Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)
1960 / 48. szám
434 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám. b) részben osztott általános iskolák, amelyeikben az adottságok hiánya miatt több ^ osztályból összevont tanulócsoport is működik, a tanulócsoportok száma legalább négy vagy az iskolának csak alsó, illetőleg csak felső tagozata van, c) kislétszámú általános iskolák, amelyekben a tanulók oktatása-nevelése három vagy ennél kevesebb tanulócsoportban történik. Igazgatási szempontból egy másik általános iskolához kapcsolódnak. (2) Tanulócsoport az egy tanteremben egyidejűleg tanításban részesülő tanulók csoportja, amely egy vagy több osztály tanulóit foglalhatja magában. Osztálynak kell tekinteni az azonos tananyagot tanuló gyermekek csoportját. Az általános iskola jellegének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy egyes tantárgyak oktatásánál valamely tanulócsoportot (osztályt) két vagy több foglalkozási csoportra (munkacsoportra) bontanak. Az általános iskolák együttműködése. Vhr. 23. §. (1) Amennyiben a részben osztott vagy kislétszámú általános iskola továbbfejlesztése nem lehetséges, a szakrendszerű (magasabb színvonalú) tanítást egy másik általános iskolával való együttműködés útján kell biztosítani. Ilyen esetben a részben osztott vagy a kislétszámú általános iskola felső tagozatának vagy a felső tagozat egyes osztályainak tankötelesei a másik általános iskolában részesülnek oktatásban. Az ilyen együttműködés szempontjából: a) tagiskola az a részben osztott vagy kislétszámú általános iskola, amelynek körzetében lakó felső tagozati tanulók másik iskolában részesülnek oktatásban, b) körzeti iskola az az általános iskola, amelybe a tagiskola körzetében lakó tanulók járnak. (2) Körzeti iskolába járásra a tanulók — közlekedési eszköz biztosítása nélkül — általában 3 km távolságról kötelezhetők. (3) A tagiskola körzetébe tartozó tankötelesek közül azokat, akik a körzeti iskolában részesülnek oktatásban, a körzeti iskolába kell beírni és ott kell nyilvántartani. Vhr. 24. §. (1) Az osztott és részben oszlott általános iskola felelős vezetője az igazgató. f2) A kislétszámú általános iskola közieden vezetője az igazgató-tanító, de igázás szempontjából valamelyik osztott j -agy részben osztott általános iskola igaz- j ?Más\ körzetéhez tartozik. Az igazgatási körzeteket a közvetlen felügyeletet gyakorló művelődésügyi (oktatási) szerv jelöli ki. A kijelölés során a távolságokra és a közlekedési adottságokra figyelemmel kell lenni és ehhez képest a külterületen működő kislétszámú általános iskola számára egy szomszéd városban (községben) működő iskolát is ki lehet jelölni, ha az a kislétszámú általános iskolához közelebb fekszik, vagy jobban megközelíthető, mint a saját községében (városában) működő iskola. (3) Igazgatási körzet szervezhető ott is, ahol az osztott vagy részben osztott iskolától távol, egymáshoz közel több kislétszámú általános iskola működik. Ilyen esetben igazgatóvá lehetőleg az egyik kislétszámú iskola igazgató-tanítóját kell kinevezni. Tvr. 13. §. (1) Az áítalánös iskolában az oktatás nyelve a magyar nyelv. (2) Azokban a községekben (városokban), ahol legalább tizenöt egy nemzetiséghez tartozó tanköteles szülője (gyámja) kívánja, biztosítani kell, hogy ezek a tankötelesek kívánságukhoz képest a) anyanyelvükön részesüljenek oktatásban vagy b) anyanyelvüket az általános iskolában kötelező tantárgyként tanulják. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerint folyó oktatás esetében a magyar nyelv és irodalmat kötelező tantárgyként kell tanítani. Tvr. 14. §. (1) Az általános iskolában nevelőként csak olyan személyt szabad alkalmazni, aki tanítói, vagy tanári oklevéllel rendelkezik. (2) Az általános iskola felső tagozatában szakrendszerű oktatást csak olyan nevelő végezhet, akinek szaktanítói, vagy tanári képesítése van. Átmenetileg a művelődésügyi miniszter engedélyt adhat ilyen képesítéssel nem rendelkező neveléknek a felső tagozatban való működésre. (3) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésekor az általános iskolában már működő, de az (1), illetőleg (2) bekezdésben megszabott képesítéssel nem rendelkező nevelők továbbképzését a művelődésügyi miniszter szabályozza. (4) Óraadókém a művelődésügyi m'niszter által meghatározott munkakörökben az (1) bekezdésben, illetőleg a (2) bekezdésben megszabott képesítéssel nem rendelkező személyek is alkalmazhatók. (5) A jelen §-ban foglalt rendelkezések nem érintik a Tyakorló tanítójelölt!, illetőleg tanárjelölti szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket. Vhr. 25. §. (1) A nevelők képesítését a munkabérek megállapításáról szóló jogszabályokban meghatározott képesítések figyelembevételével kell elbírálni. (2) A nevelő köteles oktató-nevelő munkáját a művelődésügyi miniszter rendelkezéseiben szabályozott módon (tanterv, tantervi utasítás és rendtartás), legjobb tudása szerint végezni, politikai, pedagógiai és szakmai tudását állandóan fejleszteni, ön-