Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 41. szám

41. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 343 zettségének teljesítése után — megilleti, késedelmesen szolgáltatja; e) a természetbeni juttatás pénzbeli értékének kétszeres összegét, ha a természetbeni juttatást, amely a termelőt a szerződés alapján — átadási kötelezettségének teljesítése után — megilleti, a termelőnek nem adja ki. (2) A terményértékesítési szerződés alapján a vevő késedelmi kamat fejében köteles megfizetni: a) a pénzbeli előlegnek a késedelem 30. napjáig számított napi 0,5%-át, azon túl pedig napi 0,05%-át, ha az előleget a termelőnek késedelmesen — a szerződési feltételekben a szolgáltatásra megjelölt időpont után — fizeti ki; * b) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0,05%-ot, ha a termelőt az elszámolás alapján megillető összeget késedelmesen fizeti ki. (3) A terményértékesítési szerződés alapján a termelő kötbér fejében köteles megfizetni: aj a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0,25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a terményt késedelmesen adja át; b) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értékét, ha a terményt nem, vagy nem teljes mértékben adja át, illetőleg az átvételre felajánlott termény rendeltetésszerű felhasználásra alkalmatlan. 3- §• A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződésben, továbbá a terményértékesítési szerződésben a lekötött állat, illetőleg termény pénzbeli értékének legfeljebb 25%-áig terjedő kötbér köthető ki arra az esetre, ha a termelő a szerződéssel lekötött állatot, illetőleg terményt olyan minőségi hibával adja át, amely miatt az nem éri el a minőség tekintetében a szerződésben kikötött követelmények legkisebb mértékét sem. 4- §• A szerződésben a kötbér mértékét az e rendelet 1—3. §-aiban meghatározott százalékos aránynak megfelelő forint összegben is meg lehet határozni. 5. §• (1) Az állatnak vagy terménynek az 1. § (1) bekezdés c) pontja, az 1. § (3) bekezdés b) pontja, a 2. § (1) bekezdés b) pontja, a 2. § (3) bekezdés b) pontja és a 3. § szerinti — kötbér alapjául szolgáló — pénzbeli értékét a szerződésben kikötött alsó átvételi súlyhatárnak és a legalacsonyabb minőségű osztályozásnak megfelelő áron kell kiszámítani, s a szerződésben kikötött mennyiségi és minőségi felárakat figyelmen kívül kell hagyni. Ha azonban a termelő igazolja, hogy az átvételre felajánlott állat vagy termény a szerződésben kikötött alsó átvételi súlyhatárt s a legalacsonyabb minőségi osztályozást meghaladta, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 2. § (1) bekezdés b) pontjában említett pénzbeli érték kiszámításánál az állat vagy termény igazolt súlyát és minőségét kell alapul venni. (2) Részteljesítésre vonatkozó szerződésszegés esetében a kötbért és a késedelmi kamatot csak a nem teljesített rész után kell számítani. (3) *A kötbérigény megnyíltának a szerződésben a szolgáltatásra, illetőleg a teljesítésre kikötött vagy a felek kölcsönös megegyezésével írásban módosított határidőt, minőségi kötbérigény esetében pedig a minőségi hibával történt átadás napját kell tekinteni. 6. §. A termelő nem köteles az'l. § (3) bekezdésének b) pontiában említett kötbért megfizetni, ha a hizlalásra lekötött nőivarú szarvasmarhát azért nem adta át, mert az továbbtenyésztésre alkalmas és ennek alapján elállási jogát a szerződés feliételei szerint érvényesítette. 7- §• Kötbérfizetési kötelezettség a termelőt és a megrendelőt, illetőleg vevőt abban az esetben terheli, ha olyan okból, amelyért felelős, nem teljesít, késedelembe esik vagy hibásan teljesít [1959. évi IV. törvény 246. § (1) bekezdés]. 8. §. (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése előtt kötött olyan szerződésekre is alkalmazni kell, amelyekben a teljesítési határidő e rendelet hatálybalépését követő időpontban van "megállapítva. (2) E rendelet hatálybalépésével a 24/1958. (XII. 9.) Élm. M. számú rendelet hatályát veszti. Dr. Dabrónaki Gyula s. k.,. az élelmezésügyi miniszter első helyettese. A földművelésügyi miniszter 22/1963. (Mg. É. 17.) F. M. számú utasítása a marhalevelek egyes adatainak fordításáról és a fordítás díjáról. A kivitelre kerülő állatok marhaleveleinek 2., 3. és 4. rovatát, ha a vonatkozó állategészségügyi egyezmény előírja, vagy a rendeltetési ország megkívánja, idegen nyelvű fordítással kell ellátni. Ezért a marhalevelek hivatkozott rovatai szövegének idegen nyelvre történő lefordításáról és a fordítás díjáról — az élelmezésügyi miniszterrel és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága Tanácsszervek Osztályának vezetőjével egyetértésben — a következő utasítást adom ki: 1. Az idegen nyelvű szöveget a szállító vállalat köteles a marhalevélkezelő rendelkezésére bocsátani. A fordítás szövegének hitelesítése a marhalevélkezelő feladata. A hitelesítésért díj nem számítható fel. 2. Ha azonban a fordítást a marhalevélkezelő végzi, a szállító vállalat terhére fordítási díjat számíthat fel. A felszámítható fordítási díj marhalevelenként a marhalevél irányítási díjának húsz százaléka. 3. Ennek az utasításnak a rendelkezéseit az 1960. évi május hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Magyari András s. k., löldművelésügyi miniszterhelyettes.