Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 37. szám

37. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 313 hogy erre joga volna, a dolog birtokában megza­varja, vagy a dolog birtokától megfosztja. A tilos önhatalommal történő birtokszerzés felöleli a bűn­cselekmény útján való birtokszerzést is, azonban ez büntető rendelkezéseket is von maga után. A ti­los önhatalom megvalósulhat akkor is, ha a birtok­sértő nem rosszhiszemű (pl. tilos önhatalommai szerzi meg a birtokot az is, aki a tanácsházáról té­vedésből elvitt egy kalapot, mert azt hiszi, hogy a saját kalapja). Közös birtok esetén — azaz amikor egy dolognak több tényleges birtokosa van — a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti és mind­egyik birtokos követelheti a dolognak közös bir­tokba adását. A közös birtokosok — egymásközti viszonyuk alapján — egymással szemben is jogo­sultak birtokvédelemre. Az egymásközti viszonyt az a megállapodás jelenti, amelyben a birtokostár­sak egymás között a birtoklás kérdésében (terje­delmében, módjában) megegyeztek. 4. A birtokvédelem eszközei: — jogos önhatalom; — védelem államigazgatási úton; — birtokper. A titkár hatáskörébe az államigazgatási úton megvalósuló birtokvédelem tartozik. Figyelemmel azonban arra, hogy a jogos önhatalom megelőzi és esetleg szükségtelenné teszi az államigazgatási úton megvalósuló birtokvédelmet, a birtokpert pedig az esetek nagy többségében megelőzi az államigazga­tási úton történő birtokvédelem, röviden mindegyik birtokvédelmi eszközzel foglalkozni kell. a) Jogos önhatalom. A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást — birtoka megvédéséhez szükséges mértékben — ön­hatalommal is elháríthatja. Az elveszett birtok visszaszerzésére önhatalmúlag csak akkor lehet fel­lépni, ha más birtokvédelmi eszköz igénybevételé­vel járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsí­taná (pl. a tulajdonos a néptelen országúton talál­kozik a kerékpárján ülő tolvajjal, vagy látja a tol­vajt autóba ülni). Az önhatalom gyakorlása nem haladhatja meg a birtok megvédéséhez szükséges mértéket. A Ptk. — mint említettük — megengedi a birtok elleni támadás visszaverése során a szükséges mér­téket meg nem haladó erőszak alkalmazását. Ez azért szükséges, mert ennek eltiltása sok esetben a birtok végleges elvesztésére vezethetne. A szük­séges mértéket meg nem haladó erőszak ismérveit kimerítően előre megállapítani nem lehet. Minden egyes esetben a tényeket és a körülményeket figye­lembe véve és gondosan mérlegelve lehet csak meg­állapítani, hogy az erőszak alkalmazása a szükséges mértéket meghaladta-e vagy sem (pl. a szükséges mértéket meghaladó erőszak alkalmazásának kell tekinteni azt az esetet, amikor a kabátot ellopó tol­vaj lóháton akar elmenekülni és az elmenekülés megakadályozására a ló lábát eltörik). Az elveszett birtok visszaszerzésére gyakorolt ön­hatalom bármikor érvényesíthető azzal a megszorí­tással, hogy e módon csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. Az el­követés után hosszabb idővel alkalmazott önhata­lom csak kivétel lehet, az önhatalom gyakorlása általában a támadó cselekmény idejére korláto­zódhat (pl. a birtokos meggátolhatja a dolog el­vételét). b) Államigazgatási úton történő birtokvédelem. Az államigazgatási úton történő birtokvédelem­mel e pont alatt külön nem foglalkozunk, mert a tájékoztató vonatkozó része az államigazgatási úton történő birtokvédelemről szól. c) A birtokper. A bíróság előtti birtokvédelmi eljárás megindu­lásának feltétele az államigazgatási szerv előtti bir­tokvédelmi eljárás. Az államigazgatási eljárás tehát megelőzi a bírói eljárást. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a titkár a kérelem tárgyában 15 napon belül nem tud határozni. Ebben az esetben a kérel­met és az iratokat a titkár székhelye szerint illeté­kes járásbírósághoz kell továbbítani. A titkárnak a birtoklás kérdésében hozott határo­zata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a bírósághoz lehet fordulni és az érdekelt fél kér­heti a sérelmezett határozat megváltoztatását. A tit­kár a hozzá benyújtott keresetet az iratokkal együtt három napon belül köteles a székhelye szerint ille­tékes járásbírósághoz továbbítani. A titkár által hozott határozatot, a bíróság előtt történő megtá­madástól függetlenül három napon belül végre kell hajtani. A bíróság a titkár határozatának végrehaj­tását azonban felfüggesztheti. Hangsúlyozni kell, hogy a birtokvédelem kérdé­sében hozott határozattal meg nem elégedő félnek a keresetet nem a határozatot hozó államigazgatási szerv, hanem az ellenérdekű fél ellen kell megindí­tania; jelen esetben ugyanis a felek közötti polgári jogi jogviszonyból származó jogvitának egy másik fórum elé viteléről, nem pedig államigazgatási ha­tározat megtámadásáról van szó. 5. A birtokvédelmi eljárás. A birtokvédelmi eljárás a titkár előtt kérelemre indul. A kérelem beadására az a személy jogosult, akit birtokától jogalap nélkül megfosztottak, vagy birtoklásában jogalap nélkül megzavartak. A kére­lem tárgya lehet a jövőbeni birtoksértő, illetve za­varó magatartástól történő eltiltás is. A szóban elő­terjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni. A titkárnak nem kell vizsgálnia, hogy mennyi idő telt el a birtokháborítás és a kérelem előterjesztése között, mert az eljárás megindítása nincsen határ­időhöz kötve. A beadvány általános beadványi illetékköteles, A kérelem illetéke 10,— Ft,

Next

/
Thumbnails
Contents