Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 42. szám

346 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szám. 6. Az alapbérmegállapítás jogkörének gyakorlása az alábbiak szerint történik: a) a fővárosi, megyei, megyei jogú városi taná-s végrehajtó bizottsága elnökének, elnökhelyetteseinek és titkárának alapbérét a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, b) a járási, fővárosi kerületi, járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi és községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének, elnökhelyetteseinek és titkárának alapbérét a közvetlen felügyeletet ellátó tanács végrehajtó bizottsága, c) az a) Ás b) pontban említett tanácsok egyéb alkalmazottainak alapbérét a kinevezési jogkört gyakorló szerv vezetője állapítja meg. A munkakör meghatározása. 7. Az alkalmazott munkakörét a ténylegesen ellátott munka szerint kell megállapítani. A munkakörök meghatározásánál figyelembe kell venni a munkaköri bértáblázatban feltüntetett előírásokat. 8. Annak meghatározása, hogy az ügyintéző a „Főelőadó" vagy az „Előadó" megnevezésű munkakörbe, illetőleg egyes ügyintézői munkaköröknél az I. vagy a II. jelzéssel ellátott munkakörbe tartozzék, az ellátott ügykörtől és az ügyintéző felkészültségétől függ, amit a kinevezési jogkört ellátó szerv vezetője bírál el. 9. Azokban ; munkakörökben, amelyekben a munkakör ellátásához meghatározott iskolai végzettség vagy képesítés szükséges, az ennek megszerzéséről szóló oklevelet az alkalmazott köteles a kinevezési jogkört ellátó szerv vezetőjének bemutatni. Azokat a munkaköröket, amelyeknek meghatározása iskolai végzettség vagy képesítés megszerzésének igazolásától függ, a munkaköri bértáblázat tünteti fel. 10. Ha az alkalmazott a munkaköri bértáblázatban felsorolt munkakörökre előírt iskolai végzettséggel vagy képesítéssel nem rendelkezik, alacsonyabb képesítéshez kötött vagy képesítéshez nem kötött munkakört kell részére — a magasabb képesítéshez kötött munkakörre szervezett létszám terhére — megállapítani. 11. Ha az alkalmazott a 10. pontban említett esetben a szükséges iskolai végzettséget vagy képesítést megszerzi, az ennek megszerzését követő hónap 1. napjától azt a munkakört kell részére megállapítani, amelynek terhére alkalmazták. A korcsoport meghatározása. 12. Az alkalmazott (1—8 jelű) korcsoportjának 1 meghatározása — az „I. Vezetők" munkaköreibe | tartozó alkalmazottat kivéve — a munkaviszonyban töltött és beszámított idő, valamint az ügyintézők egyes munkaköreiben meghatározott felsőfokú iskolai végzettség figyelembevételével történik. 13. A szolgálati idő számítására a közszolgálati alkalmazottak közszolgálatban és közszolgálat körén kívül eltöltött idejének beszámításáról szóló 81/1950. (III. 19.) M. T. számú rendelet rendelkezései az irányadók, az alábbiak figyelembevételével: a) A közszolgálatban (minisztériumban, központi vagy tanácsi — korábban önkormányzati — szervnél, hivatalnál, intézetnél, intézménynél) főfoglalkozású minőségben (teljes napi munkaidővel való foglalkoztatás mellett) eltöltött időt figyelembe kell venni. A harminc napnál hosszabb ideig tartó megszakítás időtartamát nem szabad számításba venni. A beszámítható időket össze kell vonni. A szolgálati idő kezdeteként így jelentkező időpont az alkalmazás kezdő időpontja. Az alkalmazás kezdő (töredék) évét teljes naptári évnek kell tekinteni. A fizetésnélküli szabadságon eltöltött időből legfeljebb egy évi időt szabad figyelembe venni, kivéve, ha az alkalmazott körérdekből volt fizetésnélküli szabadságon. b) Az orvosi, gyógyszerészi és állatorvosi végzettséghez kötött munkakörökben a szolgálati időt a diploma keltétől kell számítani. c) Az egyetemi, főiskolai vagy középiskolai (szakiskolai) tanulmányok, valamint a szakérettségis tanfolyam időtartama a munkaviszonyban töltött időbe csak akkor számítható be, ha a tanulmányok folytatása alatt a munkaviszony fennállt. d) A nyugdíjazást megelőzően, vagy azt követően nyugdíjasként közszolgálati vagy közszolgálaton kívüli munkaviszonyban töltött időnek a korcsoport meghatározása szempontjából való beszámítása is a 13. pontban foglalt rendelkezések szerint történik. 14. A beszámított idő alapján a korcsoportot a 2. számú melléklet felhasználásával kell meghatározni. 15. Annál az alkalmazottnál, akinek a „Csoportvezető" (nem önálló szakigazgatási szervként működő csoport vezetője), a „Főelőadó" vagy az „Előadó" megnevezésű munkakörben jogi-, közgazdasági egyetemi vagy főiskolai végzettsége, továbbá egyetemen vagy főiskolán szerzett tanári oklevele (művészeti főiskolai végzettsége) van, a 13—14. pontok szerint beszámított szolgálati időhöz ötévi időt kell hozzászámítani. A szolgálati időhöz hozzászámított Ötévi idő a pótszabadság, a jubileumi jutalom, valamint a nyugdíj megállapításához szükséges váromanyi idő meghatározása szemI pontjából nem vehető számításba. j A jelent pont szempontjából felsőfokú iskolát végzettnek tekintendő az, aki