felelős vezetője az igazgató. f2) A kislétszámú általános iskola köz­ieden vezetője az igazgató-tanító, de igáz­ás szempontjából valamelyik osztott j -agy részben osztott általános iskola igaz- j ?Más\ körzetéhez tartozik. Az igazgatási körzeteket a közvetlen felügyeletet gya­korló művelődésügyi (oktatási) szerv jelöli ki. A kijelölés során a távolságokra és a közlekedési adottságokra figyelemmel kell lenni és ehhez képest a külterületen mű­ködő kislétszámú általános iskola számára egy szomszéd városban (községben) mű­ködő iskolát is ki lehet jelölni, ha az a kis­létszámú általános iskolához közelebb fek­szik, vagy jobban megközelíthető, mint a saját községében (városában) működő is­kola. (3) Igazgatási körzet szervezhető ott is, ahol az osztott vagy részben osztott iskolá­tól távol, egymáshoz közel több kislétszá­mú általános iskola működik. Ilyen esetben igazgatóvá lehetőleg az egyik kislétszámú iskola igazgató-tanítóját kell kinevezni. Tvr. 13. §. (1) Az áítalánös iskolában az oktatás nyelve a magyar nyelv. (2) Azokban a községekben (városokban), ahol legalább tizenöt egy nemzetiséghez tartozó tankö­teles szülője (gyámja) kívánja, biztosítani kell, hogy ezek a tankötelesek kívánságukhoz képest a) anyanyelvükön részesüljenek oktatásban vagy b) anyanyelvüket az általános iskolában köte­lező tantárgyként tanulják. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerint folyó oktatás esetében a magyar nyelv és irodalmat kötelező tantárgyként kell tanítani. Tvr. 14. §. (1) Az általános iskolában nevelőként csak olyan személyt szabad alkalmazni, aki tanítói, vagy ta­nári oklevéllel rendelkezik. (2) Az általános iskola felső tagozatában szak­rendszerű oktatást csak olyan nevelő végezhet, akinek szaktanítói, vagy tanári képesítése van. Át­menetileg a művelődésügyi miniszter engedélyt adhat ilyen képesítéssel nem rendelkező nevelék­nek a felső tagozatban való működésre. (3) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépé­sekor az általános iskolában már működő, de az (1), illetőleg (2) bekezdésben megszabott képe­sítéssel nem rendelkező nevelők továbbképzését a művelődésügyi miniszter szabályozza. (4) Óraadókém a művelődésügyi m'niszter által meghatározott munkakörökben az (1) bekezdésben, illetőleg a (2) bekezdésben megszabott képesítéssel nem rendelkező személyek is alkalmazhatók. (5) A jelen §-ban foglalt rendelkezések nem érintik a Tyakorló tanítójelölt!, illetőleg tanárje­lölti szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket. Vhr. 25. §. (1) A nevelők képesítését a munkabérek megállapításáról szóló jogsza­bályokban meghatározott képesítések figye­lembevételével kell elbírálni. (2) A nevelő köteles oktató-nevelő mun­káját a művelődésügyi miniszter rendelke­zéseiben szabályozott módon (tanterv, tan­tervi utasítás és rendtartás), legjobb tudása szerint végezni, politikai, pedagógiai és szakmai tudását állandóan fejleszteni, ön-

Next

/
Thumbnails
Contents