Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 25. szám

212 TANÁCSOK 8. §. (1) A bíróság — ha ezt a körülmények indokolttá teszik — elrendelheti a hirdetménynek vagy a hir­detmény meghatározott szövegű kivonatának vala­mely belföldi vagy külföldi napilapban való közzé­tételét is. (2) A hirdetménynek (hirdetmény-kivonatnak) a napilapban való közzétételéről a holtnak nyilvání­tás iránti kérelem előterjesztője saját költségén kö­teles gondoskodni. (.3) A közzétételt a megfelelő lappéldány felmu­tatásával kell igazolni. 9. §. (1) A hirdetményt — a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztőjén kívül — az eltűnt esetleges törvényes képviselőjének, illetőleg a részére eset­leg kirendelt gondnoknak vagy ügygondnoknak, az eljáráshoz csatlakozott más érdekelteknek, vala­mint az eltűnt ismert hozzátartozóinak is kézbesí­teni kell. (2) Ha az eltűnés háborús eseményekkel kapcso ­latban következett be, a hirdetményt kézbesíteni kell a honvédelmi miniszternek, valamint a Magyar Vöröskereszt Országos Központjának is. 10. §. A bíróság szabadon mérlegeli, hogy a 9. § (1) be ­kezdésében említettek részére való kézbesítés eset­leges szabálytalansága vagy elmaradása miatt szük­séges-e a kézbesítés megismétlése. Ügygondnok kirendelése. 11. §• A bíróság — a hirdetmény kibocsátásával egyide­jűleg vagy utóbb is — az eltűnt részére ügygond­nokot rendelhet ki, ha ez az eset körülményeihez képest szükségesnek mutatkozik. Adatszolgáltatás és bizonyításfelvétel. 12. §. (1) Azok, akiknek a hirdetményt kézbesítették (9. §), kötelesek az eltűntre vonatkozó és a holtnak nyilvánítás szempontjából jelentős adatokat a hir­detményi határidő lejárta előtt a bírósággal kö­zölni. (2) A bíróság a holtnak nyilvánítás szempontjá­ból jelentős körülmények kiderítése érdekében hi­vatalból is tudakozódhat és bizonyításfelvételt ren­KÖZLÖNYE 25. szám. delhet el, ha ezt akár a kérelemben előadott tény­állás, akár pedig a bárki által közölt adatok alap* ján szükségesnek látja. A bizonyításfelvétel során a bíróság a holtnak nyilvánítás iránti kérelem elő­terjesztőjét is tanúként hallgathatja ki. (3) Eljárása során a bíróság a lehetőséghez ké­pest köteles megállapítani azokat az adatokat iss amelyek az anyakönyvi bejegyzéshez [21. § (3) be­kezdés] szükségesek. Határozathozatal. 13. §. (1) A hirdetményi határidő lejárta után a bíróság a holtnak nyilvánítás kérdésében a rendelkezésre álló adatok alapján tárgyalás kitűzése nélkül, de szükség esetében az érdekeltek meghallgatása után végzéssel határoz. Végzését a bíróság köteles meg­indokolni. (2) A hirdetményi határidő a határozathozatal szempontjából csak akkor tekinthető lejártnak, ha a hirdetmény a bírósági vagy a tanácsi hirdetőtáb­lán harminc napon át ki volt függesztve (7. §), a 9. § (2) bekezdésének esetében pedig a kézbesítéstől is számítva legalább harminc nap eltelt. 14. §. (1) Ha a rendelkezésre álló adatok szerint a holt­nak nyilvánítás előfeltételei fennállanak, a bíró­ság az eltűntet holtnak nyilvánítja, ellenkező eset-* ben pedig a kérelmet elutasítja. (2) Holtnak nyilvánítás esetében a bíróság a Pol­gári Törvénykönyv 24. §-ának megfelelően a halál idejét is megállapítja. (3) A határozatban az eljárás költségeit is meg kell állapítani. A határozat kézbesítése. 15. §. A határozatot a holtnak nyilvánítás iránti kére­lem előterjesztőjének, valamint — a honvédelmi miniszter és a Magyar Vöröskereszt Országos Köz­pontja kivételével — mindazoknak kézbesíteni kell, akiknek a bíróság a hirdetményt kézbesítette [9. § (1) bekezdés]. Az eljárás költsége. 16. §. (1) Az eljárás költségét — ideértve az esetleges ügygondnok díját és készkiadásait is — holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztője köteles

Next

/
Thumbnails
Contents