Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 35. szám

300 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám. a) ha a termelőszövetkezet és a tag meghallgatása után közöttük egyezség jön létre, azt írásba foglalja és jóváhagyás végett a járási tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti; b) ha a jogorvoslattal élő a kérelmétől eláll és a határozat jogszabályt vagy alapszabályt nem sért, az ügyet lezártnak tekinti; c) egyéb esetekben az ügyet a bizonyítékok beszerzése és a tényállás tisztázása után javaslatával döntés végett a végrehajtó bizottság elé terjeszti." 19. §. A Vr. a következő 108 F. §-sal egészül ki: „108/F. §. A járási tanács végrehajtó bizottsága a közgyűlés határozatát helybenhagyhatja, illetőleg ha az vagy annak egy része jogszabályt vagy alapszabályt sért, egészten vagy részben megsemmisítheti. A végrehajtó bizottság a megsemmisítést kimondó határozatában irányítást adhat a közgyűlésnek az új határozat meghozatalára (a korábbi határozat jogszabálysértő rendelkezéseinek feltárása útján, a követendő irányelvek közlésével stb.)." 20. §. A Vr. a következő 108/G. §-sal egészül ki: „108/G. §. A termelőszövetkezet által, illetőleg ellen indított bírósági eljárásban a Polgári Perrendtartás rendelkezései az irányadók; a járási tanács végrehajtó bizottsága előtti eljárásra — a Tvr. 70/B. §-a (3) bekezdésében foglalt kivételekkel — az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni." (Tvr. 70/C. §-ához) 21. §. A Vr. a következő 108/H. §-sal egészül ki: „108/H. §. A Tvr. 70/C. §-ának (3) bekezdése szerint bírósági végrehajtási útra tartozó ügyekben a végrehajtás elrendelése végett a vonatkozó közgyűlési határozatot három példányban — a kézbesítést igazoló eredeti átvételi elismervénnyel együtt — a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes állami közjegyzőnek kell bemutatni, aki azt végrehajtási záradékkal látja el." 22. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; hatálybalépésével egyidejűleg a Vr. „Alapszabályminta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére" című melléklete VI. fejezetének 4. pontja a Tvr. 46. § (2) bekezdésében, illetőleg e rendelet 7. §-ában, VII. fejezetének 5. pontja pedig a Tvr. 48. és 52. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően módosul. Losonczi Pál s. k., Dr. Nezvál Ferenc s. k.j földművelésügyi igazságügyminiszter, miniszter. Vegyes rendelkezések Házadó. Kérdés: Újonnan épített lakóház esetén, amelynek használata használati engedélyhez van kötve, az adómentesség engedélyezése céljából kell-e helyszíni szemlét tartani? Válasz: A 198.000/1946. VII. P. M. számú rendelet 13. §-a szerint azokban a községekben és városokban, amelyekben az újonnan emelt épületek használatba vételéhez engedély szükséges és a használati engedélyre irányuló beadványt egyben a rendes ideiglenes házadómentesség engedélyezését kérő beadványnak kell tekinteni, a helyszíni szemlét feltétlenül meg kell tartani. Az adómentesség megadására irányuló kérelem elbírálása előtt ugyanis helyszíni szemle útján kell megállapítani a házadómentesség feltételeinek fennállását, a használatba vétel időpontját és általában azokat a körülményeket, amelyeknek az adómentesség szempontjából jelentőségük van. Pénzügyminisztérium. Egyes vitás termelőszövetkezeti beruházások soronkívüli rendezése. Tudomásunkra jutott, hogy állami építőipari vállalatok, illetőleg építőipari kisipari termelőszövetkezetek mint kivitelezők és mezőgazdasági termelőszövetkezetek mint beruházók között az 1959. évi műszaki teljesítmények elszámolásával kapcsolatban számos olyan esetben van per folyamatban, amikor sem a beruházó, sem annak műszaki ellenőre, sem pedig a Magyar Nemzeti Bank a kivitelező követelésének összegét nem kifogásolta. A per kizárólag azért folyik, mert a kivitelező elszámolása és a beruházó átutalási megbízása a 19/1958. (XII. 31.) P. M. számú rendeletben előírt határidőig a bankfiókhoz nem érkezett meg. Az idézett rendeletben meghatározott határidőkhöz jogvesztő rendelkezés nem fűződik, ennélfogva az ilyen perek céltalanok. Ezért a kivitelezők szólítsák fel a beruházót, hogy adjon a kivitelező elismert járandóságának átutalására megbízást és azt nyújtsák be a bankfiókhoz. A bankfiók a kivitelező követelését az 1959. évi beruházási keretek terhére kiegyenlíti. Ha a beruházó és a kivitelező között az 1959. évi műszaki teljesítmények elszámolásával kapcsolatban vita van, a kivitelező és a beruházó kísérelje meg a beruházó szerint illetékes MNB Területi Iroda műszaki revizorával együttesen a vitás tételek egyeztetését és azoknak egyezség útján való rendezését. Az egyezség alapján, ha azt az MNB műszaki revizora is elfogadia, a beruházó adjon átutalási megbízást és azt a bankfiók ugyancsak az 1959. évi beruházási keretek terhére teljesíti. Ha a kivitelezők követelésüket a bíróságnál már érvényesítették, a követelés kiegyenlítését a bírósághoz jelentsék be és kérjék a per megszüntetését. Magyar Nemzeti Bank Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Szerkesztésért felelős: Dr. Kormos Géza. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. Kiadásért felelős: Hegedűs L. Akos. — Terjeszti a Magyar Posta. 593950/2 — Zrínyi Nyomda. BudaDest.